Vízlopás ipari szinten? Inkább végzetes magyar vízgazdálkodás! Fészbukos film vs. „szakértő”...

Az alábbi film végigszaladt a hazafias érzelmű olvasói kör tekintélyes részén. Benne neve vállalásával közli cáfolhatatlan magabiztossággal egy magyar polgár, hogy az olajszállításra amúgy soha igénybe nem vett Barátság II. kőolajvezetéken lopják (vagy lopnák) a magyar vizet – nem másnak, mint Izraelnek. Éppenséggel nem vagyunk annyira jóhiszeműek, hogy ne higgyük: van az a pénz vagy van az a háttérhatalmi erő, amelynek hatására vagy nyomására kis hazánk kormánya hajlandó belemenni olyan stiklikbe, amelyek pedig tetemes károkat okozhatnak Magyarországnak. Ilyennek tekintjük például, hogy – ha nem is tetőtől talpig, de – nyakig belemászott a globális erők vezényelte, kovidos oltási kampányba, beleértve gyermekeink egészségének nyilvánvaló veszélyeztetését a cáfolhatatlanul kétes és járványügyi szempontból bizonyítottan haszontalan kísérleti szerekkel. De attól még, mert ilyen esetek csakugyan előfordulnak, nagyon fontosnak ítéljük, hogy ne varrjunk országvezetőink nyakába annál is nagyobb bűnöket, mint amekkorákat valóban elkövetnek, hiszen akkor saját magunkat fosztjuk meg a helyénvaló helyzetértékelés és választói döntés lehetőségétől. Nos, ez a megfontolás volt az oka annak, hogy mielőtt a szóban forgó videót megosztottuk volna olvasóinkkal, megkérdeztük Molnár Kristófot, aki építész létére a vízgazdálkodás egyik hazai értője, s itt, a Szilaj Csikón megjelent egyik írásával már igazolta, hogy kiváló ismerője a hazai vízügyi helyzetnek és feltétlen híve az igazság kiderítésének:

Molnár Kristóf: Sivatagosodunk – nyomul „a földből gyorsan pénzt kicsikarni” lobbi https://www.szilajcsiko.hu/single-post/molnar-kristof-sivatagosodunk-nyomul-a-foldbol-gyorsan-penzt-kicsikarni-lobbi

Tehát jöjjön a vészjósló film, aztán a vízügyben jártas, végzettségére nézvést építész válasza. Amely jóval messzebb tekint a kiinduló kérdésnél...

Mátrai Imre: Vízlopás ipari szinten

Molnár Kristóf: A videó összességében hiteltelen

A videóban említett 700-as vezeték nem olyan nagy. Megjegyzendő, hogy a Wikipédia szerint 600 mm-es. A Barátság II. kapacitása a Wikipédia szerint évi 12 millió tonna olaj. Budapest éves vízfogyasztása 1938-ban 110 millió köbméter, 2000-ben 250 millió köbméter volt. Emlékeim szerint pl. Újpalotát és talán a környékét 500-as nyomóvezeték látja el ivóvízzel.

Egy 600-as vezeték 5 m/s sebességgel (ami nem lassú) kb. évi 45 millió köbméter vizet tudna elszállítani. (Amit egyszerűbb lenne vezetékbe szippantani a Dunából a vaskapunál.)

A Balaton víztömege 1900 millió köbméter. Magyarország éves vízmérlege évi átlag mínusz egy Balaton.

Mária Terézia, majd a folyószabályozás kártéteményei nyomán a hazai éghajlatváltozás érdemben 100 éve tart, elsősorban a “káros víz” szakmai elvezetése és annak következményei miatt. Minél jobban csinálják a rosszat, annál inkább. Azóta csökken az éves csapadék és szárad az ország, nem a Barátság II. óta.

A Kiskunság az 1960-as évek elejéig nedves kontinentális éghajlatú volt, aztán száraz kontinentális, pár éve pedig félsivatag. A Barátság II. pedig tíz évvel később épült, mint a nedves kontinentális és száraz kontinentális közötti változás.

És érdemes megnézni pl. Szaúd-Arábia műholdképét pl. Haradh körül. A sivatagban nagy zöld korongok láthatók raszterben. Minden zöld korong közepén mély fúrt kút, amely a sivatag előtti idők vizével látja el a megművelt területet egy-egy sugáron belül. Ez valószínűleg jobb üzlet, mint egy nem is túl nagy város ivóvíz mennyiségét pumpálgatni vezetéken Magyarországról. A tengervíz sótalanítása is valószínűleg jobb üzlet. Ebben pl. Izrael élen jár. Ez izraeli gázzal, de napenergiával is működik.

A felvetés hitelességét teljes mértékben ellenőrizni nem tudom, de összességében a fentiek miatt hiteltelennek látom.

Nem tudom kiknek milyen szándékai hívták életre és éltetik ezt az elméletet, de úgy vélem, hogy nem az ebben foglaltak a valódi problémánk forrása. És úgy látom, hogy ez nem előre visz.

Üdvözlettel:

Molnár Kristóf

U.i.:

Egy élőből és élettelenből álló természeti rendszer mozgatja a saját létéhez szükséges vizet a tájban, az a vérkeringése. És a hőt is, és teremti meg az állandóságot és a rendszerességet, egyenlíti ki az időjárási szélsőségeket. Amikor egy természeti rendszer felépül, ott lesz, majd több lesz a víz. Pl. sem az Amazonas-medence, sem a Kongó-medence körül nincsenek magas hegyek és gleccserek, mégis van a folyóinak bőséges vízutánpótlása. Egy sivatag esetében az óceán felől érkező párás levegő a partoktól távolodva a távolsággal arányosan exponenciálisan kevesebb vizet szállít. Ez van a Szahara esetében is. Ahol viszont van egybefüggő erdősültség, ott van víz, mint az Amazonas és Kongó esetében. Itt nincs olyan mozzanat, ami alapján ki lehetne jelenteni, amit a tudomány tart, hogy az adottság teremtette meg a természeti rendszert, nem pedig fordítva.

Ezt Anastasia Makarieva és Viktor Gorskov el nem ismert “biotikus pumpa” elméletén kívül más nem tudja megmagyarázni.

Idehaza annak a természeti rendszernek a szerkezetét verték szét, amelynek működése eredményezte a nedves kontinentális éghajlatot. Kezdve Mária Teréziával, aki eltömette a fokokat, ezzel elmocsarasítva az országot, azért, hogy lóvontatású hajón búzát vihessen innen ki. Folytatva Széchenyivel, aki átalakíttatta a vizet ide hozó folyókat vizet elvezetőkké, létrehozatta a nagy árvizeket, és egy brutális fegyverkezési versenyt a természet ellen. Aki talán nem véletlenül lett öngyilkos. Végül a vízüggyel és a haszon-szemléletű iparosított mezőgarázdasággal, melyet előbbi kiszolgál. Szakmai alapon, szakmai tekintéllyel.

Itthon a megváltoztatott rendszerszerkezet eredményez megváltozott rendszerműködést és vele ilyen és egyre ilyenebb száraz adottságokat és talajeróziót. Az éghajlatváltozás – ami inkább természetpusztulás – okának tehát a tájszerkezet ipari átalakítását látom. S ez tényleg éhínséghez vezet...

Frissítve: 2022. 07. 11., 8:54