Richard Werner: A tiroli csoda (Tallián Hedvig fordításában)
Eredeti film:
Idézzünk fel sikeres alternatív pénzrendszereket! Nézzük meg a történelmet! Ha sikeresek voltak ezek a rendszerek, akkor egy közösségi bank állt mögöttük. Nézzük csak meg Ausztriát, Bürgle települést 1933-ban.
Nagy Gazdasági Világválság, 25 százalékos a munkanélküliség Németországban és Ausztriában, és ebben a tiroli kisvárosban Bürgle-ben. Egy felvilágosult fickó volt a polgármester, Unter Gubern Moser-nek hívták. Elég sok könyvet olvasott, és töprengett:
Őrület, hogy itt ez a sok munkanélküli ember a városomban. Pedig volna mit csinálni. Van egy híd, amit meg kell javítani. Meg kéne egy középület is. Sok a közfeladat. Ehhez embereket kell felvennem. Munkanélkülieket. Valójában van egy rakás elvégzendő munka a számukra. Nos, az sem számít, hogy azt fogják mondani, hogy nincs pénzem. De kölcsönkérni sem tudok pénzt. Nem számít, egyszerűen csak felveszem őket.
Ezt tette. Felbérelte őket. Azt mondta nekik, van egy probléma:
Nem tudok pénzt adni nektek – mármint olyat, amit pénznek hívunk. De ne aggódjatok! Városunk gondoskodik rólatok. Egy közösség vagyunk, együtt fogunk dolgozni. Szóval majd kitalálunk valamit, oké? Csak bízzatok bennem!
És ők boldogok voltak, oké nem kell aggódni! Igen, elég unalmas munkanélkülinek lenni, szóval. Csináljuk!
Így aztán hidakat építettek, épületeket húztak fel. Megjavították a különböző közműveket.
A polgármester minden nap végén nyugtát adott a munkásoknak. Egy nyugtát, ami igazolta, hogy nyolc órát dolgoztak a közösségért. Tettek valamit a városukban mindenkiért.
Aláírta a nyugtát. Egyfajta forma-nyugta volt, így elég sok ilyet kellett kiállítania.
A felesége történetesen egy élelmiszerboltot vezetett. Hisz ezek az emberek a Nagy Gazdasági Világválság idején – mivel a társadalombiztosítási rendszer elég gyenge volt, ezek az emberek munkanélküliek voltak – alapvetően az érdekelte őket, hogy miként tudnának élelmiszert venni! Könyörögtek. Győzködte a polgármester a feleségét, hogy fogadja el a kiállított nyugtákat.
–Igen, de nem tehetem. Ez nem pénz! Nekem pénzre van szükségem!
– Nézd, ezek az emberek napi nyolc órát dolgoznak a közösségért.
–Elutasítanád őket?
–De mit csináljak ezzel a nyugtával?
–Nos, csak add tovább a beszállító gazdáknak, akik hozzák az árut hozzád. Elmagyarázod nekik, ne aggódj!
És megcsinálta. Továbbadta a gazdáknak. Akik kezdetben természetesen eléggé elutasítóak voltak.
Várjunk csak, mit, hogy? Tehát értünk dolgoztak?
Aztán elcsendesedtek.
Rendben van, elfogadjuk.
Igazságosnak tűnik...
...és így ez valutává vált.
Két oka van, hogy miért lett belőle valuta. Az egyik ok, hogy a polgármesternek joga volt helyi adókat kivetni, és azt mondta, hogy a helyi adókat kifizetheted ezzel a nyugtával. Persze a gazdák megkönnyebbültek. Nagyszerű! Már tudom, hogy tényleg kiegyenlíthetem a helyi adókötelezettségeimet, ha felhasználom ezeket a bizonylatokat.
A másik ok pedig, mert még mindig sokan vonakodtak, akik nem voltak közvetlenül érintettek, vagy nem találkoztak ezekkel a munkásokkal, vagy a polgármesterrel… de cikkek jelentek meg a helyi újságban, melyekben és különböző nyilvános rendezvényeken is kifejtették, hogy két helyi Közösségi Bank támogatta ezt a projektet. Hitelkeretet adtak a polgármesternek, amivel a projektek mögé álltak.
Ezzel a két intézkedéssel működött, és úgy működött, mint a varázslat! Egy éven belül Bürgle-ben megvalósult a teljes foglalkoztatottság, az összes környező falu is elkezdte átvenni ugyanazt a rendszert.
Majd más városok is át akarták venni. Tény, hogy ezt követően a szomszédos országokban is átvették. A hír végül addig terjedt, amíg még Irving Fisher, a híres amerikai közgazdász professzor is elküldte a kutatóasszisztensét Bürgle-be, hogy szerezzen adatokat és tanulmányozza ezt a rendszert. Úgy gondolta, hogy ami történt az rendkívüli esemény.
Szóval az osztrák jegybankhoz is eljutott a hír. Az Osztrák Központi Bank nem volt boldog. (Rothschild bank – a ford) Mert az előző évtizedben a Német Központi Bankkal együtt nagyon keményen dolgozott azon, hogy a történelem egyik legnagyobb monetáris összeomlását és Nagy Gazdasági Világválságot idézzenek elő.
Ehhez azért kell némi munka.
És jön egy magányos polgármester egy tiroli kisvárosból, és csak úgy véget vet a Nagy Gazdasági Világválságnak? Ez a Központi Bank szerint bűnügyi kategória. Sikerült meggyőzniük az ügyészséget, hogy fenyegesse meg a polgármester a legszigorúbb büntetőeljárás indításával és börtönbüntetéssel! Mindenféle vádakkal, csalással, hamisítással, mindenféle monetáris szabályok megszegésével...
Nagyon megfélemlítették, pedig nem volt könnyű megfélemlíteni a polgármestert, de sikerült nekik. Le kellett állítania a rendszert. Így aztán Bürgle visszasüllyedt a Nagy Gazdasági Világválságba, a munkanélküliség ismét 25 százalékra emelkedett.
A központi bank pedig boldog volt.
Van tanulság!
Szerintem jó kombináció, hogy legyen új valuta, de közösségi bankokkal kell kombinálni. Akkor van erős alapunk. A közösségi bankok egyben segítenek a decentralizálásban, beleértve a kormányzást, a decentralizált döntéshozatalt, és természetesen az általunk vizsgált felállás is egy decentralizált döntéshozatali rendszert jelent.
Köszönöm szépen! Kifutottam az időkeretemből, remélem velem együtt élveztétek. Köszönöm, hogy eljöttetek, köszönöm a támogatásotokat!
