Vukics Ferenc: A kubai orvosok nyílt levele Joe Bidenhez
Tisztelt Joe Biden elnök!
Nemrég Kubáról és a COVID-19 elleni oltási kampányáról beszélt a Fehér Ház sajtótájékoztatóján, és azt mondta: „Kész lennék jelentős mennyiségű oltóanyagot beadni Kubában, ha nem a kubai egészségügy, hanem egy nemzetközi szervezet adná be ezeket a vakcinákat." Ön „bukott államnak” nevezte Kubát. Ezek a kijelentések sokakat megleptek, köztük sok, az Egyesült Államokban élő embert is, akik első kézből találkoztak Kuba egészségügyi rendszerével. Szavai a frontvonalbeli kubai egészségügyi dolgozókat is megalázták, akik életüket kockáztatták azért, hogy megfékezzék a COVID-19 járványt hazánkban. Kijelentései nem tükrözik a kubai valóságot, és sajnálatosnak tartjuk, hogy rosszindulatú szereplők félretájékoztatása befolyásolja a politikai döntéseit. Tudósokként, orvosokként és aggódó állampolgárokként úgy gondoljuk, hogy érdemes megvizsgálni az Ön által elmondottakban rejlő három feltételezést.
Első feltevés: Nemzetközi beavatkozásra van szükség annak biztosításához, hogy minden kubai megkapja az oltást.
Második feltevés: Kuba válasza a járványra lehangoló volt, „kormányzati kudarc állapotát” mutatja.
Harmadik feltételezés: Az Egyesült Államokban előállított vakcinák jelentik az egyetlen módot Kuba 11 millió emberének COVID-19 elleni immunizálására.
Vegyük ezeket egyenként.
Az első feltevés – miszerint beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy minden kubai számára biztosítsuk az oltóanyaghoz való hozzáférést – azt sugallja, hogy Kubában az oltóanyagok bevezetése nem hatékony és diszkriminatív. De az adatok ezt nem támasztják alá. Valójában, amint azt az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megerősítette, a gyermekkori oltások aránya meghaladja a 99 százalékot. Az immunizálás országunk egyetemes közegészségügyi rendszerének része, amely minden kubai számára ingyenes, társadalmi-gazdasági státusztól, politikától, vallástól, nemtől vagy fajtól függetlenül. Az 1962-ben megalkotott nemzeti immunizációs program az egész országot lefedi. 1999 óta minden kubai védett 13 potenciálisan halálos betegség ellen, köztük a diftéria, a tetanusz és a pertussis (szamárköhögés). Ezen vakcinák közül nyolcat Kubában gyártanak.
A magas oltási aránynak köszönhetően egyetlen kanyarós esetünk sem volt. Ezzel szemben a Center for Disease Control 2019-ben 1282 kanyarós esetet igazolt az Egyesült Államokban, és arra figyelmeztetett, hogy az Önök országában egyre több a be nem oltott gyermekek száma.
1989-ben a havannai Finlay Vaccine Institute kifejlesztette a világ első hatékony oltóanyagát a meningitis B (meningococcus betegség) ellen. Ennek eredményeként Kubában a meningococcus-betegség éves incidenciája az oltási kampány előtti 14,4/100 000 lakosról 0,1/100 000 alá esett – ezzel megszűnt a betegség mint népegészségügyi probléma az országban.
A kubai nemzeti oltási program sikerét több tényező magyarázza: az emberek megbíznak a könnyen elérhető környék háziorvosaiban és nővéreiben, valamint a közösségi poliklinikáik egészségügyi szakembereiben, így nagyon ritka az oltással kapcsolatos tétovázás. Az egészségügyi rendszer szervezeti képességei viszont gyorssá és megbízhatóvá teszik az oltóanyagok bevezetését. Végül a kubai biotechnológiai kutatási és termelési központok jól illeszkednek a közegészségügyi rendszer szükségleteihez.
A WHO-val és az UNICEF-fel védőoltással kapcsolatos munkapartnerségek jöttek létre. Ezek egyike sem utalt arra, hogy Kubában külső szervezetnek kellene közreműködni a vakcinák beadásához. Inkább a kubai vakcina-szakértőket kérték fel, hogy segítsenek a gyermekbénulás felszámolására irányuló globális erőfeszítésekben, és a WHO arra kérte gyártóüzemeinket, hogy a sürgősen exportáljunk vakcinákat a szubszaharai Afrikában található „agyhártyagyulladás-övezetbe”.
Második feltevés: Kuba „sikertelen” pandémiás reakciója. Elgondolkodtató, hogy a nyugati féltekén oly sok valódi COVID-19 katasztrófa miatt miért csak Kubát nevezik „elbukott államnak”. Kubában a közelmúltban valóban megugrott az esetek száma, amelyek az ország egyes részein az egészségügyi rendszer túlterhelésével fenyegetnek. Hasonló események megtörténte után sok más nemzet nem kapta meg ezt a kemény kritikát az Egyesült Államoktól.
Mostantól minden országot kihívás elé állítanak a COVID-19 új változatai, amelyek meredeken emelik a napi megbetegedések számát. Kuba sem kivétel. Ha az Egyesült Államok kormánya valóban segíteni akarna a kubaiaknak, akkor egy tollvonással visszavonhatná a Trump-korszak intézkedéseit. A Kongresszus a szankciókat is teljesen feloldhatná, mert ez a nemzetközi szándék. Ezt minden évben megkövetelik az ENSZ határozatai, amelyeket a nemzetek többsége megszavaz az ENSZ Közgyűlésén.
Egy világjárvány idején a tudomány legbelső természete azt mondatja velünk, hogy most közösek az ellenségeink, ezért közösen, összetartóan kell fellépnünk. Mindannyiunkat fenyegetnek a betegségek és az éghajlatváltozás példátlan kihívásai is.
Ebben az összefüggésben minden ország egészségügyi rendszerét támogatni kell, nem pedig aláásni, és az együttműködésnek napirenden kell lennie, különös tekintettel arra, hogy világszerte a közepes és alacsony jövedelmű országok számára riasztóan nehéz hozzájutni az oltásokhoz.
Közülük többen már érdeklődést mutattak a kubai oltóanyagok beszerzése iránt, és mi úgy érvelünk, hogy a kubai „oltóanyag-méltányossághoz” való ilyen hozzájárulást a Biden-adminisztrációnak nem elfojtani, hanem dicsérni kell.
(...)
Az 1992-es kubai demokráciatörvény kifejezetten tiltja az Egyesült Államokból Kubába irányuló exportot azokban az esetekben, amikor: „az exportálandó cikk bármely biotechnológiai termék előállításához felhasználható”, beleértve a vakcinákat is.
Bepillantást nyerhettünk abba, hogy mit tehet a kubai-amerikai együttműködés a nyugat-afrikai Ebola-járvány (2013–2016) idején, amikor mindkét ország a betegség megfékezésére és életek megmentésére törekedett. Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok és a kubai kormányok alapvető kérdésekben különböznek egymástól, de nemcsak Kuba és az Egyesült Államok, hanem az egész emberiség számára az alapvető kérdés, hogy a nemzetek képesek-e tisztelni egymást annyira, hogy egymás mellett létezzenek és együttműködjenek.
Biden elnök, sok jót tehet, ha a megfelelő irányba halad, és figyelembe veszi azt, amire a legtöbb Kubában élő kubai vágyik. Ez nem foglalja magában a közegészségügyi rendszer megkerülését és gyengítését, de magában foglalja a nemzet eredményeinek tiszteletét. Bízzunk benne, hogy a COVID-19 világjárvány által jelentett közös fenyegetések több együttműködéshez, nem pedig konfrontációhoz vezetnek. A történelem lesz a bíró.
A levelet aláírta:
Mayda Mauri Pérez, a BioCubaFarma alelnöke
Luis Herrera Martínez, a BioCubaFarma elnökének tanácsadója és a Géntechnológiai és Biotechnológiai Központ (CIGB) korábbi igazgatója
Agustín Lage, a BioCubaFarma elnökének tanácsadója és a Molekuláris Immunológiai Központ (CIM) korábbi igazgatója
Vicente Vérez Bencomo, a Finlay Vaccine Institute igazgatója
Mitchell Valdés-Sosa, a Kubai Idegtudományi Központ (CNEURO) igazgatója
Tania Crombet, a CIM klinikai tanulmányainak igazgatója
Dagmar García Rivera, a Finlay Vaccine Institute igazgatóhelyettese
Pedro Valdés-Sosa, a CNEURO kutatója
Gerardo Guillén, a CIGB igazgatóhelyettese
Rolando Pérez, a BioCubaFarma kutatási igazgatója
és több mint 9000 tudós, orvos és állampolgár.
Irodalom:
