Sütő Gábor: Tudatunk védelme (18) – SZÓLJUNK BELE A TÖRTÉNELEMBE! (III.)

szilajcsiko
ápr. 16.
9 perc olvasás

Előzmény:

Sütő Gábor: Tudatunk védelme (18) – SZÓLJUNK BELE A TÖRTÉNELEMBE! (II.)

A szerző közíró, nyugalmazott nagykövet

Agresszív lépések a világ ellen

Amikor elkezdtük írni e tanulmányt, a jelen alfejezet még az „Agresszív lépések félszáz ország ellen” címet viselte, de eltelt pár 24 óra, s Trump immár 185 országot fenyeget. Elképzelhetetlen azonban, hogy 185 ország zsákmányolná ki az USA-t. Ennek az ellenkezőjét is nehéz lenne elhinni, de az legalább valamelyest vonalban lenne a történelmi eseményekkel, s hihetőbben hangzana. Azonnal ki is derült, hogy más országok is szuverének, és szankcionálhatnak másokat, akár az USA-t is. Mégis, a Republikánus Nemzeti Bizottság április 9-i estjén tartott beszédében Trump gusztustalanul szólt róluk:

„Én mondom, ezek az országok felhívnak minket, a seggemet nyalják … Meghalnak azért, hogy alkut kössenek.”

Emlékeztethetné valaki, hogy vámháborús intézkedései között egy-két megalkuvást leszámítva, nem akadt olyan, amely ne váltott volna ki ellentmondó válaszokat, ellenintézkedéseket, sőt néhány esetben máris visszakoznia kellett. Legutóbb már másnap, április 10-én:

„Annak alapján, hogy több mint 75 ország fordult az Egyesült Államok képviselőihez, és mivel ezen országok – az én nyomatékos javaslatomra – nem vezettek be semmilyen megtorló intézkedést válaszul, engedélyeztem egy 90 napos szünetet, valamint ezen időszak alatt a kölcsönös vámteher jelentős, tíz százalékos csökkentését, amely szintén azonnal életbe lép" — írta a Truth Social közösségi oldalon.

E fennhéjázó szentencia ismeretében tanulságos áttekinteni, hogyan és miért jutott idáig, s talán valami fényt is vet a vámháborúja mögötti hátsó számításaira.

Kanada és Mexikó ellen 25%-os vám elrendelése, mivel az USA-nak komoly külkereskedelmi hiánya származik a velük folytatott gazdasági kapcsolatokból, majd a viszontrendelkezéseket követően egy hónapra felfüggesztése.

Hasonló vámrendelkezés előkészítése az EU tagállamai ellen egységesen, külön megállapodás kötése nélkül, azaz Magyarország ellen is. Holott az EU készséggel lemondott a bejáratott olcsó orosz gázról, hogy sokkal drágább, környezetszennyezőbb cseppfolyósított amerikai gázt vásároljon, amelyhez ugyancsak méregdrága kezelő-feldolgozó rendszert kell kiépíteni minden országban. Olyan furán érvelt, hogy a Zelenszkijnek nyújtott amerikai segítségnyújtás „200 milliárd dollárral" nagyobb összeget tesz ki, mint az EU-é, és szorgalmazta ennek kiegyenlítését, mivel Bidentől eltérően ő ezt kölcsönnek értelmezi, és szeretné ellentételeztetni az EU-val. Katonai téren követeli nagyobb európai védelmi képesség megteremtését. Ám senki nem fenyegeti Európát, sőt az USA-t sem, ellenkezőleg ők fenyegetik a nemzetállamokat. Ezért több mint gyanú, hogy a felfokozott fegyverkezéssel nem a védelemre, hanem a támadásra felkészítésük a cél, amit az EU nyíltan hirdet is.

Kína ellen 10%-os vám elrendelése, amire Kína alaposan átgondolt többoldalú és hatékonyabbnak tűnő rendelkezéssel válaszolt: 34%! Erre Trump is emelte a tétet: 50%! Kínai válasz: 84%! Erre Trump: „a tisztelet hiánya alapján, amelyet Kína a világpiacok iránt tanúsított, ezennel 125 százalékra emelem az Amerikai Egyesült Államok által Kínára kivetett vámot, azonnali hatállyal”. 24 óra múlva 145%-ra emelte. Kínai válasz: 125% – Nevetséges, az USA mellett sem Kína, sem az EU nem érti, hogy ezt a kérdést tárgyalásokkal kell rendezni.

25%-os vám az összes acél- és alumíniumimportra, ami „mindenkit érint”, és kölcsönös vámokat vetnek ki minden olyan országra, amely megadóztatja az USA-ból származó importot.

25%-os vám valamennyi importált gépjárműre. Ellenintézkedéseket észlelve, Trump közölte: „Ha az EU együttműködik Kanadával annak érdekében, hogy gazdasági károkat okozzon az Egyesült Államoknak, akkor a jelenleg tervezettnél jóval nagyobb vámokat vetünk ki mindkettőjükre, hogy megvédjük a két ország valaha volt legjobb barátját.”

A vámháború csúcsa a „felszabadulás napjának” nevezetett április 2-től, 185 ország állítólagos tisztességtelen gyakorlatára válaszul, a viszonossági alapú vámok mellett bevezetett megemelt importadó. Ukrajna a 10%-os alapkategóriába került, más országok termékeit sokkal nagyobb vámokkal sújtja, az 50-60% sem ritka. A szövetséges ukrajnai rezsim „a gazdasági cinizmus csúcsának” minősítette az intézkedést, más államok is tiltakoznak. Kína, Japán és Dél-Korea megállapodott, hogy közösen válaszolnak. Az EU visszafenyeget. A BRICS viszonylag a legtürelmesebb. Bessent pénzügyminiszter szerint „Oroszország nem került fel a vámmal sújtott országok listájára, mert az USA nem kereskedik Oroszországgal. Az ország jelenleg amerikai szankciók hatálya alatt áll.”

Az USA-nál nagyobb, a világ második legnagyobb területű, és egyik leggazdagabb országa, a Brit Nemzetközösség tagja, a szuverén Kanada, párját ritkító felszólítása, hogy legyen az USA ötvenegyedik tagállama.

Igény bejelentése egy másik szuverén ország részének, a Panama-csatornának a megszerzésére.

Igény bejelentése a kétmillió négyzetkilométeres Grönland megvásárlására. (Az amerikai sajtó szerint a megvásárlásra kiszemeltek között szerepel még Kuba, Észak-Korea, Haiti, Tajvan).

Kuba „terrorista állammá” nyilvánítása. Több mint félévszázada, az amerikai politika folyamatos nyomás alatt tartja Kubát, a társadalmat a vezetése ellen hangolja, az országot ismét amerikai gyarmattá akarja tenni.

A Mexikói öböl átnevezése Amerikai öböllé.

A Biden kormányzat által Venezuela vezetőire kitűzött vérdíjak fenntartása. 25%-os általános vám kivetése azon országokból származó termékekre, amelyek kőolajat vagy földgázt vásárolnak Venezuelától.

Latin-amerikai országok kényszerítése az USA-ból kitoloncolt migránsok fogadására. Szankcionálják az ellenálló államokat, amíg csak nem engednek a nyomásnak.

Szankciók foganatosítása az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) ellen amiért emberiségellenes bűntettekkel vádolta meg Netanjahut és volt védelmi miniszterét, Joav Gallant, s nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük. (Amit elvben nekünk is teljesítenünk kellett volna Netanjahu április eleji látogatásakor, de mi inkább kiléptünk az ICC-ből, amit érdemes majd külön elemzés tárgyává tenni). Intézkedése pénzügyi és vízumszankciókat tartalmaz azokkal az ICC tisztségviselőkkel, sőt családtagjaikkal szemben is, akik amerikai állampolgárok vagy szövetségeseik ellen folytatott vizsgálatokban vesznek részt. Az ICC azonnal leszögezte, hogy Trump eljárása sérti a független és pártatlan igazságszolgáltatás intézményét. Felszólította a működését biztosító Római Statútum 125 részes államát, a civil társadalmat és a világ összes nemzetét, hogy egységesen álljanak ki az igazságosság és az alapvető emberi jogok mellett. (A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságot 2002-ben hozták létre háborús, emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás, agressziós vétkek üldözésére, amennyiben a tagállamok nem hajlandók vagy nem képesek erre).

Dél-Afrikai Köztársaság megfenyegetése egyes intézkedései miatt. „Addig, amíg Dél-Afrika folytatja a világ színterén rossz szereplők támogatását, és lehetővé tesz erőszakos támadásokat ártatlan, kisebbségben élő mezőgazdasági termelőkkel szemben, addig az Egyesült Államok leállítja a segélyeket és egyéb segítségnyújtást az ország számára." De miért „rossz szereplő” Dél-Afrika? Mert aktív szerepet játszott az ICC népirtásról szóló Izrael elleni vádja megfogalmazásában.

A túlélő amerikai szervek ellenünk, Szlovákia, Szerbia ellen folyó kormánydöntő háttérhatalmi szervezkedés, a Lengyelországban folyó megtorló bosszúálló intézkedések folytatódó hallgatólagos amerikai támogatása.

Rendelet a fejlett rakétavédelem fejlesztésére, „űrbázisú elfogó-rendszerek” létrehozására, hogy az űrt a hadviselés és a fegyverek bevetésének színterévé tegye. (Lenullázza a Biden kormányzat kezdeményezését, amely a világűrben való viselkedés „bizonyos normáinak, szabályainak és elveinek” kidolgozására irányult, és megszegi a közvetlen felszálló és műholdgyilkos rakéták tesztelésének tilalmát is).

A BRICS államok többszöri fenyegetése pénzügyi-gazdasági szankciókkal, amennyiben saját valutát hoznak létre, lemondanak a dollárban történő elszámolásokkal, s az amerikai dollárrendszeren kívül kereskednek. Ez a leglényegesebb témakör, amely más kérdéseket is döntően meghatároz. Az USA nemzetközi politikája, különösen a katonai beavatkozásai hátterében az a mélyebb érdek húzódik meg, hogy számára a dollár globális tartalékvalutaként fenntartása létkérdés. Ez biztosít részére folyamatos pénzügyi, s ezen keresztül politikai befolyást a világban. Trump szerint a BRICS ambíciói veszélyeztetik a dollár uralmát, de „félnek beszélni róla, mert megmondtam nekik – ha szórakozni akarnak a dollárral, akkor 100%-os vámot fognak kapni… A BRICS halott, mióta ezt megemlítettem. A BRICS abban a pillanatban meghalt, amikor ezt megemlítettem” – jelentette ki még januárban. Mivel mégis visszautasításra talált, február 22-én, egy washingtoni rendezvényen megemelte a tétet: „bármely BRICS-állam, amely akár csak említést tesz a dollár megsemmisítéséről, 150%-os vámmal lesz sújtva.” A többszöri fenyegetésre Lula da Silva, Brazília, az egyik alapító elnöke, a BRICS soros elnöke, egyértelmű választ adott: „Trump amerikai elnök vámokkal való fenyegetése nem fogja megállítani a csoport eltökéltségét, hogy alternatív platformokat keressen a tagországok közötti fizetésekhez.”

Hamasz többszöri fenyegetése „a poklok poklával”, ha nem hajtja végre a túszcserét Izraellel. A népirtó Izrael Állam sokoldalú támogatása világpolitikai stratégiai meggondolásaira figyelmeztet. A láthatólag kedvenc Izraeljének a Hamasz teljes megsemmisítésére tett sikertelen kísérlete miatti bajból kihúzása lett az első komoly külpolitikai lépése, a tűzszünet és fogolycsere kikényszerítése. Március elején már nem csak a Hamasz elleni fenyegetést folytatta: „Gáza lakói! Csodálatos jövő várhat rátok, de nem akkor, ha továbbra is fogva tartjátok a túszokat. Ha ezt teszitek – meg fogtok halni! Hozzatok bölcs döntést. Engedjétek el a túszokat most, különben pokolian nagy árat fogtok fizetni érte!” Ezt ugyan egy közösségi platformon tette közzé, de a hiteles államférfi ott is államférfi marad.

A fenyegetéseit és a tüntető elfogultságát megerősíti törekvése a Gazai övezet megszerzésére, „közel-keleti Riviéra” létrehozása céljából, a palesztin lakosság példátlanul embertelen kitelepítésével egybekötve. Előzménye, hogy Jared Kushner, akit úgy emleget a sajtó, hogy „Trump zsidó veje,” tavaly a Harvard Egyetemen a Gázai övezet "nagyon értékes" vízparti ingatlanfejlesztési potenciáljáról értekezett. Ő vetette fel, a Gázai övezetet "ki kéne pucolni". Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja hirdeti is: „a jobb élet nem feltétlenül ahhoz a fizikai térhez kötődik, ahol ma tartózkodsz”. Valójában a „Nagy Izrael” megvalósításának a tervéről van szó, amely a szíriai puccsal be is indult. Mivel a Zelenszkij által meghirdetett „második Izrael” létrehozása Galícia tájékán láthatóan dugába dőlt, a közel-keleti „Nagy Izrael” létrehozását próbálja elősegíteni. A gázai kétmilliós palesztin lakosságot áttelepítené arab országokba, Indonéziába, vagy akár Európába, ahol „végre nyugalomban élhetnének… Ez lehet ideiglenes vagy hosszú távú megoldás is” – fűzte hozzá „nagylelkűen”. Erdogan török elnök figyelmeztette, hogy terve veszélyezteti a regionális stabilitást, és megismételte korábbi kijelentését, miszerint „Izrael gázai támadása népirtással ér fel”, s nemzetközi intézkedéseket követelt Netanjahu kormánya ellen. Trump feloldotta a még Biden által is Izrael számára történő 2000 font súlyú bombák szállítására vonatkozó tilalmat, s mintegy 3 milliárd dollár értékben hagyott jóvá fegyvereladást Izraelnek, megkerülve a szokásos kongresszusi felülvizsgálatot. Intézkedései ellentmondanak a kétállami megoldásnak is. Még köztársaságpárti szenátorok is nyilatkoztak úgy, hogy az USA-nak ez nem érdeke. Azt már (vagy még) nem mondták ki, hogy a Hamasz-támadásként megszervezett önprovokáció nemzetközi jog szerint etnikai tisztogatás, s a Nagy Izrael megteremtését célozza. Szégyentelenül a világon a „legerkölcsösebbnek” hazudott izraeli hadsereg internetes források szerint negyvenezernyi palesztint, 82 újságírót, ENSZ és Vöröskereszt alkalmazottakat, mentőket, segélyszállítókat ölt meg 2024-ben a Gázai övezetben. Propagandájuk pedig magukat az áldozatokat okolja a haláluk miatt: miért voltak rosszkor rossz helyen! 2024 novemberében Izrael hivatalosan értesítette az ENSZ-t, hogy érvénytelennek nyilvánította az 1967-es, a palesztin menekülteket támogató ügynökség (UNRWA) elismeréséről kötött megállapodást. Nyugtalanító Trump március 26-i „utolsó figyelmeztetése” a Hamasznak, miszerint "mindent elküld Izraelnek a munka befejezéséhez", elmebetegnek nevezte, majd megfenyegette őket, hogy "egy Hamász-tag sem lesz biztonságban”, ha nem úgy tesz, ahogy ő kérte. A gázaiknak pedig így üzent: „Ez az utolsó figyelmeztetés! Itt az ideje, hogy elhagyd Gázát, amíg még van esélyed! Gyönyörű jövő vár, de akkor nem, ha túszokat tartasz. Ha megteszed, meghaltál!” Az efféle, az izraelinél is izraelibb eljárást a világ joggal ítéli civilizálatlannak, emberellenesnek. Ellentétben az arab vezetők Kairóban tartott rendkívüli csúcstalálkozója jóváhagyott 53 milliárd dolláros békében megvalósítandó újjáépítési tervet.

Izrael február elején kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából (UNHRC), majd Trump is bejelentette az USA kilépését a szervezetből. Eljárásuk jellemző: habár a jog mindeddig nem tudta megakadályozni a világ e két legagresszívebb államának beavatkozásait, de kényelmetlenségeket okozott nekik.

Február 21-én egy republikánus szenátorokból álló csoport törvényjavaslatot nyújtott be a kongresszusnak, amely az Egyesült Államok ENSZ-tagságának megszüntetését célozza. A javaslat többek között korlátozza az ország részvételét békefenntartó missziókban, valamint megtiltaná a visszalépést az ENSZ-be a szenátus jóváhagyása nélkül.

Légicsapások a Szomáliában „az USA-ra és szövetségeseinkre fenyegetést jelentő” terroristákra. Trump szerint a műveletet az iraki kormánnyal és a kurd regionális kormánnyal összehangoltan hajtották végre.

Jellemző és figyelmeztető, hogy Trump első külföldi vendégként az ICC által (az ismert gázai vérengzés miatt) háborús bűnösnek minősített és ellene elfogatóparancsot kiadott Netanjahu izraeli elnököt fogadta, s intézkedéseivel támogatja Izrael terrorista-rasszista politikáját, további fegyvereladás jóváhagyását kéri az Egyesült Államok Kongresszusától Izrael számára. Lássuk, mire kell mindez Izraelnek, és az USA-nak?

Civil áldozatokkal járt csapások elrendelése Jemen és a jemeni huszik ellen. Trump megfenyegette Iránt, követelve, hogy „azonnal véget kell vetnie" a huszik támogatásának.

Irán ellen folyamatos fenyegető nyilatkozatok, nukleáris ipara kifejlesztésének gátolása, megtámadásának lebegtetése. Trump még olyan utasítást is adott, hogy semmisítsék meg Iránt, ha az merényletet követ el ő ellene! Célozgatás újabb amerikai-izraeli önprovokáció előkészítésére. Március 7-i sajtókonferenciáján nyíltan közölte, a következő Irán kérdésének kezelése lesz, amivel kapcsolatban „érdekes napokat”, végjátékot helyezett kilátásba, és világossá tette, hogy Irán nem juthat nukleáris fegyverhez. Úgy fogalmazott, hogy „nagyon hamarosan történni fog valami”. Megismételte, hogy békemegállapodásra törekszik, de „a másik út” oldaná meg a problémát. Március végén pedig levelet küldött Ali Hamenei ajatollah Irán legfelsőbb vezetőjének, amelyben nukleáris megállapodásról szóló tárgyalást kezdeményezett. Irán 2015-ben megállapodást írt alá az USA-val, EU-val, Oroszországgal és más országokkal, amelyben beleegyezett, hogy az ellene szabálytalanul foganatosított szankciók enyhítéséért cserébe korlátozza nukleáris tevékenységét. Trump azonban 2018-ban egyoldalúan kivonult a megállapodásból, visszaállította a szankciókat, de most ugyanő – nyilvánvalóan izraeli követelésre – tovább akarja korlátozni Irán szuverenitását. A levéllel egyidőben nyilatkozatban is megismételte a fenyegetést: „Vagy beszélnünk kell, és meg kell beszélnünk, vagy nagyon rossz dolgok fognak történni Iránnal. És én nem akarom, hogy ez megtörténjen… katonailag kell bevonulni, az szörnyű dolog lesz”. Más amerikai politikusok szerint „Irán szeptemberre eltűnik", hacsak nem köt alkut.

Észak-Korea teljes nukleáris leszerelése. Mire az észak-koreai hírügynökség közölte, az ország „nem tart igényt arra, hogy bárki elismerje atomfegyvereit, és nem alkudozik megtartásukról.” Bírálja a NATO-t és az EU-t, amelyek „figyelmen kívül hagyják a valóságot, és nevetséges ostobaságokat állítanak."

A Rogán Antal ellen hozott szankciók fenntartása. Ez arra utalhat, hogy nem annyira Pressman távozott nagykövet személyes bosszújáról van szó, amit egyedüli okként egybehangzóan ismételgetett ugyanaz a magyarországi média, amely régebben szörnyülködve öt-hat konkrét kérdéses esetet is ismertetett vele kapcsolatban, amelyek nyilvános tisztázása nem történt meg, pedig egyik-másikban még vizsgálat is indult. Lehet, az amerikaiak ezek ismeretében léptek. (Friss hír szerint Rogán Antalt levette a szankciós listáról az amerikai pénzügyminisztérium – a Szerk.)

A 24-órás béketeremtés helyett Oroszország megfenyegetése vám- és egyéb megtorló rendelkezéssel, ha nem köt vele „alkut”, amiről a sikeres rijadi előkészítés után sem feledkezett el, hanem más formákban ismételgette is.

Az amerikai sajtó szerint Trump 35.000 amerikai katona kivonását fontolgatja Németországból, és Kelet-Európába tervezi átcsoportosítani. Az USA kilép az általa kiprovokált háborúból, de közelebb kerül egy másik háborúhoz?

A lista nem teljes, de iránya félreérthetetlen.

A kölcsönös előnyök szellemében folytatandó tárgyalások helyett nagyhatalmi önteltség, kihívás, kifejezett imperialista törekvések és hangnem jellemzik Trump eddigi pozitív lépéseket is tartalmazó külpolitikáját.

Mindennek annyi előnye van számára, hogy a vele szembeszegülő „mocsár” elleni hatékony és helyes intézkedéseiről valamelyest eltereli a belpolitikai figyelmet, s helyzetbe hozza a saját háttérhatalmát. Ezzel misztikus kapcsolatban állhat a fenti felsorolásból is kitűnő groteszk körülmény, hogy