Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.10.15.)
–
A turulemlékmű eltávolításának hírére reagálva a helyi magyar sajtóban és hírportálokon megjelenő hírek mellett – amelyek a magyar politikusok és a kárpátaljai érdekvédelmi szervezetek álláspontját tükrözik – tegnap óta sorra lepik el a Facebookot a kárpátaljai magyarok által megosztott fotók is, amelyen Munkács és az összmagyarság szimbóluma látható. Visszajövök – olvasható az egyik sokak által megosztott képen, a lakosok pedig arra buzdítják egymást, hogy minél többen terjesszék a fotót. Szintén a visszatérés üzenetét közvetíti a sátoraljaújhelyi Magyar Kálvária egyik stációjáról terjedő fotó is, amelyen a következő idézet olvasható: Visszaszáll a turulmadár a munkácsi várra! A magyarok érzelmeiről tanúskodik egy-egy személyes visszaemlékezés is: ki-ki a saját fotóját teszi közzé, amelyet egykor a munkácsi várban tett látogatása alkalmával készített, de előkerültek olyan képek, képeslapok is, amelyek még a millenniumi emlékművet ábrázolják. Sokan egy-egy Wass Albert-idézettel fejezik ki a szomorúságukat vagy R. Vozáry Aladár kárpátaljai újságíró gondolatait idézik, aki a millenniumi emlékmű lebontása alkalmával a Munkács című lap 1924. december 28-i számában a következőket írta: „Ti pedig, nagy urak, kiknek ma ősi földünkön a hatalom kezetekbe adatott, ne vegyétek rossznéven, hogy mi, kik e földnek őslakói vagyunk, búcsúzunk a turulmadártól. Ne vessetek ránk követ azért, ha fáj a lelkünk, mikor a múlt szent madarának sorsára gondolunk. Ti is csak így tennétek. És kell jönni időnek, mikor belátjátok, hogy kár volt a turult leszedni, az emlékoszlopot lebontani. Jönni fog idő, mikor belátjátok, hogy csak az az ország lehet boldog, nagy s hatalmas, melyben mindenki érzését, minden nép emlékeit tiszteletben tartják.” A történelem bizony ismétli önmagát…
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) arra szólította fel a tanácshoz tartozó tagállamokat, hogy nyilvánítsák terroristának a jelenlegi orosz vezetést – derül ki a strasbourgi székhelyű PACE pénteki közleményéből. A közgyűlés e héten tartott őszi ülésszakán elfogadott állásfoglalás szerint Oroszország, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja is, agressziót jelentő háborút indított, ami „kihívást jelent a globális kormányzás számára”. Az állásfoglalásban hangsúlyozták, hogy Oroszország nukleáris hadviseléssel való fokozott fenyegetése „visszataszító és meggondolatlan”, továbbá összeegyeztethetetlen az ENSZ Biztonsági Tanácsában állandó helyet foglaló atomhatalom felelősségével. Leszögezték: az atomfegyverek használatával kapcsolatos kérdéskörnek kiemelt helyen kell szerepelnie az Európa Tanács tervezett, negyedik csúcstalálkozójának napirendjén. A parlamenti képviselők olyan átfogó rendszer létrehozását sürgették, amely Oroszországot és annak vezetését felelősségre vonná az Európa Tanács tagállamai közé tartozó Ukrajna elleni agressziójáért, valamint az emberi jogok és a humanitárius jog megsértéséért.
Az amerikai hatóságok nyomozást indítottak Elon Musk ellen a Twitter felvásárlási ügyletével kapcsolatos magatartása miatt. Elon Musk ellen nyomozás indult a Twitter 44 milliárd dolláros felvásárlási ügyletével kapcsolatos magatartása miatt – közölte a vállalat a csütörtökön közzétett bírósági beadványában. Ezen irat szerint vizsgálat folyik ellene, azonban azt nem írják, hogy egész pontosan mi a vizsgálat tárgya. A hatóságok a Reuters kérdésére sem nyilatkoztak arról, hogy mit értenek a Musk ellen indított nyomozás alatt.
Mint arról hírt ad a hvylya.net Ukrajna elnöke ellátta kézjegyével azt az ukázt, amely hatályba lépteti az RNBO (nemzetbiztonsági és védelmi tanács) október 12-én kelt határozatát az egyének elleni szankciók alkalmazásáról. A Volodimir Zelenszkij által hatályba léptetett rendelet értelmében személyre szabott szankciókat alkalmazhatnak az elüldözött korábbi elnök, Viktor Janukoviccsal, Pavlo Lebegyev volt védelmi miniszterrel, Szerhij Kurcsenko oligarchával és Oleg Deripaszki orosz milliárdossal szemben. A 10 évre szóló szankciók megtiltják az említett személyeknek, hogy hozzáférjenek zárolt ukrajnai javaikhoz. Ezen kívül felszólítja az EU, az USA és más államok vezetőit a hasonló szankciók alkalmazására.
Lorenzo Fontanát választották meg pénteken az olasz parlament alsóházának házelnökévé. Mindezt egy nappal azután, hogy egy fasiszta emléktárgyakat gyűjtő nacionalista képviselő lett a szenátus elnöke – számolt be róla a Reuters. A szociálisan konzervatív, euroszkeptikus álláspontjáról ismert politikus többször méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt. 2018-ban úgy fogalmazott az orosz elnökről, hogy: „világló fény még nekünk nyugaton is”. Fontana kinevezése azért is volt meglepetés sokak számára, mert alááshatja a megválasztott miniszterelnök, Giorgia Meloni azon ígéretét, hogy kormánya nyugatbarát lesz, és támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban. Egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a melegházasság és a tömeges bevándorlás kiirthatják Olaszország hagyományait. Mindemellett nyíltan abortuszellenes is. Fontana egy 1993-as antifasiszta és antirasszista törvény hatályon kívül helyezését is szorgalmazta, amely többek között bűncselekménynek tekinti a „faji vagy etnikai felsőbbrendűségen vagy gyűlöleten alapuló eszmék” propagálását. Többször szorgalmazta az ukrajnai Krím félsziget 2014-es annektálása után Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók feloldását. Az ellenzéki képviselők táblákat tartottak fel az alsóteremben, amiken az állt: „Nem a homofób, Putyin-párti felszólalónak”.
Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter vezeti a Világbank és az IMF kormányzótanácsát. Első alkalommal választották meg államunk képviselőjét erre a tisztségre. A hírt maga a miniszter közölte. Az ezzel kapcsolatos határozatot egyhangúlag szavazták meg, a kinevezés az elkövetkező évre szól. A miniszter megköszönte a támogatást, és megjegyezte, hogy ez a pozíció lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy elmélyítse együttműködését a Világbankkal és az IMF-fel. „Nagy megtiszteltetés, hogy képviselhetem Ukrajnát a nemzetközi pénzügyi színtéren. Az új státusz lehetővé teszi a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel, valamint a Világbank és az IMF tagországaival való együttműködés hatékonyságának növelését” – mondta Marcsenko.
Az új, Joe Biden amerikai elnök által szombaton bejelentett 725 millió dollár értékű katonai segélycsomag részeként az USA több mint 200 Humvee páncélozott járművet, különböző lőszereket és a HIMARS rendszerekhez rakétákat szállít Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál a Pentagon honlapjára hivatkozva. A jelentés szerint az Egyesült Államok védelmi minisztériuma közölte, hogy az Ukrajnának nyújtott 725 millió dolláros legújabb támogatás a következőket tartalmazza: lőszerek nagy mobilitású rakéta- és tüzérségi rendszerekhez (HIMARS), 23 000 darab 155 mm kaliberű tüzérségi lövedék, 500 darab nagy pontosságú 155 mm-es tüzérségi lövedék, 5000 darab 155 mm-es távolsági páncélelhárító akna (RAAM) lövedék, 5000 egység páncéltörő fegyver, nagy sebességű radarellenes rakéták (HARM). Ezenkívül az ukrán fegyveres erők kapnak több mint 200 nagy mobilitású, többcélú kerekes páncélozott járművet (HMMWV), kézi lőfegyvereket és több mint 2 millió hozzájuk való lőszert, valamint orvosi eszközöket.
Ukrán parlamenti képviselők csoportja a tervek szerint október végén Tajvanra látogat, a delegáció a Legfelső Tanács szeptemberben alakult tajvani barátság csoport tagjaiból áll majd – számolt be pénteken a Focus Taiwan című angol nyelvű kiadvány. A jelentés szerint a tajvani–ukrán parlamenti baráti társaság keddi avatóünnepségén a Törvényhozó Nemzetgyűlésben Huang Shi-jie tajvani képviselő, a kormányzó Demokrata Progresszív Pártból azt mondta, hogy több ukrán parlamenti képviselő is azt tervezi, hogy Tajvanra látogat a 11. Világközgyűlésre. „A szeptemberben megalakult ukrán parlamenti csoport a Tajvannal fenntartott barátságot támogató képviselőkből áll. Ide tartozik Julija Klimenko, aki jelenleg az ukrán parlament közlekedési és infrastrukturális bizottságának első elnökhelyettese” – jelezte a tajvani képviselő. Az avatóünnepségen Huang azt is elmondta, hogy a tajvani képviselők és ukrán kollégáik közötti személyes eszmecsere fontos lépés lesz a két ország közötti kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Mint megjegyezte, a jelenleg 41 különböző pártállású képviselőt tömörítő társaság hosszú távú céljai között szerepel, hogy elősegítse Tajvan és Ukrajna képviseleti irodáinak egymás országában történő megnyitását.
Az idei évben jelentősen, 19%-kal nőtt Sztepan Bandera tevékenységének pozitív megítélése, a nacionalizmus eszméjének támogatottsága pedig már elérte a 67%-ot – derült ki egy frissen végzett közvélemény-kutatás eredményeiből, adta hírül csütörtökön az rbc.ua hírportál. A jelentés szerint a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ által végzett felmérésben a válaszadók mindössze 11%-a nyilatkozott negatívan Bandera szerepéről. További 19% nyilatkozott úgy, hogy pozitív és negatív attitűdök is vannak Sztepan Bandera tevékenységében, és körülbelül 18% nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Ugyanakkor a megkérdezettek mindössze 2%-a nyilatkozott úgy, hogy nem hallott ilyen ukrán politikai személyiségről. A kutatás adatai szerint a válaszadók 67%-a egyetért az „egészséges” nacionalizmus szükségességével. Az évek során a nacionalizmust szükségszerűnek tekintő ukránok aránya egyre nő, és ezzel párhuzamosan csökken azoknak az aránya, akik nem támogatják a nacionalizmust. A felmérést a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ 2022. augusztus 5. és 12. között végezte, 2024 válaszadó bevonásával, de csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőrzése alatt vannak, és ahol nem folynak háborús cselekmények. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Az ukrán parlament elfogadta a 2023-ra szóló állami költségvetési projektet, amely szerint befagyasztják a minimálbért és a minimálnyugdíjat írja a hvylya.net. A szociális szférában alkalmazandó szükségmegoldást az Oroszországgal vívott háborúval és az annak számlájára írt államháztartás hiányával magyarázzák. Az államkassza kiürült, a büdzsében a háborúra megy el a pénzek jelentős része, így nincs lehetőség a szociális kiadások növelésére. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az idén október 1-től 6700 hrivnyára módosított minimálbér 2023 végéig változatlan marad. Ugyanez történik a minimális nyugdíjjal is, amely 2022. december 1-től 2093 hrivnyára változik. A szociálpolitikai tárca tájékoztatója szerint feltehetően megejtik majd márciusban a nyugdíjak indexálását, mégpedig az infláció figyelembe vételével.
Kigyulladt egy elektromos alállomás Belgorod városban az ukrán fegyveres erők ágyúzása következtében – jelentette be Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója péntek este a Telegram-csatornáján. Az alállomás a találat következtében kigyulladt, az ukrajnai Harkiv megye határához közel fekvő orosz város egy részében megszűnt az áramellátás. “Egy 110 kilowattos alállomás kigyulladt Belgorod ágyúzása után” – közölte Gladkov, aki szerint a tartalékforrásra való átkapcsolás legfeljebb 4 órát vesz igénybe. Hozzátette, hogy a vízellátás stabil, a szivattyúk alternatív vezetékekre álltak át. A News.ru hírportál szerint a városban este működésbe lépett a légvédelem, és hét robbanás hallatszott. A Readovka.news portál szerint a találat a Lucs alállomást érte. Hétfőtől a belgorodi iskolákban tanítási szünetet hirdettek ki a helyi hatóságok. A regionális operatív törzs pénteki tanácskozásán Gladkov elrendelte, hogy ellenőrizzék, mely pincék alkalmasak óvóhelynek. Belgorod megyét a háború kezdete óta többször érte ukrán találat. A csütörtöki közlés szerint Belgorodban megrongálódott egy 15 szintes lakóház tetőszerkezete, a régióban lévő Oktyabrszkoje községben pedig egy tüzérségi találat következtében felrobbant egy hadianyagraktár. Az incidensnek halottjai is sebesültjei vannak.
Az oroszbarát erők taktikai előrelépést tettek a Donyeck megyei Bahmut városának központja felé – közölte a brit védelmi minisztérium napi hírszerzési jelentésében. A tájékoztató szerint július eleje óta kevés más települést foglaltak el az orosz erők. A Wagner Group katonai magáncég által vezetett erők azonban helyi szinten némi győzelmet értek el a Donbászban: A Wagner valószínűleg továbbra is nagymértékben részt vesz a bakhmut-i harcokban – folytatódik a tájékoztató. A közleményben hozzáteszik, hogy Oroszország valószínűleg úgy tekint Bakhmutra, mint a donyecki terület legjelentősebb részének számító Kramatorszk-Szlovjanszk felé vezető előrenyomulás előkészítése. A közlemény szerint Oroszország továbbra is folytatja a támadó hadműveleteket Donbasz középső részén, és nagyon lassan halad előre.
Berlin hibát követett el, amikor a NATO-val szembeni kötelezettségeit a német nép érdekei fölé helyezte – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök. Most az üzleti élet, az ország gazdasága és polgárai fizetnek meg ezért a hibáért – mondta pénteken újságíróknak. “Úgy tűnik, valamiféle szövetségi kötelezettségeket helyezett előtérbe” Németország “az Észak-atlanti Szerződés Szövetségének keretein belül” – mondta Putyin a kazahsztáni Asztanában tartott közép-ázsiai-orosz csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón.
Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára azt állítja, tudomása van arról, mekkora rakétakészlete maradt az orosz haderőnek, írja az ukranews.com. Olekszij Danilov egy rádióinterjúban fejtette ki ismereteit az oroszok arzenáljáról. Állítása szerint az oroszok egyre gyengülnek. Precíziós rakétakészletük például már a végét járja. Az Ukrajnának legnagyobb veszteségeket okozó rakétakészletről pontos adatai vannak, ám azokat nem áll jogában közzétenni, mondta. Annyit azonban elárult, hogy a február 24-iki készletnek már alig 25-28 százaléka maradt. Az olyanokból, mint például a szovjet érából való C-300 már csak elenyésző mennyiség maradt.
Elit iráni csapatok érkeztek titokban az ukrajnai frontvonalra, hogy segítsék Putyin rakétatámadását. Az Iszlám Forradalmi Gárda több tucatnyi specialistáját küldték katonák kiképzésére Ukrajnába – értesült a brit Mirror. Az elitgárda tagjai az orosz katonáknak az úgynevezett kamikaze drónok kezelését tanítják, amelyeket Irán szállított Oroszországnak. A kiképzőket a déli és keleti frontra küldték, több száz Shahed-136-os drónnal, amelyekkel Putyin hadserege az ukrán városokat bombázza. A brit hírszerzés úgy tudja, hogy egyes támadásoknál már ők irányították az öngyilkos drónok repülési útvonalát és célzását.
Az Ukrajnában hónapok óta zajló harcok nagymértékben átírták az ott élők hétköznapjait. A legtöbbeknek az elektromos áram teljesen természetes és magától értetődő, ám az orosz-ukrán harcok során rengeteg város elektromos hálózata megsérült, így a tömegközlekedés sem éppen úgy üzemel, mint korábban. Az élet azonban mindezek ellenére nem állhat meg, az ukránok a nehéz időkben is kreatív megoldásokkal orvosolják a felmerülő problémákat. Nem tettek másképpen most sem, ugyanis a nemrégiben közzétett videón tökéletesen látszik, hogy a villamos vezetékének hiánya ellenére, a kocsik elé befogtak egy traktort, így szállítják az utasokat oda, ahova csak menni szeretnének.
(vukics)
