Ukrajna NATO-tagsága: az USA, Németország és Magyarország egy állásponton?

Vukics Ferenc jegyzete

Az USA ellenzi, hogy Ukrajnának „útitervet” adjanak a NATO-hoz csatlakozásra – háborúellenes tüntetések világszerte

Lengyelország és a balti államok világosabb nyilatkozatokat akarnak adni Ukrajnának a jövőbeli NATO-tagságról. A Financial Times csütörtöki jelentése szerint az Egyesült Államok nem támogatja néhány európai szövetségesének azon törekvését, hogy a litván fővárosban, Vilniusban tartandó júliusi szövetségi csúcstalálkozón "útitervet" adjanak Ukrajnának a NATO-tagság felé vezető folyamattal kapcsolatban. Bár a NATO álláspontja szerint Ukrajna előbb-utóbb taggá válik, Kijevnek soha nem adtak határidőt arra vonatkozóan, hogy mikor csatlakozhat. A Financial Timesnak nyilatkozó források szerint néhány NATO-ország, köztük Lengyelország és a balti államok, mélyebb kapcsolatokat és egyértelmű nyilatkozatokat akarnak felajánlani Kijevnek a jövőbeli tagsággal kapcsolatban. Andrzej Duda lengyel elnök korábban azt mondta, hogy a NATO-nak fel kellene ajánlania Ukrajnának a háború utáni biztonsági garanciákat.

A Financial Times beszámolója szerint az Egyesült Államok, Németország és Magyarország ellenáll ezeknek a törekvéseknek,

és a NATO-tagok várhatóan a csúcstalálkozóig tárgyalásokat kezdenek a kérdésben. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztetett, hogy csak akkor vesz részt a csúcstalálkozón, ha Kijevnek a tagság felé vezető konkrét útitervet kínálnak. A NATO először 2008-ban ígérte meg, hogy Ukrajna végül csatlakozik a szövetséghez, annak ellenére, hogy William Burns – aki akkoriban az Egyesült Államok oroszországi nagykövete volt, jelenleg pedig a CIA igazgatója – figyelmeztetett ennek a veszélyeire. Burns egy 2008-as, később a WikiLeaks által közzétett táviratban azt mondta, hogy Ukrajna NATO-csatlakozása "a legfényesebb vörös vonal az orosz elit (nem csak Putyin) számára".

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán azt mondta, hogy Ukrajnának meg kell nyernie az Oroszország elleni háborút, hogy taggá válhasson. A tagságra vonatkozó időzítéssel nem szolgált, de azt mondta, hogy Ukrajna együttműködési képességének megteremtésére irányuló munka "hosszú távú" projekt.

A Financial Times forrásai szerint a NATO valamennyi tagja egyetért abban, hogy Ukrajnának teljes jogú tagságot felajánlani nem "rövid távú" lehetőség, mivel jelenleg háborúban áll Oroszországgal, de egyre több szövetségi tag támogatja a "politikai út" felajánlását. Bármiféle új garancia a NATO részéről rendkívül provokatív lenne Oroszországgal szemben, mivel Ukrajna NATO-hoz való csatlakozása volt Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő indítéka az invázió megindításához.

Miközben az ukrajnai háború már a második évébe lépett, Európa nagyvárosaiban tiltakozó tüntetések zajlanak. Az emberek belefáradtak az elhúzódó konfliktusba, és félnek attól, hogy mi lehet abból, ha a háború még évekig tartani fog.

Tiltakozó tüntetések zajlanak Németországban, Franciaországban, a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Belgiumban, Ausztriában, Olaszországban, Albániában, Moldovában. A konfliktus kezdetének évfordulóját övező európai tiltakozások a bal-jobb spektrumon átívelően ellenzik az Egyesült Államok vezette NATO imperializmusát, valamint az Oroszország elleni szankciók és Ukrajna finanszírozása miatt az egyszerű európaiakat sújtó gazdasági nehézségeket.

A baloldalhoz kötődő olasz kikötői dolgozók Genovában kifejezetten azért tüntettek, hogy ellenálljanak annak, hogy az olasz kikötőkből fegyvereket szállítsanak Ukrajnának. Eközben Franciaországban a jobboldali Les Patriotes párt által szervezett tüntetések az ország különböző pontjain Franciaország NATO-ból és az Európai Unióból való kilépését követelték.

Az ezeken az eseményeken az utcán lévő emberek minden esetben az általános gazdasági jólétre nézve károsnak tartják a háborúban való részvételt, és

csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy országaik belenyugodtak abba, hogy ezek a kormányközi és nemzetek feletti szervezetek az erőszakot szítják.

A NATO-val, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal szembeni szkepticizmus érzései Európában egyre hangosabbá válnak.

Sok európai szerint kormányaik meggondolatlanul követik Washington akaratát, ami egyre szélesebb körű háborúhoz vezethet.

Az évfordulós tüntetések részeként több ezer ember gyűlt össze a berlini Brandenburgi kapu ikonikus épülete körül a "Felkelés a békéért" elnevezésű rendezvényen, amelyet Sahra Wagenknecht, a baloldali párt prominens tagja, és Alice Schwarzer feminista újságíró szervezett. A gyűlésen egy "kiáltvány a békéért" mellett tüntettek, amely a gyűlés idejére már jóval több mint félmillió aláírást kapott.

A kiáltvány az Ukrajnába irányuló katonai export beszüntetését, valamint Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokat követeli.

Tüntetésekre került sor Nürnbergben (válaszul a német kormány azon tervére, hogy harckocsikat küldjön Ukrajnába), Münchenben (a müncheni biztonsági konferencia idején), valamint a Ramsteinben található amerikai légi bázis előtt, ahol a nyugati vezetők az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos fontos kérdéseket vitatják meg.

A nürnbergi gyűlésen az egyik tüntető felidézte a történelmi előzményeket, és kifejtette, hogy ha Németország újabb háborúba keveredik Oroszországgal, akkor "a történelem alapján ez a legrosszabb jel, amit küldhetünk". Hangsúlyozta, hogy "semmilyen háború nem mehet át Németországon, sem fegyverszállításokkal, sem mással, mert különben Németország ismét a háborús események kellős közepébe kerül".

Ezek a gyűlések párhuzamosan zajlottak a washingtoni Rage Against the War Machine (Harag a hadigépezet ellen) tüntetéssel, ahol az amerikaiak tiltakoztak Ukrajna amerikai finanszírozása és felfegyverzése, valamint az ellen, hogy az Egyesült Államok diplomáciai hanyagsággal akadályozza a harcok befejezéséről szóló tárgyalásokat.

A szocialistáktól a libertáriusokig a politikai spektrumot átfogó hangok közös nevezőre jutottak az Ukrajnának nyújtott számos fegyvercsomag és pénzügyi támogatás, valamint Antony Blinken külügyminiszter diplomáciai felelősségvállalásának hiánya ellen, ami a kollégájával, Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel való kommunikációt illeti.

A gyűlés óta Joe Biden elnök 6 milliárd dolláros ukrajnai és NATO-támogatást épített be a 2024-re vonatkozó 842 milliárd dolláros védelmi költségvetési kérésének részeként.

A Nyugat Ukrajnával szembeni elkötelezettsége más régiókban is ellenállásba ütközött. Az idei müncheni biztonsági konferencián a nem nyugati országok vezetői a békés megoldások megtalálásának szükségességét hangoztatták. Mauro Viera brazil külügyminiszter arra szólította fel a világot, hogy "építsék ki a megoldás lehetőségét", míg Francia Marquez kolumbiai alelnök azt mondta:

"Nem akarunk tovább vitatkozni arról, hogy ki lesz a háború győztese vagy vesztese. Mindannyian vesztesek vagyunk, és végül az emberiség az, amely mindent elveszít".

Saara Kuugongelwa-Amadhila namíbiai miniszterelnök a pénz és az erőforrások pazarlását hangsúlyozta, amelyeket "jobban fel lehetne használni a fejlődés előmozdítására Ukrajnában, Afrikában, Ázsiában, más helyeken, magában Európában, ahol sok ember szenved nehézségektől".