Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.08.)
–
Teljes áramkimaradás esetén Kijev teljes kiürítését tervezik, az ukrán fővárosból 3 millió embert fognak evakuálni – közölte vasárnap a The New York Times. Az újság szerint az illetékesek bejelentették, hogy figyelmeztették a fővárosi hatóságokat: kevesebb mint 12 órán belül üzenetet kapnak arról, hogy a hálózat a leállás küszöbén áll. Mint a kiadvány Roman Tkacsuk, a Kijevi Városi Állami Adminisztráció településbiztonsági főosztálya vezetőjének a szavaira hivatkozva írta, „ha tényleg erről van szó, akkor kiürítik a várost”. „Tudjuk, hogy ha Oroszország folytatja az ilyen támadásokat, elveszíthetjük a teljes áramellátó rendszert. Ha nincs áram, nem lesz vízellátás és szennyvízelvezetés. Ezért a kormány és a városvezetés most minden lehetséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy megvédje Kijev áramellátó rendszerét” – idézte Roman Tkacsukot a The New York Times, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a helyzet jelenleg ellenőrzés alatt áll, és nincs ok arra, hogy nagyszámú lakos elhagyja Kijevet. Mint hírportálunk ma beszámolt róla, a kijevi hatóságok nem zárják ki, hogy a főváros víz, áram és kommunikáció nélkül maradhat a megszállók légicsapásai miatt.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester nem zárta ki, hogy a fővárosban teljesen megszűnhet az áramellátás, ennek következtében pedig a víz- és távhőszolgáltatás is leáll, ezért arra kérte a kijevieket, fontolják meg a városból történő ideiglenes kiköltözés lehetőségét. „Mindent megteszünk, hogy ez ne fordulhasson elő. Legyünk viszont őszinték: ellenségeink mindent megtesznek annak érdekében, hogy a város hő, áram, víz nélkül maradjon, és általában azért, hogy mi mindannyian meghaljunk. Különféle forgatókönyveket számolunk, hogy kitartsunk, felkészüljünk” – fogalmazott Klicsko egy hétvégi tévéműsorban. Felhívta a kijevieket, gondoskodjanak arról, hogy legyen otthon ivóvízkészletük, feltöltött akkumulátoruk, némi élelem és meleg ruha. A polgármester emlékeztetett arra, hogy mintegy ezer melegedőpont telepítését tervezik Kijevben, de megjegyezte, hogy ez nem elég egy hárommilliós városnak. Az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vállalat sajtószolgálatának közlése szerint vasárnap a fővárosban, valamint hét régióban, azaz Kijev, Csenyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Harkiv és Poltava megyékben lesz időszakos korlátozás, azaz néhány órán át szünetelni fog az áramszolgáltatás.
Kigyulladt egy kávézó az Aj-Petri hegyen. Nem tudni, mi okozta a tüzet, de a félsziget megszállóit egyre jobban sújtják a bajok és a különféle természeti katasztrófák.
Meglepő hír érkezett, az amerikai hadsereg Romániában gyártott gépkarabélyokat vásárolna, s az se baj, ha már használtak – írja a mandiner.hu. Az amerikai hadsereg kiírt egy közbeszerzést arra, hogy Romániában gépkarabélyokat vásároljon. Egészen konkrétan a szovjet Kalasnyikov fegyvercsaládba tartozó AK-74-eseket vennének, valamint ennek a megfelelőit, de ugyanígy érdekli őket Romániában gyártott PA md. 86-os és keletnémet MPi AK74-es is. Ahogy az amerikaiak írták, elsősorban új gépkarabélyokat keresnek, de jó állapotban lévő, felújított fegyvereket is vennének. Hivatalosan nem írják, hogy pontosan mire kellenének a fegyverek, de a Főtér által említett szakértők szerint „az orosz invázió ellen harcoló ukrán hadseregnek szánják őket, mivel – különösen a háború elején – olyan hiány volt kézifegyverekből, hogy második, sőt első világháborús darabokat is használtak.”
Várhelyi Olivér a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztos kijelentései miatt akadt ki az eurointegration.com.ua portál. A magyar uniós biztos a Welt-nek nyilatkozva jelentette ki, hogy Ukrajna EU-s tagfelvételéről egy vagy két év múlva kezdődhetnek előkészítő tárgyalások. Még akkor sem lesz egy évnél rövidebb a tárgyalás, ha Kijevnek sikerül elérni, hogy 2023 végén elkezdődjön. Az ukrán vélemény azonban egészen más. Olga Sztefanisina európai integrációval foglalkozó kormányfő helyettes szerint Ukrajna már a tagjelölt státuszt megelőzően sokat tett azért, hogy Ukrajnát mielőbb felvegyék az EU tagállamainak sorába. Várhelyi Olivér azonban ennek ellenére hallani sem akar arról, hogy Ukrajnát gyorsított eljárással vegyék fel az EU-ba. Az ukrán portál szerint Kijevben biztosra veszik, hogy a magyar uniós biztos és Magyarország eltökélt szándéka minden áron megakadályozni, hogy Ukrajnát felvegyék az EU tagországai közé. Ha ezt sikerül elérnie a Putyin-barát magyar vezetésnek, az az EU hatalmas geopolitikai veresége lesz, állítja a hírportál.
Az elmúlt hónapokban bizalmas tárgyalásokat folytatott Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan és az orosz biztonsági tanács élén álló Nyikolaj Patrusev – állítja több amerikai tisztségviselő. Noha a megbeszélések tényét hivatalosan sem a Fehér Ház, sem a Kreml nem erősítette meg, több amerikai hivatalnok is elmondta, hogy Sullivan álláspontja az, hogy fenn kell tartani a kommunikációt az orosz féllel, még ha a kormány más tagjai szerint ez jelenleg kevés eredménnyel kecsegtet. A kommunikáció fenntartásának fontossága mellett érvelt a The Wall Street Journal kérdésére válaszolva Ivo Daalder is, aki az Obama-kormány NATO-nagykövete volt, mondván, így elkerülhető, hogy a háború közvetlen konfrontációvá szélesedjen a két fél között. A nemzetbiztonsági tanácsadók közel vannak az elnökhöz, így az ő párbeszédük a vezetőkhöz közel zajlik, ám nem igényli a párbeszédet a két elnök között. Noha Biden és Putyin tavaly júniusban találkozott Genfben, a két fél álláspontja nem közeledett egymáshoz sem Ukrajna, sem más fontos kérdések terén. Az ukrán határ közelében gyülekező orosz csapatokról aztán videón tárgyalt Putyin és Biden tavaly decemberben és idén februárban is, ám az orosz inváziót nem sikerült ezzel elkerülni. A háború kitörése után a két fél közötti kapcsolatfelvétel jóval ritkább volt. Amerikai kormánytisztviselők szerint az invázióra adott amerikai válasz koordinálásában Sullivan fontos szerepet játszott, ami nemzetbiztonsági főtanácsadóként a dolga is, ám ezen túllépve diplomáciai téren is részt vett az eseményekben. Pénteken Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Olekszij Reznyikov ukrán hadügyminiszterrel is, ami általában a külügyminiszter vagy a hadügyminiszter feladata szokott lenni. Sullivan arra kérte az ukrán vezetőket, hogy nyilvánosan jelezzék hajlandóságukat a konfliktus feloldására.
Az Ukrán Nemzeti Bank (UNB) közlése nyomán írja az rbc.ua, hogy az ukrajnai bankok többsége a háború ellenére nyereséggel működik. Az idei év kilenc hónapja alatt a bankok tiszta nyeresége az adók kifizetését követően 7,37 milliárd hrivnya volt. Különösen nyereségesre sikeredett az utóbbi három hónap. Ennek köszönhetően a 2021-es év azonos időszakához képest tizenháromszorosára növelték a tartalékalapba félrerakott pénzüket, közel 99 milliárd hrivnyára növelve az összeget. A tájékoztató szerint a 67 ukrajnai bank közül 44 volt nyereséges. A többi 18,2 milliárd hrivnya veszteséget produkált.
Miközben a kelet-ukrajnai Donyeck régióban az orosz hadsereg fokozza csapásait, az általuk megszállt Herszon városában a lakók figyelmeztetést kaptak telefonjukon egy küszöbön álló ukrán támadásról, és azonnali távozásra kérték őket – írja az Euronews. Már sok civilt evakuáltak a városból, ahol a hétvégén áram- és vízkimaradást tapasztaltak a lakók. Herszon visszafoglalása hatalmas stratégiai nyereséget jelentene az ukrán hadseregnek – írja az Euronews. Elemzők szerint az ukrán harkocsizók hamarosan megkapják az előrevonási parancsot Herszon felé, mivel az időjárás rohamosan romlik, és nem sokára áthatolhatatlan sártengerré változhat a helyi fekete talaj. Az orosz védelmi minisztérium felvételeket tett közzé arról, hogyan tartanak kiképzést Szibériában. Ezek a katonák állításuk szerint azután jelentkeztek szolgálatra, hogy Vlagyimir Putyin elnök országos mozgósítást rendelt el szeptemberben. Arról is közzétettek felvételeket, hogy a kelet-donyecki régió orosz vezetőségéhez köthető harcosok megérkeztek Amvrosiivka városába, miután az ukrán hadsereggel folytatott fogolycsere-megállapodás révén kiszabadultak.
A római pápát kritizálja Okszana Markarova amerikai ukrán nagykövet, írja az eurointegration.com.ua. Az ukrán diplomata Facebook oldalára feltett véleménye szerint Ferenc pápa minden bizonnyal figyelmetlenül olvasta Dosztojevszkijt, különben nem állítaná azt, hogy mennyire humánusak az oroszok. Ráadásul nemcsak Dosztojevszkij, hanem más orosz írók és költők Puskinnal egyetemben elferdítik műveikben az ukrán történelmet, és azt igazolják, hogy Oroszországban nyoma nincs a humanizmusnak. A nagykövetnek az nem tetszett, hogy a katolikus egyházfő kijelentette, hogy az orosz katonák ukrajnai kegyetlenkedései nem jellemzők az orosz népre.
Az oroszok által használt eszközök jórésze Szlovákiából jött, a szlovák parlament gyorsan összehívta a védelmi és pénzügyi bizottságát. Szlovákiából olyan eszközök kerülnek Oroszországba, amiket végül a fegyvergyártásban használnak fel – derítette ki a Napunk N, avagy a Denník N magyar verziója. A lap egy példán keresztül szemléltette, hogy hogyan exportálnak a szlovákok olyan termékeket, amelyeket végül Oroszország felhasznál a háborúban. Mint írták, „Október végén egy nyilvánvalóan az oroszok által használt iráni Mohajer-6 drón csapódott a tengerbe Odessza mellett. Az orosz hadsereg ilyen drónokkal támadja az ukrán infrastruktúrát, civil áldozatokat is megölve. A drónt egy Rotax 912 típusú, osztrák gyártmányú motor hajtotta. A gyártó cég elutasította, hogy szállítana Iránnak, és azonnali vizsgálatot rendelt el. Ez az ügy úgy függhet össze Szlovákiával, hogy idén áprilisban a vámhivatal engedélyezte egy privigyei cégnek, hogy egy ilyen repülőgépmotort adjon el Iránnak.” Kifejtették, hogy Szlovákiából nagyon sok olyan termék került Iránba és közvetlenül Oroszországba, amiket a hadiipar fel tud használni fegyveralkatrészként. A lap nyomozása arra jutott, hogy a vámosok nem megfelelő körültekintéssel ellenőrizték, hogy az általuk kivitelre jóváhagyott termékeket lehet-e hadiipari célokra felhasználni, s ezzel megsértették az Unió által kiszabott szankciókat.
A célzott mozgósítás lesz az egyik módja annak, hogy a munkaképes embereket társadalmilag hasznos munkára fogják. Az Állami Foglalkoztatási Központ jelentése szerint a lakosság azon kategóriái, amelyek nem vesznek részt a harcokban, a helyreállítási munkálatokban és a háború következményeinek felszámolásában segítenek majd annak befejezése után. A bejegyzett munkanélkülieket, az állással nem rendelkezőket, ideértve a belső menekülteket, valamint a működő vállalkozások alkalmazottait a vezetőkkel való egyeztetés után bevonják a társadalmilag hasznos munkába. Ilyen munkának számítanak a javítási és helyreállítási munkák; törmelék bontása; utak megtisztítása; polgári jellegű védművek építése; rakodás és mezőgazdasági munkák; tűzifa előkészítése a fűtési szezonra. A társadalmilag hasznos munkát végző személyeket bevonhatják a fogyatékkal élő polgárok és az ellenségeskedések következtében elszenvedett személyeknek megsegítésébe is. A mozgósított állampolgárok megtarthatják a főállású munkahelyüket és fizetésüket, a munkanélküliek pedig munkanélküli segélyt kapnak.
A légvédelmi rendszerek lényegesen erősítik a hadsereget és biztonságosabbá teszik a légteret. „A NASAMS és az Aspide légvédelmi rendszerek megérkeztek Ukrajnába! Ezek a fegyverek érzékelhetően megerősítik az ukrán hadsereget, s lényegesen biztonságosabbá teszik az ország légterét” – közölte Olekszij Reznyikov. A védelmi miniszer ígéretet tett arra, hogy a fegyveres erők folytatják az ellenséges célpontok megsemmisítését. A tárcavezető köszönetet mondott Norvégiának, Spanyolországnak és az Amerikai Egyesült Államoknak a légvédelmi rendszerek átadásáért.
Ukrajnában a nyugdíjak tervezett indexálása, a törvény előírásainak megfelelően, 2023 márciusában várható. Erről Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszternek beszélt a Telemaraton adásában. Elmondása szerint a Nyugdíjalap anyagi helyzete jelenleg kielégítő, hiány nincs, minden nyugdíjat időben kifizetnek. “És meg vagyunk győződve arról, hogy jövőre is így lesz. A nyugdíjakat az infláció mértékéhez tervezzük indexálni. Azaz márciustól a nyugdíjasok illetményük növekedését, vagy legalábbis az infláció szintjéhez való korrigálását tapasztalhatják majd” – mondta. Az Ukrán Nemzeti Bank előrejelzése szerint 2022 végére a fogyasztói árak 30 százalékkal növekednek. Az infláció 2023-ban 20,8%-ra, 2024-ben pedig 9,4%-ra lassul.
Öt stratégiai jelentőségű vállalatot államosítottak Ukrajnában, az ukrán védelmi minisztérium felügyelete alá helyezték őket – közölte Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára hétfői sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő megerősítette, hogy az Ukrnafta, az Ukrtatnafta, a Motor Szics, az AvtoKrAZ és a Zaporizstranszformator vállalatokról van szó. Kifejtette, hogy az öt cég elidegenítése a haditanács november 6-i ülésén született határozat alapján és katonai szükségből történt. "A lefoglalt eszközök katonai vagyonstátust kaptak, kezelésük az ukrán védelmi minisztériumhoz került" – mondta Danyilov. Hozzátette, hogy a hadiállapot lejárta után ezek a vagyontárgyak visszaadhatók tulajdonosaiknak, költségük megtéríthető.
Ukrajna 500 áramfejlesztő generátort kap az Európai Unió 17 országából az elektromos áramhoz és a fűtéshez való hozzáférés támogatására – jelentette az Európai Polgári Védelmi és Humanitárius Segítségnyújtási Műveletek Főigazgatósága nyomán az Interfax–Ukrajina hírügynökség. „Az elektromos áramhoz és a fűtéshez való hozzáférés támogatása érdekében 17 uniós ország 500 generátort küldött Ukrajnába az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül” – áll a Twitteren megjelent közleményben. Az Ukrajnának segítséget nyújtó országok között szerepel Szlovénia, Szlovákia, Írország, Ausztria, Svédország, Spanyolország, Németország, Olaszország, Dánia, Finnország, Észtország, Belgium, Bulgária, Luxemburg, Ciprus, Lengyelország és Franciaország. Korábban Denisz Smihal ukrán miniszterelnök arról számolt be, hogy Ukrajna már 700 generátort kapott az adományozóktól, és további 900-at a közeljövőben szállítanak le.
A kis űrrepülőgép az elmúlt két évben egy sor kísérletet hajtott végre a felső légkörben. Az amerikai hadsereg személyzet nélküli űrrepülőgépe beállította a leghosszabb Föld körüli pályán töltött repülés rekordját. Az X-37B űrhajó immár 902 napja kering a Föld körül, ami jóval meghaladja a korábbi 780 napos rekordot. És úgy tűnik, hogy a közeljövőben nem is fog visszatérni a Földre.
Ukrán támadók rálőttek és súlyosan megsebesítettek egy bírót Ukrajna Oroszország által ellenőrzött régiójában, aki júniusban halálra ítélt három külföldit – közölte szombaton egy Moszkva-barát tisztviselő. Denisz Pusilin, az ukrajnai Donyeck régió orosz ellenőrzés alatt álló részeinek adminisztrátora elmondta, hogy Alekszandr Nikulint pénteken késő este sebesítették meg a Donyeck várostól északkeletre fekvő Vuhlehirszk városában. "Az ukrán rezsim továbbra is mutatja aljas terrorista módszereit" – írta Pusilin a Telegramon. Az orvosok értékelése szerint Nikulin állapota súlyos, de stabil - tette hozzá. Júniusban Nikulin nemrégiben halálos ítéletet mondott ki két britre és egy marokkóira, akiket az Ukrajnáért folytatott harcok során fogtak el, és úgy ítélte meg, hogy megpróbálták megdönteni a helyi hatóságok hatalmát.
A Pentagon nemrég kiadott nukleáris helyzetértékelése és a Nemzeti Védelmi Stratégia szerint Teheránnak nincsenek nukleáris fegyverei. Washington úgy véli, hogy Teherán "nem törekszik ilyen eszköz kifejlesztésére". Ha Washington nem köt új nukleáris megállapodást, vagy maga nem tesz katonai lépéseket, Benjamin Netanjahu leendő miniszterelnök megtámadja Iránt – véli Tzachi Hanegbi, az izraeli Likud párt régi tagja. A volt településügyi miniszter a 12-es csatorna híradójával beszélgetve adta ki a figyelmeztetést pénteken.
(vukics)
