Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2022.11.24.)
- szilajcsiko
- 2022. nov. 24.
- 10 perc olvasás
Frissítve: 2022. nov. 30.
–
Az ukrán nemzeti rendőrség belbiztonsági osztálya chatbotot indított annak érdekében, hogy információkat szerezzen az árulókról és a kollaboránsokról. A rendőrség Telegram-csatornáján bárki jelentheti az oroszok támogatóit, különösen a rendőrség tagjai közül. A háború első napja óta az Ukrán Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársai azon dolgoznak, hogy azonosítsák és bíróság elő állítsák azokat a személyeket, akik átálltak az agresszor oldalára, és önként szolgálják a megszálló hatalom érdekeit – közölte a rendőrség.
Lemberg megye egyik lakosa nyilvánosan becsmérelte Ukrajnát és mentegette Oroszország agresszív politikáját, de a rendőrség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megtalálta, őrizetbe vette és meg is gyanúsította az 58 éves nőt, aki akár öt évre börtönbe mehet – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Lemberg megyei rendőrség sajtószolgálatára hivatkozva. A közlemény szerint „a közösségi oldalak megfigyelése során a hatóságok találtak egy videofelvételt, amelyen egy ismeretlen nő nyilvánosan Ukrajna-ellenes álláspontot fogalmazott meg, és igazolta az agresszor ország Ukrajna elleni politikáját”. Röviddel ezt követően a cservonohradi járási rendőrség munkatársai az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyomozóival karöltve megállapították, hogy az elkövető Szokal város egyik 58 éves lakosa, és kiderítették a nő kilétét. A cservonohradi járási ügyészség eljárásjogi felügyeletével a hatóságok büntetőeljárást indítottak a nő ellen a büntetőtörvénykönyv 161. §-a alapján nemzetiségi, regionális, faji vagy vallási ellenségeskedésre való felbujtásra irányuló szándékos cselekmények, valamint gyűlölet szítása, a nemzeti becsület és méltóság meggyalázása címén. Ha az asszonyt bűnösnek találják, öt év szabadságvesztésre ítélheti a bíróság. Az ügyben a nyomozás folytatódik.
Újabb határt lépett át Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő, oligarcha, aki már számtalanszor adott hangot magyargyűlöletének. Legutóbb azzal verte ki a biztosítékot, hogy a munkácsi turul ledöntése kapcsán még a magyarok tiltakozását is kikérte magának és közölte, hogy azt nyugodtan „feldughatjuk magunknak valahova”. Ezúttal Toroczkai László lengyel határról való megszólalása és Orbán Viktor Nagy-Magyarországot ábrázoló szurkolói sálja késztette megszólalásra az ukrán Egységes Közép nevű párt elnökét. Nyilvános közösségi oldalán a magyarokat apró korcsoknak titulálja, akik valamilyen kerítés mögül ugatnak, a szerinte Nagy-Magyarországról ezzel ukrán területek megszállásáról álmodozó magyar politikusoknak pedig azt üzeni, „akkorát kaphatnak a pofájukra, hogy az Urál mögött kötnek ki”. Orbán Viktor szurkolói sálja végképp elszabadította Viktor Baloga fantáziáját, és kijelentette, hogy „Magyarország összes emlékét ki kell törölni Kárpátaljáról”.
Az ukrán állami nyomozó iroda (DBR) átadta az ukrán hadseregnek azokat a fegyvereket és mintegy 140 ezer lőszert, amelyeket két felelős beosztású ukrán állampolgár elleni nyomozás során foglaltak le, írja a inpoland.net. A kijevi katonai kereskedelmi hálózat két vezetője ellen azért indult bűnügyi eljárás, mert kiderült, hogy ellopták a Lengyelországból az ukrán haderő számára segélyként küldött lőszert és fegyvereket, hadászati eszközöket. Ahelyett, hogy átadták volna a szállítmányt a címzettnek, saját hasznukra pénzzé tették. A gyanúsítottak okirathamisítással is foglalkoztak, elérve így, hogy vámmentesen jutottak az áruhoz. Az ellopott hadászati eszközök piaci értéke meghaladja a nyolcmillió hrivnyát, áll az információban.
Képviselők egy csoportja törvényjavaslatot terjesztett az ukrán parlament elé, amelyben azt indítványozzák, hogy tiltsák be az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű szárnyát”– hozta nyilvánosságra Irina Friz parlamenti képviselő szerdán a Facebookon. „Ez a törvényjavaslat teljes tilalmat ír elő minden olyan vallási szervezetre és intézményre vonatkozóan, amely elfogadja az orosz ortodox egyház fennhatóságát kánoni, szervezeti, illetve bármilyen egyéb ügyeiben” – idézett az UNIAN hírügynökség a képviselő bejegyzéséből. Friz szerint az ukrajnai ortodox vallási szervezetek tevékenységét annak figyelembe vételével kell kezelni, hogy az ukrán ortodox egyház független az orosz ortodox egyháztól.
Ramzan Kadirov, a Csecsen Köztársaság elnöke arról számolt be a Telegramon, hogy a csecsen harcosok sikeresen visszavertek több ellenséges támadást is Herszonban, sőt, „az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett”. Kadirov azt írja, hogy a megsemmisített harcosok között ezúttal nagy számban voltak amerikai és lengyel zsoldosok. Úgy vélem azonban, hogy egyáltalán nincsenek úgynevezett „zsoldosok”, és a nemzetközi légió egész legendáját csak azért találták ki, hogy elfedjék a NATO-csapatok ukrajnai jelenlétét – fejtette ki a vezető. Hozzátette: ez a stratégia azonban ezúttal kudarcot vallott, és a csecsen harcosok bátorságának köszönhetően az ellenség fokozatosan felismeri tehetetlenségét, valamint az ellentámadási kísérletek értelmetlenségét.
"Oroszországnak jelentős a hiánya tüzérségi lövedékekből, ami a jövőben hatással lehet ukrajnai műveleteire" – mondta el Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerdán. Az oroszoknak az ukrajnai háború kezdete óta logisztikai problémáik vannak – magyarázta Austin egy katonai repülőgépen a vele utazó újságíróknak. A Pentagon vezetője hozzátette: jelenleg a tüzérségi lövedékek hiánya jelenti a legnagyobb gondot, miután az ukránok több orosz lőszerszállítmányt megsemmisítettek. Oroszország a háború kezdete óta erősen támaszkodik a tüzérségre, és a csapatmozgások előtt rendszeresen lövi az ukrán erőket. „Az efféle műveletekhez nagyon sok lőszerre van szükség” – mutatott rá Austin. „Nem vagyok biztos benne, hogy van elég lövedékük ahhoz, hogy hasonló támadásokat hajtsanak végre a jövőben” – tette hozzá. A tárcavezető megjegyezte: az orosz precíziós lövedékek készlete jelentősen csökkent a háború kilenc hónapja alatt, és Moszkva a szankciók miatt nem tudja megfelelő ütemben pótolni őket.
Recep Tayyip Erdoğan először 2022 májusában pendítette meg egy újabb katonai beavatkozás szükségességét a Kurdisztáni Munkáspárt ellen Szíriában és Irakban. Biztonsági szempontból az észak-iraki területek jelentik a nagyobb fenyegetést, ahol a török hadsereg mozgástere alig van korlátozva, miközben Ankara jelenléte egyfajta ellensúlyozó erőt is jelent Iránnal szemben. Szíriában a török mozgásteret az USA és különösen Oroszország aktív katonai és politikai jelenléte korlátozza, amit az is mutat, hogy sajtóhírek szerint Erdoğan elnök több találkozón is próbált felhatalmazást szerezni egy beavatkozáshoz, mindezidáig sikertelenül. A Pentagon szerdán közölte, hogy a kurd fegyveresek elleni török légicsapások Szíria északkeleti részén fenyegetik a térségben tartózkodó amerikai csapatok biztonságát, miközben Recep Tayyip Erdoğan török elnök fogadkozott, hogy a művelet folytatódik. "A közelmúltbeli szíriai légicsapások közvetlenül veszélyeztetik az amerikai személyzet biztonságát, akik Szíriában a helyi partnerekkel együtt dolgoznak az ISIS legyőzésén és több mint tízezer ISIS-fogoly őrizetben tartásán" – mondta Pat Ryder dandártábornok, a Pentagon szóvivője közleményében. Ryder megjegyzései a leghatározottabban elítélik az Egyesült Államok részéről Törökország észak-szíriai és iraki hadműveleteit, amelyek vasárnap kezdődtek nagyobb légicsapásokkal. Kedden a Fehér Ház azt mondta, hogy Törökországnak "minden joga megvan ahhoz, hogy megvédje magát" a kurd fegyveresek ellen. Az Egyesült Államoknak mintegy 1000 amerikai katonája van Szíriában, és támogatja a kurdok vezette SDF-et, amely csoportot Törökország célba vette csapásai során. Ankara szerint az SDF a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egyik tagszervezete, amelyet a múlt héten egy hat halálos áldozatot követelő isztambuli robbantással vádolt. Kedden egy török dróncsapás egy olyan támaszpontot ért a térségben, amelyet az SDF és az amerikai csapatok közösen használnak, de az Egyesült Államok közölte, hogy a bombázás idején egyetlen embere sem tartózkodott a helyszínen. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerint a legközelebbi török csapás az amerikai csapatoktól mintegy 12-18 mérföldre csapódott be. Oroszország is jelen van a térségben, és egy SDF-tisztviselő szerint egy orosz támaszpontot is érintett a török csapás. Oroszország felszólította Törökországot, hogy kerülje el a teljes körű offenzívát, de Erdogan arra figyelmeztet, hogy ez még csak a műveletek kezdeti fázisa. A török vezető szerdán azt mondta, hogy a Törökország által a héten indított légicsapások "csak a kezdet", és szárazföldi invázióra utalt. "Miközben megszakítás nélkül folytatjuk a légitámadásokat, a számunkra legmegfelelőbb időben szárazföldi úton is le fogunk csapni a terroristákra" – mondta. Törökország magas halálos áldozatokról számol be a légicsapások során, de az SDF vitatja a számokat. Törökország azt állította, hogy "254 terroristát semlegesítettek", míg az SDF szerint csak három harcosa halt meg, 18 civillel együtt. (Ld. még itt.)
A szenátorok azt szeretnék, hogy az USA küldjön MQ-1C Gray Eagle drónokat, amelyek nagy hatótávolságú csapások végrehajtására tennék alkalmassá Ukrajnát. A Biden-kormányzat eddig vonakodott a drónok küldésétől az Oroszországgal való eszkaláció veszélye miatt, valamint azon aggodalmak miatt, hogy a drónokban lévő fejlett technológia rossz kezekbe kerülhet. A Wall Street Journal nemrégiben arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat úgy döntött, hogy nem szállítja a drónokat, bár más jelentések vitatták ezt az állítást, és azt mondták, hogy még nem született végleges döntés. Lloyd Austin védelmi miniszternek írt levelében 16 szenátor "aggodalmát" fejezte ki azon jelentések miatt, amelyek szerint a kormányzat elutasította az MQ-1C küldését. A szenátorok arra kérték a kormányt, hogy "alaposan gondolja át" az ukrán kérést. Az MQ-1C-k akár 30 órán át is képesek repülni. A drónok lehetővé tennék Ukrajna számára, hogy orosz területen belüli célpontokat támadjon. Az Egyesült Államok más nagy hatótávolságú fegyvereket is biztosított azzal a feltétellel, hogy azokat nem használják orosz terület elleni támadásra (kivétel a Krím). Hivatalos személyek a múlt héten a CNN-nek elmondták, hogy az USA fontolgatja az MQ-1C-k módosítását, hogy megváltoztassák egyes alkatrészek technológiáját, hogy ne jelentsenek akkora kockázatot, ha azok Oroszország kezébe kerülnek.
Megakadályoztak az orosz biztonsági erők egy robbantásos merényletet a Törökországba és Európába gázt szállító Déli Áramlat vezeték ellen Volgográd megyében – közölte az csütörtökön az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közönségkapcsolati központja. Az FSZB szerint a szabotázs- és terrorcselekmény-kísérlet mögött ukrán különleges szolgálatok álltak. Az üggyel kapcsolatban négy orosz állampolgárt őrizetbe vettek. A TASZSZ hírügynökség közölte, hogy a Déli Áramlat az orosz Déli Folyosó gázszállító rendszer része. A házkutatások során a hatóságok négy mágneses aknát, négy kilogramm plasztik robbanószert, késleltetett működésű detonátorokat, 593 ezer rubel (mintegy 3,9 millió forint) készpénzt és kommunikációs eszközöket foglaltak le. Utóbbiakon az ukrán különleges szolgálatoknál lévő kapcsolattartóval folytatott üzenetváltást és robbanószerkezetek összeszerelésére vonatkozó útmutatást találtak, valamint a robbantás helyének koordinátáit. A gyanúsítottak ellen büntetőeljárás indult terrorcselekmény előkészítése, terrorista csoport szervezése és robbanóanyagok illegális birtoklása miatt.
Ryszard Czarnekcki, Csehország európai parlamenti képviselője szerint hiba, hogy Ukrajna még nem kért bocsánatot a Przewodówban történtek miatt. A Polsat News azt írja, a képviselő szerint az is egy rossz lépés volt az ukránok felől, hogy Andrij Melnyiket, Ukrajna egykori berlini nagykövetét jelölték a külügyminisztérium alelnöki posztjára. Olyan emberről van szó, aki Ukrajna németországi nagyköveteként relativizálta a második világháború alatt ukrán soviniszták által elkövetett, zsidók és lengyelek elleni bűncselekményeket, és megpróbálta felhígítani az egészet – jelentette ki. Nem értem ezt a jelölést. Úgy gondolom, hogy ez hiba, ahogyan a przewodówi tragédia miatti bocsánatkérés hiánya is hiba – tette hozzá.
Az orosz megszállók körülbelül egy héten belül indíthatják meg a következő hatalmas rakétatámadást Ukrajna ellen, írja a liga.net. Andrij Juszov, a honvédelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának szóvivője ezt az országos telemaraton adásában jelentette ki. Szerinte az oroszok terrorista tervet próbálnak véghez vinni, melynek az a célja, hogy Ukrajnát sötétségbe borítsák, és a Kreml feltételeivel tárgyalásokra kényszerítsék. Megjegyezte, hogy az ellenség nem fogja tudni elérni céljait. „Ukrajna a maga részéről hatékonyabb légvédelemre készül, mert Oroszország kétségtelenül folytatja csapásait. Az ellenség fel van fegyverkezve, ezért folytatódhat a rakétaterror”, hangsúlyozta.
Ihor Terehov harkivi polgármestert 3400 hrivnya pénzbírsággal sújtották, mert nem állami nyelvet használt a közösségi oldalakon, és egy élő adásban. A hírt Tarasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos közölte a Twitteren. A határozatok a fellebbezési határidő lejártát követően, 2022. december 4-én lépnek hatályba.
A katonai erőviszony mélyreható átrendeződéséhez vezethet az ukrajnai háború. Két állam kerülhet az európai élvonalba: a NATO-tag Lengyelország és a NATO-ba igyekvő Ukrajna. Kettőjük fegyveres ereje az európai NATO-tagok között domináns helyzetbe hozza őket. Ez kiváltképpen igaz, ha az eddigi első helyezettet, Törökországot megbízhatatlan szövetségi politikája, Putyin Oroszországához való, megengedhetetlen mértékűnek tartott közelsége miatt nem számítjuk az európai NATO-szárny vezető erejének. Ezt a folyamatot, Kelet- és Kelet-Közép-Európa előretörését – igaz, a lengyelekénél jóval kisebb mértékben – a többi térségbeli, zömmel a szovjet idők Varsói Szerződéséhez tartozó államok relatív katonai erejének növekedése, fegyverbeszerzéseik minőségileg új szakaszba lépése is alátámasztja. A NATO-tagok arányosan 2020-ban költötték a legtöbbet védelemre, átlagosan a GDP-jük 2,72 százalékát. Tavaly ez visszacsúszott 2,62 százalékra, az idei évre 2,57 százalékot várnak. Magyarország az idén – az előrejelzések szerint – a GDP-je mintegy 1,55 százalékát fordítja védelmi kiadásokra, ezzel a NATO-országok középmezőnyében van. Varsó és kiváltképpen Kijev nagymértékű katonai megerősödése azonban nem arat osztatlan sikert egyes környező államokban, amelyekben a folyamat kapcsán kettős érzések ébrednek, egyfelől örülnek az erőgyarapodásnak, másfelől feltámad a gyanakvás, a bizalmatlanság is. Ez utóbbira alaposan rájátszik a moszkvai propaganda, rendszeresen emlegetve az Ukrajnával szembeni állítólagos lengyel, magyar és román területi igényeket, amelyeket mindhárom ország kormánya határozottan cáfol. Az erőátcsoportosítás folyamata követhető, ha szemügyre vesszük Európa keleti régiós államainak katonai kiadásait, hadseregét és természetesen a gazdasági-politikai hátteret. A történések iránya leginkább a visegrádi négyek viselkedésében mérhető le. Lengyelország nem hivatalosan a csoport vezetőjének tekinti magát. Ezt az alapadatok is kifejezik, hiszen a lengyel hadsereg jóval erősebb, mint a V4 többi három tagja együttvéve. ugyanakkor vannak a folyamatnak hátulütői is. Az új NATO-tagok (a régi Varsói Szerződés részvevői) megtartották a csaknem egységes szovjet-orosz fegyverzetet, körükben az együttműködés egyszerűbben, simábban ment. Most, hogy mind a légierőben (F–16, F–35, JAS 39 Gripen, Rafale), mind a szárazföldi nehézfegyverzetben (PzH 2000, Caesar, 152 és 155mm-es SpGH Zuzana, M109, AHS Krab, Atmos 2000, HIMARS 227mm) jó néhány nyugati és dél-koreai fegyverrendszer szerepel, nem lesz könnyebb az együttműködés, noha például a 155 mm-es nehéz tarackok osztott lőszerutánpótlása egyszerűbb, mert több nyugati típus is képes ugyanazt a lőszert használni. A sokfajta fegyverrendszer többféle infrastruktúra-kiszolgáló rendszert igényel. Ukrajnában például „túltolták a biciklit”, akár napi 300 lövést is leadva, a nyugati szövetségi rendszer legjobbnak tartott, 155 mm-es önjáró tarackjából, a német PzH 2000-esből. Ennek eredménye: a legtöbb ilyen fegyver (csaknem 20 van az ukrán hadsereg hadrendjében) sürgős szervizre szorul. A lengyelek ígérték, de nem tudtak vele megbirkózni, ezért a szlovákok vették át tőlük a német nehéz tarackok szervizelését, helyreállítását.
Ukrajna újjáépítési folyamatát már most el kell kezdeni – jelentette ki Denisz Smihal. A miniszterelnök szerint a háború és minden kihívás ellenére a gazdaság magas befektetési vonzerővel rendelkezik, tekintettel a magánszektor érdeklődésére. A Rebuild Ukraine (Építsd újjá Ukrajnát) elnevezésű üzleti konferencián Smihal arról is beszélt, hogy az újjáépítés beruházásokkal kezdődik. Ukrajna számára a biztonsági és a hadiipari szektor, a mezőgazdasági szektor, az energetika, az információs technológia, illetve az újjáépítési projektek élveznek prioritást. „És ami a legfontosabb: Ukrajna azon az úton halad, hogy a jövőben az EU tagjává váljon. A jövőben leginkább azok profitálnak majd, akik elsőként fektetnek be hazánkba. A Világbank szintén kész támogatni az ukrán gazdaságba irányuló beruházásokat” – jegyezte meg Denisz Smihal.
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának becslése szerint a fehérorosz erők 10-15 ezer tagja kész harcolni Ukrajna ellen orosz pénzért – közölte Olekszij Hromov dandártábornok, az ukrán hadsereg műveleti főigazgatóságának helyettes főnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Hromov ugyanakkor alacsonyra értékelte a fehérorosz fegyveres erők készségét a független katonai műveletekre. Szavai szerint a kijevi vezérkar az erkölcsi és pszichológiai állapotot alacsonynak tartja, és emlékeztetett arra, hogy a katonák többsége megtagadta az Oroszország Ukrajna elleni háborújában való részvételt. Az ukrán vezérkar csütörtökön videóüzentben sürgős felhívást intézett a fehérorosz néphez, hogy Fehéroroszországot Oroszország ne vonhassa be Ukrajna elleni háborújába.
“Oroszország különleges szolgálatai provokációkat készítenek elő az önök területén, támadásaik célja létfontosságú infrastrukturális létesítmények lehetnek, különösen az asztraveci atomerőmű” – idézett a felhívásból az Ukrajinszka Pravda hírportál. Az ukrán vezérkar kijelentette, hogy Oroszország “bármilyen eszközzel” megpróbálja bevonni az Ukrajna elleni háborúba Fehéroroszországot. Az ukrán fegyveres erők ezért arra kérik a fehéroroszokat, hogy követeljék vezetésüktől a fehérorosz alkotmány betartását, kövessék nyomon a gyanús személyek és járművek tevékenységét a létfontosságú infrastrukturális létesítmények közelében, jelentsék ezeket a rendfenntartóknak, és ha ezek részéről nincs reakció, minden rendelkezésre álló eszközzel tájékoztassák a világközösséget. “Ukrajna nem tekinti az Önök országát, különösen a fehérorosz népet ellenségnek. Nem megyünk és nem is tervezünk semmilyen agresszív akciót a Fehérorosz Köztársaság területén. Ez Ukrajna hivatalos álláspontja” – szögezte le felhívásában a vezérkar.
Az áram- és gázellátási kimaradások miatt kemény télre számít Vitalij Klicsko, a közel hárommillió lakosú ukrán főváros polgármestere. „Ez lesz a legrosszabb tél a második világháború óta” – nyilatkozta Klicsko a Bild című német lapnak. A kijevi polgármester szerint fel kell készülni „a legrosszabb forgatókönyvre”, vagyis a téli hidegben várható, nagy területet érintő áramkimaradásokra. „Ebben az esetben a lakosság egy részét biztonságba kell szállítanunk” – mondta Klicsko. A polgármester ismét arra kérte a berlini kormányt, hogy a fegyverek mellett sürgősen küldjön generátorokat, védőruházatot és humanitárius segítséget Ukrajnának.
Spanyolország legalább 130 katonát és nyolc F-18-as vadászrepülőgépet küld Romániába a jövő hónapban a NATO keleti szárnyának megerősítésére – közölte Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök és román kollégája, Nicolae Ciuca szerdán újságírókkal.
(vukics)
Comments