Vajda Miklós: A nizzai és a müncheni tömeggyilkosság – a nemzetállamok felszámolása (Gladio 4. rész)
- szilajcsiko
- 2021. szept. 8.
- 5 perc olvasás
2016. július 14-én késő este Nizzában, a híres tengerparti Promenade des Anglais sétányon Franciaország nemzeti ünnepén nagy sebességgel a tömegbe hajtott egy bérelt teherautóval a 31 éves tunéziai származású, nizzai Mohamed Lahouaiej Bouhlel, aki közben fegyverével a rendőrökre is lőtt. A teherautót végül a rendőrök megállították, a sofőrt pedig lelőtték. A tömeggyilkosságban 84-en meghaltak, köztük 10 gyerek. 307 személy sebesült meg, A támadást két nap múlva az Iszlám Állam vállalta magára.
Mohamed Lahouaiej-Bouhlel a Tunisztól 120 kilométerrel délre lévő Szúsza város Mszaken nevű peremkerületében született 1985. január 31-én. 2005-ben költözött Franciaországba. Rokonai és egykori szomszédjai elmondták, hogy utoljára négy évvel ezelőtt látogatott haza. A szomszédok átlagos családból származónak, sportos életűnek, a vallás iránt érdektelennek írták le.
Bouhlel tartózkodási engedéllyel élt Franciaországban és fuvarozóként dolgozott. Korábban kisebb bűncselekményeket már elkövetett, de a rendőrség nem tartotta nyilván mint radikálist. Már 2015-ben tervezni kezdte a támadást, és öten segítettek neki. Nem sokkal előbb szerzett engedélyt nehézgépjármű vezetésére.
A nizzai merénylő, tette elkövetése előtt néhány órával, maga is részt vett gyalogosan az ünnepi felvonulásban, felhívta onnan a fivérét, és nevetős selfie-t küldött magáról. Erről a Dzsabur nevű fivér számolt be vasárnap Tunéziában a Reuters hírügynökségnek.
A 2015. november 13-i párizsi terrortámadás óta rendkívüli állapot volt érvényben az országban, ezért a hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak. A terrorista július 11-én bérelte ki a 19 tonnás kamiont. 12-én, 13-án és 14-én délután is felderítette vele a terepet. 14-én este úgy került a tűzijáték miatt gyalogosoknak fenntartott területre, hogy a teherautóval a széles tengerparti járdára hajtva nagy erővel ment neki az útlezáró kerítésnek. A tűzijáték után hazainduló tömegbe hajtott nagy sebességgel. Kb. 2 kilométert tett meg cikkcakkban haladva, hogy minél több áldozata legyen. Amikor a rendőrség rálőtt, pisztollyal viszonozta a tüzet, és csak 300 méter múlva, a palais de la Méditerrannée kaszinónál állt meg a teherautó és halt meg a támadó. A kitört pánikban az emberek futni kezdtek és többen a menekülés közben sérültek meg.
Az elkövető által bevetett „gyilkos fűnyíró” módszert az Al-Kaida 2010 óta ajánlotta iszlamista merénylőknek.
*
Richard Gutjahr (1973-ban született Bonnban) egy német TV- előadó és blogger. Gutjahr a müncheni Deutsche Journalistenschule-ben a tanult, majd a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemen folytatott politikatudományi és kommunikációs tanulmányokat. Részt vett egy cserekurzusban, az American Universityin Washington, DC-ben.
2011-ben az egyiptomi forradalom idején Gutjahr Kairóba utazott, és a társadalmi médiát tudósította. A jelentésekhez csak az okos-telefonját használhatta, mert az internetet az egyiptomi rezsim blokkolta.
A Veteran’s Today megírta, hogy 2016. július 14-én a Gutjahr „nyaralni” volt Nizzában, amikor a városban a terroristatámadás történt. A Twitteren, az ARD éjszakai magazinjában (Nachtmagazin) és a Bayerischer Rundfunkban jelentette a történteket. A WDR német televíziós hálózathoz egy olyan videót bocsátott rendelkezésre, amely nyilvánvalóan a támadás kezdetét mutatja.
Gutjahr profi módon oldotta meg a feladatát. Jóval a terrortámadás előtt a Hotel Negrescoban bérelt szobát, ahonnan végig belátható a tengerparti sétány. Időben a legjobb helyen volt, semmi sem maradt ki, és mindent kamerával rögzített. Később az ő felvételeivel voltak tele a tudósítások.
A Promenade D’anglais (Nizza tengerparti sétánya) mint közterület, biztonsági okokból végig be volt kamerázva. A francia belügyminiszter a teherautós gázolás után azonnal betiltotta a térfigyelő kamerák felvételeinek nyilvánosságra hozatalát, és elrendelte azok begyűjtését és azonnali megsemmisítését. (Ezért az akció kezdetétől Gutjahr felvételei egyedülállóak voltak.)
Sandra Bertin, a nizzai rendőrség video-megfigyelési részlegének a vezetője a párizsi belügyminisztériumot azzal vádolta, hogy nyomást gyakorolt rá. Arra akarták kényszeríteni, hogy változtassa meg a jelentését, és törölje le az utcai megfigyelő kamerák videofelvételeit.
Július 14-ét követően a belügyminiszter egy megbízottat küldött hozzá, aki felszólította, hogy lépjen telefonkapcsolatba a belügyminisztérium egyik illetékesével. Ekkor telefonon felszólították, hogy olyan jelentést készítsen a rendőrök elhelyezkedéséről és az utak lezárásáról a merénylet napjának estéjén, amelyek azt bizonyítják, hogy az országos rendőrség egységei is jelen voltak a helyszínen.
Sandra Bertin azonban kijelentette, hogy csak azt hajlandó leírni, amit ő a videofelvételeken látott. Ekkor a belügyminisztérium terrorellenes részlege felszólította, hogy törölje le és semmisítse meg a térfigyelő kameráknak azokat a felvételeit, amelyeken láthatóak a terrorcselekmény részletei. Ezt azzal indokolták, hogy így lehet megakadályozni a képek nyilvánosságra kerülését. Azt is tudomására hozták, hogy Cazeneuve belügyminiszter még aznap keresetet indít ellene rágalmazás miatt. A terrorista cselekmények felderítésében illetékes párizsi államügyész kérésére megkeresték a térfigyelésben illetékes részleget. Ezzel együtt a térfigyelő kamerák felvételeinek a megsemmisítése valószínűleg megtörtént.
A magyarázkodásokból arra lehet következtetni, hogy francia hatóságoknak érdekükben áll minden erőszakos cselekmény terroristának való minősítése. Ez a számonkérés lehetősége nélkül megkönnyíti számukra a demokratikus jogok korlátozását.
A terrorfenyegetettség erősíti a kormányzat legitimitását, az állambiztonsági erőket, és elhárítja azt a bírálatot és haragot, amelyet a lakosság érez a közbiztonság meggyengülése miatt. Franciaország gyorsított ütemben alakul át militarizált és autokratikus rendőrállammá. Arra kondicionálják a francia népet, hogy állandó félelemben éljen és fogadja el a demokratikus jogok felfüggesztését.
Ez nem azt jelenti, hogy az egész nizzai akció ún. crisis actorokkal történt. (Ez olyan bűncselekmény, amelyet a szervezett magánhatalom ellenőrzése alatt lévő állam szervez.)
A müncheni mészárlás
Az amerikai Veteran’s Today című független elektronikus újság – amely tekintélyt szerzett magának információi és elemzései megbízhatósága miatt – derítette ki, hogy kapcsolat van a nizzai és a müncheni merényletek között.
Richard Gutjahr véletlenül éppen ott volt a müncheni olimpiai centrummal szemben, a McDonald’s étteremben is. Pontosan tudta, hogy Nizzából mikor kell neki Münchenbe menni, és ott melyik bevásárlóközpontba, hogy ő legyen az első, aki a legjobb élő felvételeket tudja készíteni, amelyeket a médiának jól el lehet adni. Még azt is tudta, hogy a merénylő hol lesz majd öngyilkos.
(Újsághír 2016-07-23 NOL: Kilenc embert megölt, majd magával is végzett az a 18 éves iráni származású német férfi, aki péntek este kezdett el lövöldözni Münchenben az Olimpiai Bevásárlóközponttal (OEZ) szemközti McDonald’s-ban. A merénylőt videóra vették, amint járókelőkre nyit tüzet, egy másik felvételen pedig azt állítja, hogy német és Németországban született.)
Richard Gutjahr független német újságíró volt az, aki a német közszolgálati TV-ben, az ARD-ben is visszatérően szerepelt a két merénylet kapcsán. Számos napilap és hírportál is tudósított arról, hogy ugyanaz az ember áll a két helyszínen készült felvételek mögött.
Richard Gutjahr az őt ért gyanúsítgatásokra azzal válaszolt, hogy csupán alkalmilag tartózkodott Nizzában egy szálloda első emeleti szobájában. Innen tudta tökéletesen megörökíteni, hogy a kamion belerohan a tömegbe.
Ugyanúgy a puszta véletlennek köszönhető, hogy Münchenben és éppen pont az Olympiazentrumban tartózkodott, amikor az Ali Davis Sonboly nevű 18 éves iráni-német kettős állampolgár elkezdte a lövöldözést és megölt kilenc személyt július 22-én, majd végzett magával is. Az olvasó megítélésére bízzuk, hogy vannak-e ilyen véletlenek.
A NATO, mint a diktatúra eszköze
A Gladio B-t azért kell aktív állapotban tartani, mert a háttérhatalom be akarja vezetni a rendőrállamot, a nyílt diktatúrát egész Európában.
Ehhez a NATO adja a bázist, mert Európának nincs saját hadserege, és ennek hiányában érdekérvényesítő képessége sem. Azokat a jogokat, amelyek útjában állnak a háttérhatalomnak, meg akarja szüntetni. 1989-ig Európában jóléti államok voltak, amelyeknek a lebontása túl lassan megy. Olyan törvények vannak érvényben, amelyek abszolút nem tetszenek a pénzhatalmi világ-elitnek. Pl. Franciaországban is százezrek mentek ki az utcára, hogy megvédjék a nyugdíjjal, a munkavégzéssel, az alkalmazással, az elbocsájtással kapcsolatos, évtizedek alatt, hosszú harcban kivívott jogaikat.
A nizzai merénylet után nem lehetett tüntetni, mert ennek ürügyén hat hónapra meghosszabbították a rendkívüli állapotot, a rendőrállami diktatúrát.
De Németországban is rendőrállam kell. Ezért kénytelen Merkel eltűrni, hogy legyenek merényletek, mert erre hivatkozva lehet bevezetni a rendőrállamot. De a bevándorlást nem fogja leállítani, mert ezért lehetett ő kancellár. Ha megtenné, ki lenne rúgva, és halálos baleset is érhetné.
A Gladio B feladata és célja az európai nemzetállamok destabilizálása és felszámolása, olyan rendőrállami rendszer bevezetése, amely egy fasiszta diktatúra. Az iszlám erre nagyon alkalmas, mert az is egy világrendszer, és a nemzetállamok felszámolása révén terjeszkedik.
(folytatás a jövő héten)
Forrás:
Comments