Szemezgetésünk idegennyelvű, külföldi sajtóból (2023.01.09.)
–
A szélsőséges nacionalizmusáról és ebből fakadó botrányairól hírhedté vált Irina Farion újabb botrányos megnyilvánulásával hívta fel magára a figyelmet, írja az ua-reporter.com. A szélsőséges nézeteket valló és számos magyarellenes megmozdulásban főszereplő, a kárpátaljai magyarokat debil kutyáknak nevező Farion, aki a Szvoboda párt tagja, azzal kérkedik, hogy a 3 és féléves unokája ököllel tanítja ukránul beszélni az óvodában a keleti régiókból elmenekült orosz ajkú gyerekeket. Mint közölte, a kisunokája rendre azzal tér haza az óvodából, hogy ott muszkák vannak. Erre a nagyi azt válaszolja, hogy a „muszkákat meg kell semmisíteni”. A kis Dmitrik pedig ehhez a tanításhoz tartja magát, dicsekedte Farion. Amint megjegyzi, a Nyugat-Ukrajnába menekült „moszkvaszájú” népek kölykei az ukrán államnyelven kell, hogy beszéljenek, és ne idegesítsék a moszkvaiak nyelvhasználatával az ő unokáját. A szélsőségesen nacionalista ukrán nő kijelentése szerint, akinek nem tetszik, hogy a gyerekének ukránul kell beszélni az óvodában, az üljön fel egy Z vagy V jelzésű harckocsira és húzzon el.
Az ukrajnai háború kezdete óta jelentősen megugrott azoknak az orosz nőknek a száma, akik a vízummentes utazás ritkaságszámba menő lehetőségét kihasználva a dél-amerikai országba utaznak, hogy ott szüljék meg gyermeküket. Az újszülöttek ezzel egyben argentin állampolgárokká is válnak – írja a The Guardian. A szülésturizmus nem új, az azonban újdonság, hogy Argentína kulcsszerepbe kerüljön. Az oroszokat érintő szankciók hatására a számukra továbbra is vízummentes beutazást kínáló Argentína vonzó célponttá vált, sok család érkezik az országba, hogy itt szülessen meg gyermeke, aki egy második állampolgárság ajándékát is élvezheti ezáltal. Az országban meghirdetett részleges mozgósítás szintén erősíthette a dél-amerikai országba utazók elhatározását.
Az open4business.com.ua információja szerint az év első hat napja során folytatódott a múlt évi termés betakarítása az ukrajnai földekről. A tájékoztató szerint a háború és a rossz időjárás miatt ezekben a napokban takarítottak be az ukrajnai gazdaságok mintegy 75 millió tonna termést. Ebből közel 700 ezer tonnát takarítottak be a földeken maradt kukoricatáblákról. A mezőgazdasági és élelmezési tárca közlése szerint a teljes vetésterület 93 százalékáról sikerült raktárba hordani a múlt évi termést. Jelenleg a vetésterület 7 százalékán vár még betakarításra a kukorica, a tatárka, a napraforgó és a szója.
Törökország szerint Svédországnak és Finnországnak többet kell tennie a NATO-csatlakozáshoz. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök vasárnap azt mondta, hogy Törökország olyan követeléseket támasztott Svédországgal szemben, amelyeket az nem tud teljesíteni. "Törökország olyan dolgokat akar, amelyeket nem tudunk és nem is akarunk megadni nekik. A döntés tehát most Törökországon múlik" – mondta Kristersson, akit októberben iktattak be miniszterelnöknek. Svédország és Finnország tavaly júniusban írt alá megállapodást Törökországgal a NATO-csatlakozásról, de a török parlament még mindig nem hagyta jóvá a tagságukat. Ankara szerint a két országgal a fő problémája az, hogy állítólag támogatják a PKK-t, a kurd fegyveres csoportot, amelyet Törökország, az Egyesült Államok és az EU terrorszervezetnek tekint. Törökország a PKK feltételezett tagjainak és más személyeknek a kiadatását kéri Svédországtól, de Stockholm eddig csak egy személyt adott ki. A svéd legfelsőbb bíróság emellett megakadályozta egy török újságíró kiadatását, akit Ankara egy sikertelen puccsban játszott állítólagos szerepe miatt köröz. Kristersson azt mondta, hogy Svédország teljesíti a Törökországgal kötött megállapodást, de a kiutasítási törvényeket is be kell tartania. Törökországnak a jelek szerint több követelése van Stockholmmal szemben, de Svédország és Finnország közölte, hogy tagságuk összekapcsolódik, és csak együtt csatlakoznának. "Finnország nem siet annyira a NATO-csatlakozással, hogy ne várhatnánk meg, amíg Svédország zöld utat kap" – mondta Pekka Haavisto finn külügyminiszter vasárnap. Ankara késlekedésében a török belpolitika is szerepet játszhat, mivel Törökországban júniusban tartják a következő elnökválasztást. Nyugati tisztviselők azt mondták, arra számítanak, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök még több hónapig késlelteti Svédország és Finnország NATO-pályázatának jóváhagyását, hogy a választások előtt minél több engedményt kapjon.
Feltételezett UFO-t lőttek le az oroszországi Rosztovi terület felett. Egyes orosz törvényhozók azt állítják, hogy egy ukrán drón volt, másoknak vadabb elméletei vannak. Az orosz légvédelem a múlt héten, kedden állítólag lelőtt egy UFO-t az ukrán határhoz közeli Rosztovi területen. A helyi média és a Telegram-csatornák videókat osztottak meg az égen felrobbanó kis tárgyról. A hírt először Vaszilij Golubev, a Rosztovi terület kormányzója osztotta meg a Telegramon, aki azt állította, hogy furcsa repülő eszközt először Szultan Sala falu felett észlelték. "Mindenkit arra kérek, hogy maradjon nyugodt. A biztonság garantálása érdekében minden erő és eszköz bevetésre kerül. A légvédelem biztosítja a területet" – mondta Golubev a helyi Privet Rosztov hírportál szerint, bár nem magyarázta meg, hogy mi volt az UFO, azon kívül, hogy gömb alakú volt.
A múlt héten a Foreign Policy írt egy feljegyzésről, amelyet eredetileg a The Insider című orosz hírportál tett közzé. Az emlékeztető felvázolta, hogy az orosz Szövetségi Gárdaszolgálat (FSO) hogyan kezelne egy orosz területre átterjedő háborút. Ez magában foglalta a pszichikai fegyverek – "pszi-generátorok" és "hipnotikus képességekkel" rendelkező ellenséges erők – jelentette fenyegetést is. A Pentagon sajtótitkárával, Pat Ryder dandártábornokkal és Laura Cooper helyettes védelmi miniszterhelyettessel tartott pénteki, január 6-i Pentagon-tájékoztatón Jeff Schogol, a Task & Purpose munkatársa az Ukrajnának szánt, újonnan bejelentett fegyverekről és a Foreign Policy cikkéről is kérdezett. A védelmi minisztérium nem nyilatkozott az üggyel kapcsolatban.
Oroszország kormánya támogatta azt a törvénymódosítást, amely az ország hivatalos "területi integritását" vitató térképeket büntetendő szélsőséges anyagoknak minősítené – jelentette vasárnap az állami tulajdonú TASZSZ hírügynökség. Az orosz törvénymódosítás előírja, hogy "az Oroszország területi integritását vitató kartográfiai és egyéb dokumentumok és képek" szélsőséges anyagnak minősülnek – jelentette az ügynökség. Az új törvénymódosítás azt követően született meg, hogy megállapításra került: egyes Oroszországban terjesztett térképek vitatják a Krím-félsziget és a Kuril-szigetek "területi hovatartozását". Oroszország 2014-ben annektálta az ukrajnai Krímet – ezt a lépést Ukrajna és számos ország illegálisnak utasította el. Az ukránok és kormányuk azóta gyakran kifogásolják, hogy a világtérképek a Krímet Oroszország területének részeként ábrázolják.
Ukrán hírszerzési tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a Kreml új mozgósítási hullámot tervez, amelynek keretében akár 500 ezer férfi is harcolhat Ukrajnában január közepétől. Az új sorozási kampány, amely nagyobb lenne, mint a tavaly őszi 300 000 fős orosz sorozás, nagyvárosokban, köztük néhány oroszországi stratégiai ipari központban is mozgósítanak – mondta Andrij Csernjak, az ukrán védelmi minisztérium katonai hírszerzési főigazgatóságának egyik tisztviselője a POLITICO-nak szombaton. Vlagyimir Putyin orosz elnök decemberben azt mondta, hogy egy javasolt újabb sorozási hullám értelmetlen lenne, mivel jelenleg csak 150 ezer korábban mozgósított katonát vetettek be az ukrajnai invázióban. A többiek még mindig kiképzésen vannak, vagy az orosz hátországban szolgálnak.
Péklázadás fenyeget Franciaországban, mivel a pékek szeretett bagettjeik védelmére készülnek. A kenyér, croissant és más sütemények készítése szinte lehetetlenné vált, mondják, a magasra szökő villamosenergia-árak miatt. Most a kormánytól követelnek segítséget. És ha ez nem érkezik meg hamarosan, akkor azzal fenyegetőznek, ami elképzelhetetlen: kikapcsolják a kemencéiket. A francia pék, Phillipe Mendez így kommentálta az esetet: „Az elektromos sütőinek zúgása régen zene volt a fülének. Most stresszforrás. A villanyszámlám az elmúlt nyolc hónapban a négyszeresére nőtt. És ez az alapanyagok árának emelkedése mellett is igaz. A helyzet" – tette hozzá – "kezd nagyon bonyolulttá válni". Mendez kilenc évvel ezelőtt nyitotta meg kézműves pékségét a kis alpesi faluban, Embrunban. Az üzlet jól ment, egészen mostanáig. Az infláció, az ukrajnai háború és az egész Európára kiterjedő energiaválság miatt Mendez a végsőkig elkeseredett. "A feleségemnek, Nathalie-nak be kellett jönnie dolgozni, mivel kénytelenek voltunk csökkenteni a személyzetet". "Ami történik, az igazi szégyen" – mondta Nathalie, miközben kenyeret szeletelt az elektromos szeletelőgépen. "Minden kenyerünk házi készítésű. Törekszünk a minőségre. De a történtek miatt meg van kötve a kezünk". A hét végén Mendezék azt mondták, hogy körülbelül 10%-kal kell emelniük az árakat. Azt mondták, csak remélni tudják, hogy a vásárlóik továbbra is eljönnek. Mivel ez Franciaország, a jó kenyér nem valami luxuscikk – olyan, mint a víz, minden étkezéshez jár.
(vukics)
