VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Világos beszéd: Az RNA-oltóanyagok hiányzó biztonság-története (Sajtóközlemény)

Minden az oltás kötelezővé tétele ellen szól!


Klartext: mangelnde Sicherheits-Historie der RNA-Impfstoffe (Pressemeldung)


Clemens Arvay osztrák biológus kutató videója szövegének magyar fordítása


Sokak kívánságára, íme egy rövid,

pár perces videó arról a kérdésről,

mennyire kipróbáltak az RNA-oltóanyagok,

mint oltóanyag-platform.

Ez a rövid videó egyúttal

sajtóközlemény is.

Az RNA oltóanyagokat kevéssé kipróbáltnak

tekinthetjük. A Covid 19 előtt csak

néhány esetben jutottak tovább

az állatkísérleteknél.

Tehát azt mondhatjuk, az RNA-oltóanyagok

lényegében a Covid 19 előtt alig jutottak el az

állítkísérleteken túli fázisba.

Néhány ritka esetben fordult elő

az 1. fázisba tartozó kísérlet,

100 fő alatti résztvevővel. A résztvevők csekély

száma miatt az 1. fázisú kísérletek, a klinikai

1. fázisú kísérletek irrelevánsak

az RNA oltóanyagok biztonságosságának történetében.

A le nem zárt 1. vagy 2. fázisú kísérletek,

amelyeket csupán bejelentettek,

szintén magától értetődően irrelevánsnak

tekinthetők, hiszen az, hogy egy

kísérletet bejelentenek, nem jelenti azt,

hogy azt el is végezték, vagy

lezárták volna. Hiszen azt sem

tudjuk megítélni, hogy mit

állapítottak meg.

E kísérletek közül sokat

valóban megszakítottak.

Florian Kramer, egy biotechnológus és

oltóanyag-kutató posztolt egy listát,

klinikai vizsgálatokkal, amelyekkel

megpróbálta a kijelentéseimet

„lelőni”, és kritikámat

hiteltelenként bemutatni.

Ez a lista 9 RNA jelöltből áll,

amelyeket a klinikai vizsgálatra

bejelentettek, még a Covid 19 előtt.

Mindig a Covid 19 előtti időszakról beszélek,

az eddigi biztonság-történetről.

Az RNA jelöltek nagy része

e listán csak bejelentve volt,

a toborzási fázisban van,

vagy abban volt, vagy esetleg a

teljes regisztrálás fázisában. De nincs

semmilyen bizonyíték arra, hogy

a kísérleteket lefolytatták,

vagy hogy még eredmények

is lennének hozzá! Csak két jelölt

van a Florian Kramer által

posztolt listán, amelyek esetében

lezárták az 1. fázist.

Ahogy mondtam, az 1. fázis a

biztonság-történet szempontjából irreleváns,

mivel ebben 100 fő alatti tesztalanyok vesznek részt,

és ott még nem is tart a dolog, hogy

a mellékhatásokat kutassák. Ez csupán

egy első általános

vizsgálat arra, hogyan viselik a tesztalanyok,

és megpróbálják az alkalmazandó

adagolást is kialakítani.

Mindkét 1. fázisú vizsgálat

Florian Kramer listájáról

2013-ban, illetve 2014-ben lett bejelentve.

Feltehetjük tehát a kérdést, miért

nem történt azóta semmi.

Mindkettő a cure weg cégre hivatkozik,

tehát egy és ugyanazon

oltóanyag-platformról van szó, azonos

oltóanyag-alapról. Sok év eltelt azóta,

és semmi nem történt.

Ez a Florian Kramer által posztolt

lista inkább a biztonság-történet

hiányát bizonyítja, mintsem

megnyugtatna bennünket.

Miért akadtak el ezek az oltóanyagok

ilyen korán, és miért jutottak alig tovább

az állatkísérleteknél – néhány egyes esetet

kivéve -, és azután pedig nem tovább?

Azért, mert újra és újra túlzott

immunreakciókat állapítottak meg,

és pontosan azért, mert biztonsági meggondolások

merültek fel ezen oltóanyagok ellen, amelyeket

20 éve kutatnak, de még mindig

nem voltak képesek eljutni az engedélyezésig.

A BioNtech és a Moderna

RNA-oltóanyaga esetében szintén szignifikáns

gyakoriságát állapították meg az oltóanyag

mellékhatásainak, egy

szokatlanul magas reaktogenitás értelmében.

Ezt azt jelenti, hogy a résztvevőknek több mint

50%-a influenza-szerű tünetekkel reagált,

egészen a 38 foknál magasabb lázig,

hidegrázásig, fejfájásig, vagy

egész testre kiterjedő izomfájdalmakig, stb.

Ezek a túlzott immunreakciók

inkább arra kellene intsenek bennünket,

hogy pontosabban figyeljünk oda

a biztonságra, és ne jussunk el

egy ilyen lerövidített eljárásban

máris az engedélyezésig.

Annak ellenére tehát, hogy a Covid 19 előtt

nem állt rendelkezésre releváns biztonság-története

az RNA-oltóanyagoknak – ahogy említettem,

alig jutottak túl az állatkísérleteken, csupán

egyes esetekben, ezután pedig csak lezárt

kísérletek, csak nagyon kevés az

1. fázisban, kevés tesztalanyon

kipróbálva –

tehát annak ellenére, hogy ez a biztonságtörténet

nagyon hiányos, most először,

a Covid 19 miatt az RNA-oltóanyagok

néhány hónap alatt az összes klinikai

tesztfázison keresztülmennek, illetve

a harmadik fázist átmenetileg lezárták,

az majd még tovább folyik,

- és mindez a korábbi hiányzó

biztonság-történet alapján. Így ténylegesen

kockázatosak ezek a lerövidítések.

És fontos, hogy

az emberek tudjanak erről. Ehhez kifejezetten

ajánlom Peter Doshi egy írását,

aki a British Medical Journal egyik vezetője.

Ő néhány nappal ezelőtt szintén

megállapította, hogy

ezeknél az oltóanyag-kísérleteknél

a hatásosság és a rizikó kérdését

nem lehet megválaszolni.

Ez által a teleszkóp-szerűen összetolt,

lerövidített

engedélyezési eljárás által, valamint a

korábban hiányzó, vagy alig meglévő

biztonság-történet miatt sok

kérdést, aminek tisztázásához tulajdonképpen

évekig tartó klinikai folyamatokra

volna szükség,

áthelyeznek az úgynevezett

negyedik klinikai fázisba, ez pedig

az alkalmazási fázis.

A kockázati és mellékhatásokkal kapcsolatos

kérdések, valamint az oltás hatásainak kérdése

tehát most nagyrészt a negyedik, alkalmazási

fázisban lesz tisztázva. Ez pedig azért

furcsa, mert persze az igaz,

hogy az alkalmazás során általában

mindig folyamatos monitorozás történik,

de nem egy ilyen lerövidített

teszteljárást követően,

nem annak alapján – ez a nagy

különbség a normális eljáráshoz képest.

Ráadásul ennél az új oltóanyag-platformnál,

amely eddig nem jutott túl messzire.

A hatás, mint mondtam, kérdéses,

a biztonsági kockázat kérdéses.

A gyógyszeripar most nyilvánvalóan

nagy esélyt lát rá, hogy

előre mozdítsa a ribonukleinsav alapú,

tehát RNA-alapú oltóanyagoknak ezt a

lukratív, a jövőben fenntartható, nyereséget

ígérő oltóanyag-platformját, szinte

átnyomja ezt. Nagyrészt tehát

lobbi-munkáról van szó, és

ezeket az oltóanyagokat, amelyek évekig

visszamaradottak voltak,

ezeket most biztonságosként adják el nekünk,

sőt, néhány kijelentés szerint

még biztonságosabbak, mint a hagyományos

oltóanyagok. Csakhogy ezt emellett a hiányos

és aztán lerövidített biztonság-történet mellett

semmi esetre sem lehet megállapítani.

És hogy itt is érdekekről van szó,

az nagyon világossá válik a

wikipédiában. Az RNA-oltóanyagok szócikke

jelentősen megváltozott az elmúlt napokban,

az ORF Talk 1-beli fellépésemet követően is,

ahol felvetettem ezt a problémát.

A szócikket átdolgozták,

természetesen most azonnal belevették,

hogy már létezik is egy

engedély. Igen, a BioNTech és a Pfizer eme

RNA-oltóanyaga most egy szükséghelyzeti

engedélyezés keretében átmenetileg zöld

lámpát kapott, de ahogy

említettem, ezek a biztonsági meggondolások

nagyon relevánsak. A Wikipédiában

még azt is hozzáírták, hogy

az oltóanyag-jelöltek, az RNA-platform

már korábban, tehát a Covid 19 előtt is

már klinikailag tesztelve lett(ek).

Itt azonban hozzá kéne tenni, hogy

igen, de csak egyes esetekben, nagyon csekély

számú egyes esetben került lezárásra

ez a klinikai tesztelés a korai, 1. fázisban,

ez pedig nem releváns a

biztonság-történetre nézve. A szerzők,

akik a Wikipédián aktívak, és ezt

félrevezetően és nem a teljes igazságot

tükrözve ott leírták – úgy, hogy azt a benyomást

keltsék, mintha az oltóanyagoknál

létezne egy releváns

klinikai biztonság-történet, ugyanazok a szerzők,

akik eme engedélyezési eljárás

kritizálóinál őket lejárató bejegyzéseket

tesznek közzé. Léteznek tehát a

gyógyszeripar érdekeit

képviselő emberek,

akik fellépnek a Wikipédiánál és ott

cikkeket dolgoznak át.

A hiányzó biztonsági adatok

és a hatásosságra vonatkozó, még nem

kielégítő bizonyítékok miatt

személyes döntés marad,

hogy az ember vállalja-e

az oltás kockázatát. Nem lehet társadalmi

nyomást gyakorolni, sem pedig erkölcsi

kötelezettséggé nem tehető. Az oltás

nem tehető kötelezővé, még bizonyos

foglalkozások esetében sem!

Ez nem tehető meg ezek után a lerövidített,

nem kielégítő teszteljárások után.

Ez felelőtlenség, főként azért,

mert eddig minden arra utal,

hogy nagy valószínűséggel

olyan oltóanyagokat kapunk,

amelyek engem, amennyiben felveszem

az oltást, azaz a beoltottakat ugyan

megóvhatják a súlyos tünetektől,

a betegséget tehát enyhíthetik,

adhatnak egy személyes védelmet,

de minden valószínűség szerint

nem alakítanak ki steril immunitást.

Ez azt jelenti, a fertőzés továbbadását nem

szakítja meg az oltás, a vírust el lehet kapni,

tünetmentesen, vagy kevés tünettel

meg lehet betegedni, és a fertőzést tovább lehet adni.

Ez pedig azt jelenti, hogy ha így van,

márpedig jelenleg így néz ki – ezt már

elismerte Karl Lauterbach is –,

ebben az esetben például okafogyottá válik

a klinikai személyzet beoltása,

ha ezáltal a páciensek nem védhetők.

Tehát minden az oltás kötelezővé tétele

ellen szól. Felhívom a médiát,

hogy árnyalt felvilágosítást nyújtson,

és a kritikus hangokat is engedje szóhoz jutni!

Fontos még, hogy nem arról van szó,

vajon az RNA-oltóanyagok megváltoztatják-e

genomunkat, génjeinket, ezt én sem

állítottam soha. Ez csak egy olcsó trükk,

amivel a kritikusokat el akarják hallgattatni,

azáltal, hogy ilyen „finoman” rájuk fogják,

hogy ezt állították volna. Csakhogy

nem erről van szó! A Covid 19 előtti

hiányos biztonság-történet, és

a lerövidített, elégtelen teszteljárások

jelentik a problémát. Ezek következtében

nagyobb a kockázat, és a hatásosság

bizonyítéka is hiányzik, főként a

fertőzés tovább terjedési láncának

megszakítására. Én továbbra is jelentkezni

fogok és kérem, osszák meg ezt a videót!


(Fordította: Hegyessy Mária. További idevágó cikkek: itt.)

Tovább a filmhez

141 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu