Vajda Miklós: Csendes háború néma fegyverei
Amit a hazai sajtó sem mond el nekünk
A következő hetekben a Veteran’s Today újságírójának, Vaughn Klingenbergnek a 2022. január 10-i cikkének fontos tényeit adom közre, több részletben arról a csendes háborúról, amelyet az Egyesült Államok folytat a világ ellen.
A Bellweather hadművelet
Az Egyesült Államok Hadseregének Vegyi Kutatási és Fejlesztési Parancsnoksága, Biological Weapons Branch, 1960-ban számos helyszíni teszt során tanulmányozta a szúnyogcsípés hatását a Utah állambeli Dugway Proving Ground-on. a szabad levegőn.
Katonai kísérletek trópusi szúnyogokkal és kullancsokkal Grúziában
Az ilyen szúnyog és bolhafajokat (amelyeket korábban az Egyesült Államok rovartani hadviselési programja keretében tanulmányoztak) Grúziában is gyűjtöttek, és a Lugar Centerben teszteltek.
A DTRA „Vírus és egyéb arbovírusok Grúziában” projekt keretében 2014-ben mutatták ki először a soha nem látott trópusi szúnyogot, az Aedes albopictus-t, és évtizedek (60 év) után az Aedes Aegypti szúnyog létezését igazolták Nyugat-Grúziában.
Az Aedes Albopictus számos vírusos kórokozó vektora, a sárgaláz vírus, a dengue-láz, a Chikungunya és a Zika.
Ezeket az Aedes Albopictus trópusi szúnyogokat, amelyeket korábban Grúziában nem láttak, a szomszédos Oroszországban (Krasznodar) és Törökországban is kimutatták. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint terjedésük szokatlan a világnak ezen a részén.
Az Aedes Aegypti szúnyogokat csak Grúziában, Dél-Oroszországban és Észak-Törökországban terjesztették. Először 2014-ben észlelték őket, miután a Pentagon program elindult a Lugar Centerben.
Egy másik DTRA-projekt, „Epidemiology and Ecology of Tularemia in Georgia” (2013-2016) keretében 6148 földi kullancsot gyűjtöttek be; A szarvasmarhákról 5871 darabot, 1310 bolhát és 731 kullancsot fogtak ki. 2016-ban további 21 590 kullancsot gyűjtöttek be és vizsgáltak meg a Lugar Centerben.
Anthrax-járvány Grúziában és a NATO emberkísérletei
2007-ben Grúzia megszüntette azt a politikáját, amely szerint kötelező az állatállomány éves lépfene elleni védőoltása. Ennek eredményeként a betegség megbetegedési aránya 2013-ban érte el a csúcsát. Ugyanebben az évben a NATO megkezdte a humán alapú lépfene vakcina teszteket a georgiai Lugar Centerben.
Pentagon kutatás az orosz lépfenéről
Az anthrax egyike azoknak a biológiai anyagoknak, amelyeket az Egyesült Államok hadserege fegyverként használt a múltban. Annak ellenére, hogy a Pentagon azt állítja, hogy programja csak védekező, vannak tények az ellenkezőjére. 2016-ban a Lugar Centerben amerikai tudósok kutatást végeztek a „Szovjet/orosz Bacillus anthracis Vaccine Strain 55-VNIIVViM genomszekvenciájával”, amelyet az Egyesült Államok Védelmi Veszélyek Csökkentő Ügynöksége (DTRA) Tbilisziben működő Cooperative Biological Engagement Program finanszírozott, és a Metabiota (a grúziai Pentagon-program amerikai vállalkozója) igazgatása alatt áll.
2017-ben a DTRA további kutatást finanszírozott – a Grúziából származó Bacillus anthracis emberi és állati izolátumainak tíz genomszekvenciáját, amelyet az USAMRU-G végzett a Lugar Centerben.
34 ember fertőződött meg szándékosan krími-kongói vérzéses lázzal (CCHF) Grúziában
A krími-kongói vérzéses lázat (CCHF) egy kullancs által terjesztett vírus (Nairovirus) által okozott fertőzés okozza. A betegséget először a Krím-félszigeten jellemezték 1944-ben, és a krími vérzéses láz nevet kapta. Később, 1969-ben Kongó betegségeinek okozójaként ismerték fel, így a betegség jelenlegi elnevezése lett.
2014-ben 34 személy fertőződött (melyek köztük egy 4 éves gyermek), ebből 3 meghalt. Ugyanebben az évben a Pentagon biológusai tanulmányozták a vírust Grúziában a „Dengue-vírusok és más arbovírusok által okozott lázas betegségek epidemiológiája Grúziában” DTRA projekt keretében. A projekt része volt a lázas tünetekkel küzdő betegek vizsgálata, valamint a kullancsok begyűjtése, mint a CCHV lehetséges vektorai laboratóriumi elemzés céljából.
A Pentagon bio-fegyverei
A grúziai CCHF-járvány oka még mindig ismeretlen. A helyi Állategészségügyi Osztály jelentése szerint a fertőzött falvakból begyűjtött összes faj közül csak egy kullancs mutatott pozitív eredményt a betegségre. Annak ellenére, hogy a helyi hatóságok azt állították, hogy a vírust állatokról közvetítették emberre, az összes állati vérminta is negatív volt. A fertőzött kullancsok és állatok hiánya megmagyarázhatatlan, tekintettel arra, hogy 2014-ben meredeken emelkedett a CCHF emberi megbetegedések száma, ami azt jelenti, hogy a járvány nem volt természetes, és a vírust szándékosan terjesztették.
Afganisztánban 237 krími-kongói vérzéses láz (CCHF) esetet is jelentettek, amelyek közül 41 halálos volt 2017 decemberében. Az afganisztáni Egészségügyi Minisztérium szerint a legtöbb esetet a fővárosban, Kabulban regisztrálták, ahol 71 esetet regisztráltak, ebből 13 halálesetről számoltak be, és az iráni határhoz közeli Herat tartományban 67 halálesetről.
Afganisztán egyike annak a 25 országnak a világon, amelynek területén a Pentagon bio-laboratóriumai találhatók. Az afganisztáni projekt az Egyesült Államok biológiai védelmi programjának – Cooperative Biological Engagement Program (CBEP) – része, amelyet a Defense Threat Reduction Agency (DTRA) finanszíroz. A grúziai The Lugar Centerben, a CH2M Hillben és a Battelle- ben dolgozó DTRA vállalkozókat is szerződtették az afganisztáni programra. A CH2M Hill 10,4 millió dolláros szerződést kapott (2013-2017). A Pentagon-vállalkozók Afganisztánban és Grúziában ugyanazok, és a betegségek is, amelyek mindkét országban terjednek a helyi lakosság körében.
Miért gyűjti és tanulmányozza a Pentagon a denevéreket?
Állítólag a denevérek hordozói az Ebola-vírusnak, a Közel-Kelet légúti szindrómának (MERS) és más halálos betegségeknek. A vírusok emberre való átvitelének pontos módja azonban jelenleg nem ismert. A DTRA Cooperative Biological Engagement Program (CBEP) keretében számos tanulmányt végeztek katonai jelentőségű halálos kórokozók felkutatására denevérekben.
A denevéreket okolják a halálos afrikai Ebola-járványért (2014-2016). Arra azonban soha nem szolgáltattak meggyőző bizonyítékot, hogy a vírus pontosan hogyan „ugrott” az emberhez, ami szándékos és nem természetes fertőzés gyanúját veti fel.
A halálos vírusok tervezése legális az Egyesült Államokban
Úgy gondolják, hogy a MERS-CoV denevérekből származik, és közvetlenül az emberekre és/vagy a tevékre terjed. Az ebolához hasonlóan azonban a vírus pontos terjedési módja ismeretlen. A világ 15 országában (2017 júniusában) 1980 MERS-CoV által okozott esetet jelentettek, 699 halálesettel.
A MERS-CoV azon vírusok egyike, amelyeket az Egyesült Államok fejlesztett ki és a Pentagon vizsgált, valamint az influenza és a SARS.
Ezt a gyakorlatot erősíti meg, hogy Obama 2014-ben ideiglenesen betiltotta az ilyen „kettős felhasználású” kutatások állami finanszírozását. A moratóriumot 2017-ben feloldották, és a kísérletek folytatódtak.
Az Enhanced Potential Pandemic Pathogens (PPP) kísérletek legálisak az Egyesült Államokban. Az ilyen kísérletek célja a kórokozók átviteli képességének és/vagy virulenciájának növelése.
A tularemia mint biofegyver
A tularemia, más néven nyúlláz, bioterrorizmus-ágensnek minősül, és korábban az Egyesült Államok fejlesztette ki. A Pentagon kutatása azonban folytatódik a tularémiával, valamint a betegséget okozó baktériumok lehetséges vektoraival, például kullancsokkal és rágcsálókkal kapcsolatban.
A DTRA számos projektet indított a tularemia és más különösen veszélyes kórokozók ellen Grúziában. Különösen a veszélyes kórokozók (EDP) vagy kiválasztott ágensek jelentik a globális közegészségügy fő aggodalmát.
Ezeket a rendkívül patogén ágenseket felfegyverezhetik katonai célokra, amit a következő Pentagon-projektek mutatnak be: Epidemiology and Ecology of Tularemia in Georgia (2013-2016) (60 000 vektort gyűjtöttek be törzsizolátumokhoz és genomkutatáshoz)
Forrás:
