Világos beszéd: Az RNA-oltóanyagok hiányzó biztonság-története (Sajtóközlemény)
Minden az oltás kötelezővé tétele ellen szól!
Klartext: mangelnde Sicherheits-Historie der RNA-Impfstoffe (Pressemeldung)
Clemens Arvay osztrák biológus kutató videója szövegének magyar fordítása
Sokak kívánságára, íme egy rövid,
pár perces videó arról a kérdésről,
mennyire kipróbáltak az RNA-oltóanyagok,
mint oltóanyag-platform.
Ez a rövid videó egyúttal
sajtóközlemény is.
Az RNA oltóanyagokat kevéssé kipróbáltnak
tekinthetjük. A Covid 19 előtt csak
néhány esetben jutottak tovább
az állatkísérleteknél.
Tehát azt mondhatjuk, az RNA-oltóanyagok
lényegében a Covid 19 előtt alig jutottak el az
állítkísérleteken túli fázisba.
Néhány ritka esetben fordult elő
az 1. fázisba tartozó kísérlet,
100 fő alatti résztvevővel. A résztvevők csekély
száma miatt az 1. fázisú kísérletek, a klinikai
1. fázisú kísérletek irrelevánsak
az RNA oltóanyagok biztonságosságának történetében.
A le nem zárt 1. vagy 2. fázisú kísérletek,
amelyeket csupán bejelentettek,
szintén magától értetődően irrelevánsnak
tekinthetők, hiszen az, hogy egy
kísérletet bejelentenek, nem jelenti azt,
hogy azt el is végezték, vagy
lezárták volna. Hiszen azt sem
tudjuk megítélni, hogy mit
állapítottak meg.
E kísérletek közül sokat
valóban megszakítottak.
Florian Kramer, egy biotechnológus és
oltóanyag-kutató posztolt egy listát,
klinikai vizsgálatokkal, amelyekkel
megpróbálta a kijelentéseimet
„lelőni”, és kritikámat
hiteltelenként bemutatni.
Ez a lista 9 RNA jelöltből áll,
amelyeket a klinikai vizsgálatra
bejelentettek, még a Covid 19 előtt.
Mindig a Covid 19 előtti időszakról beszélek,
az eddigi biztonság-történetről.
Az RNA jelöltek nagy része
e listán csak bejelentve volt,
a toborzási fázisban van,
vagy abban volt, vagy esetleg a
teljes regisztrálás fázisában. De nincs
semmilyen bizonyíték arra, hogy
a kísérleteket lefolytatták,
vagy hogy még eredmények
is lennének hozzá! Csak két jelölt
van a Florian Kramer által
posztolt listán, amelyek esetében
lezárták az 1. fázist.
Ahogy mondtam, az 1. fázis a
biztonság-történet szempontjából irreleváns,
mivel ebben 100 fő alatti tesztalanyok vesznek részt,
és ott még nem is tart a dolog, hogy
a mellékhatásokat kutassák. Ez csupán
egy első általános
vizsgálat arra, hogyan viselik a tesztalanyok,
és megpróbálják az alkalmazandó
adagolást is kialakítani.
Mindkét 1. fázisú vizsgálat
Florian Kramer listájáról
2013-ban, illetve 2014-ben lett bejelentve.
Feltehetjük tehát a kérdést, miért
nem történt azóta semmi.
Mindkettő a cure weg cégre hivatkozik,
tehát egy és ugyanazon
oltóanyag-platformról van szó, azonos
oltóanyag-alapról. Sok év eltelt azóta,
és semmi nem történt.
Ez a Florian Kramer által posztolt
lista inkább a biztonság-történet
hiányát bizonyítja, mintsem
megnyugtatna bennünket.
Miért akadtak el ezek az oltóanyagok
ilyen korán, és miért jutottak alig tovább
az állatkísérleteknél – néhány egyes esetet
kivéve -, és azután pedig nem tovább?
Azért, mert újra és újra túlzott
immunreakciókat állapítottak meg,
és pontosan azért, mert biztonsági meggondolások
merültek fel ezen oltóanyagok ellen, amelyeket
20 éve kutatnak, de még mindig
nem voltak képesek eljutni az engedélyezésig.
A BioNtech és a Moderna
RNA-oltóanyaga esetében szintén szignifikáns
gyakoriságát állapították meg az oltóanyag
mellékhatásainak, egy
szokatlanul magas reaktogenitás értelmében.
Ezt azt jelenti, hogy a résztvevőknek több mint
50%-a influenza-szerű tünetekkel reagált,
egészen a 38 foknál magasabb lázig,
hidegrázásig, fejfájásig, vagy
egész testre kiterjedő izomfájdalmakig, stb.
Ezek a túlzott immunreakciók
inkább arra kellene intsenek bennünket,
hogy pontosabban figyeljünk oda
a biztonságra, és ne jussunk el
egy ilyen lerövidített eljárásban
máris az engedélyezésig.
Annak ellenére tehát, hogy a Covid 19 előtt
nem állt rendelkezésre releváns biztonság-története
az RNA-oltóanyagoknak – ahogy említettem,
alig jutottak túl az állatkísérleteken, csupán
egyes esetekben, ezután pedig csak lezárt
kísérletek, csak nagyon kevés az
1. fázisban, kevés tesztalanyon
kipróbálva –
tehát annak ellenére, hogy ez a biztonságtörténet
nagyon hiányos, most először,
a Covid 19 miatt az RNA-oltóanyagok
néhány hónap alatt az összes klinikai
tesztfázison keresztülmennek, illetve
a harmadik fázist átmenetileg lezárták,
az majd még tovább folyik,
- és mindez a korábbi hiányzó
biztonság-történet alapján. Így ténylegesen
kockázatosak ezek a lerövidítések.
És fontos, hogy
az emberek tudjanak erről. Ehhez kifejezetten
ajánlom Peter Doshi egy írását,
aki a British Medical Journal egyik vezetője.
Ő néhány nappal ezelőtt szintén
megállapította, hogy
ezeknél az oltóanyag-kísérleteknél
a hatásosság és a rizikó kérdését
nem lehet megválaszolni.
Ez által a teleszkóp-szerűen összetolt,
lerövidített
engedélyezési eljárás által, valamint a
korábban hiányzó, vagy alig meglévő
biztonság-történet miatt sok
kérdést, aminek tisztázásához tulajdonképpen
évekig tartó klinikai folyamatokra
volna szükség,
áthelyeznek az úgynevezett
negyedik klinikai fázisba, ez pedig
az alkalmazási fázis.
A kockázati és mellékhatásokkal kapcsolatos
kérdések, valamint az oltás hatásainak kérdése
tehát most nagyrészt a negyedik, alkalmazási
fázisban lesz tisztázva. Ez pedig azért
furcsa, mert persze az igaz,
hogy az alkalmazás során általában
mindig folyamatos monitorozás történik,
de nem egy ilyen lerövidített
teszteljárást követően,
nem annak alapján – ez a nagy
különbség a normális eljáráshoz képest.
Ráadásul ennél az új oltóanyag-platformnál,
amely eddig nem jutott túl messzire.
A hatás, mint mondtam, kérdéses,
a biztonsági kockázat kérdéses.
A gyógyszeripar most nyilvánvalóan
nagy esélyt lát rá, hogy
előre mozdítsa a ribonukleinsav alapú,
tehát RNA-alapú oltóanyagoknak ezt a
lukratív, a jövőben fenntartható, nyereséget
ígérő oltóanyag-platformját, szinte
átnyomja ezt. Nagyrészt tehát
lobbi-munkáról van szó, és
ezeket az oltóanyagokat, amelyek évekig
visszamaradottak voltak,
ezeket most biztonságosként adják el nekünk,
sőt, néhány kijelentés szerint
még biztonságosabbak, mint a hagyományos
oltóanyagok. Csakhogy ezt emellett a hiányos
és aztán lerövidített biztonság-történet mellett
semmi esetre sem lehet megállapítani.
És hogy itt is érdekekről van szó,
az nagyon világossá válik a
wikipédiában. Az RNA-oltóanyagok szócikke
jelentősen megváltozott az elmúlt napokban,
az ORF Talk 1-beli fellépésemet követően is,
ahol felvetettem ezt a problémát.
A szócikket átdolgozták,
természetesen most azonnal belevették,
hogy már létezik is egy
engedély. Igen, a BioNTech és a Pfizer eme
RNA-oltóanyaga most egy szükséghelyzeti
engedélyezés keretében átmenetileg zöld
lámpát kapott, de ahogy
említettem, ezek a biztonsági meggondolások
nagyon relevánsak. A Wikipédiában
még azt is hozzáírták, hogy
az oltóanyag-jelöltek, az RNA-platform
már korábban, tehát a Covid 19 előtt is
már klinikailag tesztelve lett(ek).
Itt azonban hozzá kéne tenni, hogy
igen, de csak egyes esetekben, nagyon csekély
számú egyes esetben került lezárásra
ez a klinikai tesztelés a korai, 1. fázisban,
ez pedig nem releváns a
biztonság-történetre nézve. A szerzők,
akik a Wikipédián aktívak, és ezt
félrevezetően és nem a teljes igazságot
tükrözve ott leírták – úgy, hogy azt a benyomást
keltsék, mintha az oltóanyagoknál
létezne egy releváns
klinikai biztonság-történet, ugyanazok a szerzők,
akik eme engedélyezési eljárás
kritizálóinál őket lejárató bejegyzéseket
tesznek közzé. Léteznek tehát a
gyógyszeripar érdekeit
képviselő emberek,
akik fellépnek a Wikipédiánál és ott
cikkeket dolgoznak át.
A hiányzó biztonsági adatok
és a hatásosságra vonatkozó, még nem
kielégítő bizonyítékok miatt
személyes döntés marad,
hogy az ember vállalja-e
az oltás kockázatát. Nem lehet társadalmi
nyomást gyakorolni, sem pedig erkölcsi
kötelezettséggé nem tehető. Az oltás
nem tehető kötelezővé, még bizonyos
foglalkozások esetében sem!
Ez nem tehető meg ezek után a lerövidített,
nem kielégítő teszteljárások után.
Ez felelőtlenség, főként azért,
mert eddig minden arra utal,
hogy nagy valószínűséggel
olyan oltóanyagokat kapunk,
amelyek engem, amennyiben felveszem
az oltást, azaz a beoltottakat ugyan
megóvhatják a súlyos tünetektől,
a betegséget tehát enyhíthetik,
adhatnak egy személyes védelmet,
de minden valószínűség szerint
nem alakítanak ki steril immunitást.
Ez azt jelenti, a fertőzés továbbadását nem
szakítja meg az oltás, a vírust el lehet kapni,
tünetmentesen, vagy kevés tünettel
meg lehet betegedni, és a fertőzést tovább lehet adni.
Ez pedig azt jelenti, hogy ha így van,
márpedig jelenleg így néz ki – ezt már
elismerte Karl Lauterbach is –,
ebben az esetben például okafogyottá válik
a klinikai személyzet beoltása,
ha ezáltal a páciensek nem védhetők.
Tehát minden az oltás kötelezővé tétele
ellen szól. Felhívom a médiát,
hogy árnyalt felvilágosítást nyújtson,
és a kritikus hangokat is engedje szóhoz jutni!
Fontos még, hogy nem arról van szó,
vajon az RNA-oltóanyagok megváltoztatják-e
genomunkat, génjeinket, ezt én sem
állítottam soha. Ez csak egy olcsó trükk,
amivel a kritikusokat el akarják hallgattatni,
azáltal, hogy ilyen „finoman” rájuk fogják,
hogy ezt állították volna. Csakhogy
nem erről van szó! A Covid 19 előtti
hiányos biztonság-történet, és
a lerövidített, elégtelen teszteljárások
jelentik a problémát. Ezek következtében
nagyobb a kockázat, és a hatásosság
bizonyítéka is hiányzik, főként a
fertőzés tovább terjedési láncának
megszakítására. Én továbbra is jelentkezni
fogok és kérem, osszák meg ezt a videót!
(Fordította: Hegyessy Mária. További idevágó cikkek: itt.)
