Takács József: A nyelvészekhez és másokhoz

https://epa.oszk.hu/01400/01445/00058/pdf/EPA01445_acta_hungarica_2019_04_073-084.pdf

Takács József tanulmánya

A Szilaj Csikó nyitóoldalán ajánljuk tisztelt Olvasóink figyelmébe a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület folyóiratát. Darai Lajos, Magyar Őstörténet rovatunk vezetője pedig a folyóiratból kínál hétről hétre olvasnivalót.

MAGYAR TÖRTÉNELEM

Takács József

A nyelvészekhez és másokhoz

Nehéz a kezdet. Mivel kezdjem? Mindig csak egy ballada jut az eszembe, ha írni próbálok: „Kezdetben kén elkezdeni. / Hun a kezdetnek eleji? / Tán a kezdet kezdetikor? / Azt sem tudom, hogy volt, s mikor? / A kezdetnek kezdetével? / Öregapám meséjével? / Még se itten kezdem én el.”

Aki azt gondolja, hogy helyesen tanítják az iskoláknak nevezett közbutuldákban a történelmet, a magyarság eredetét, a magyar nyelvtant, az e cikket azonnal tegye le, s ne olvassa tovább. Vagy tán csak ő olvassa tovább? A kezdet elején kérdezhetném: Túllépték már egyes tudományok a mélypontjaikat? E cikkben irodalomra nem utalok, csak ajánlom. Szépek és jók a magyar műszaki találmányok, sőt van néhány világrengető es. Inkább sok, mint néhány! Szép és jó ez a jól megnyirbált mai magyar nyelv es. Szépen beszélte Balassa Bálint, az erdélyi és felföldi költők, írók, tudósok. Szépen és igazat írt a horvát származású gr. Zrínyi Miklós. Sajnos az van, hogy azok es irtanak, kik e nyelvet tönkre akarák tenni. Kezdetben, amíg írni nem nagyon tudának, csak a rovásírás irtásával foglalkozának, s utána hamis igazságot vétenek lapra, nemlétező birodalmak visszaállítása érdekében. A pálcára rovott történelem elégett, elégették, s valami megmaradt töredéke önmagától elenyészett. Maradt a papírra írt történelem, nyelvtan. Ezeknek es csak a latinul írt változatai maradtak fenn. Könyves Kálmán magyarul írt, íratott könyveiből van-é még valami? Lehet hogy van még valahol Törökországban, de jól el van titkolva történészeink és nyelvészeink és más ellenségeink által, ám a hazugságok láncsorozatának sokassága állandóan terjesztetik, sőt gerjesztetik általuk. Megtörtént eseményekről e nyelven igen szépen lehet beszélni, bár e nyelvet nem értik saját nyelvészei, s megtörtént történetekre történészei süketek. Ám méges vagyunk. Tehát valahonnan eredünk. Vajon kikre, milyen okosokra alapoznak a tudósoknak nevezett eredetkutatóink?

Mi a nyelvész? Ki a nyelvész? Kinek van reá papírja, oklevele, s más levele? Ki gondolja magát nyelvésznek? Ki és mi a legtöbb mai magyar nyelvész? Ki? Kérdem: Magyar nyelvész-é az, aki valami bedarált „ősréginek” nevezett szöveg után ősi szavainkat más eredetűnek nevezi? Nyelvész-é az, aki az ősi hun, ma magyarnak nevezett nyelvet gyéríti gyarapítás ellenében? Nyelvész-é az, aki orrszarvú vagy vaddisznó módjára megyén az eredethamisítónak felfogadott Hunfalvy Pál után? No és nyelvész volt-é Kazinczy Ferencz? Miért irányítják a magyar történelemszemléletet, eredettudatot, nyelvtudományt az idegenek, s az idegenben nevelkedett vagy idegen csöcsöt szopott magyarok? Arany János óta alig akad ember, ki a magyar nyelv szándékos megrontása ellen felemelné a szavát. Nem nyelvész az, aki eredeti szavainkat ellenségeinknek eladja. Nyelvész-é az, aki ok és anyagi haszon nélkül, idegen papok, írnokok karmolata alapján gyalázza a magyar nyelvet. Sajnos a legtöbb mai nyelvész nyelvészeti tudását két v-vel kellene írom. Mert az csak nyelvvészeti tudomány, amelynek alapja a vész. A magyar nyelv veszte. Pediglen ez a nyelv nem veszett (elvészett) nyelv, ki a (meg)veszett? Mert mi nem vagyunk veszettek, területeink elveszettek, túlmohó ellenségeink meg megveszettek! Mi es az a lelkiismeret? Lehet náluk – ellenségeinknél – erről beszélni? Nemigen! Csak tudatalatti tudatzavarról! Sajnos ellenségeink elit csoportját csak 1 IQ-val, s görcsberánduló mutatóujjal lehet jellemezni. Folytassam? Szólnék előbb az ún. szláv eredetű szavainkról. Valódit csak néhányat tudok pl. usgyi, beste, gyilok, bitó, konc, préda, pokróc. E szavak valamilyen rossz tulajdonságra utalnak.

(...)

Tovább a tanulmányhoz