Varga Imre: HÚSVÉT

HÚSVÉT

Invitational slam

Világunk steril, de piszkos.

Hiába támadt fel Krisztus.

Hallod most, hogy: Chrisztosz voszkrész.

De földön maradt, mi elvész.

Minden napunk rossz jelet vés.

Vakmedrünk pótcselekvés.

Virágzik a kányazsombor.

Pohárban pimpós a rossz bor.

Dőlnek el szép szál legények.

Golgotás üvöltés, ének.

Magad ki vagy s mit cselekszel?

Honnan jössz, hová igyekszel?

Hová a rád bízott testtel,

lelkedet törő kereszttel?

Nevedre s múltra szegezve –

ilyképp csak lator lehetsz te.

A világ steril, de piszkos.

A világ?

Aki szól itt s most.

Motyog, hogy Isztinu voszkresz.

De bármit mondhat, csak rossz lesz.

Keresztre, mostra szegezve.

Mindennek tere lehetsz te.

A dolgok forrása, célja.

Fényre csapó kard acélja –

villanása, hogy elérted,

ami volt mindig egészed,

s hogy ebben megvan a részed.

Meghalt a magadnak vélt test.

Isztinu... túl vagy a szón is.

A csenddel lettél valódibb.

Gyász után itt van az ünnep:

Aki vagy, el sose tűnhet.

2020. május 7.

---

A költő névjegye

A kép forrása: itt