2021. nov. 9.

Vukics Ferenc: A kubai példa – Hol a magyar oltószer?

2020. március 17.-én a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Nemzeti Biztonsági Laboratóriumában izolálták először sikeresen Magyarországon a koronavírust. A kórokozót a médiában azóta is szinte ismeretlen Kis Zoltán virológus vezetésével sikerült elkülöníteni. A sajtótájékoztatón akkor azt is közölték, hogy a vírust hazai és külföldi kutatók számára élő és nem élő változatban is rendelkezésre bocsátják. Ekkor sokan fellélegeztek, mert abban reménykedtek, hogy belátható időn belül sikerül kifejleszteni egy hazai oltóanyagot. A nemzeti büszkeség maradékaiban ekkor még ott rejtőzködött a remény, hogy a mi orvosaink majd az elsők között fogják leszállítani az akkor még a pandémia elleni siker zálogának tekintett vakcinát. Magam is úgy gondoltam akkor, hogy ha eljön az ideje, akkor inkább fogok magyar oltóanyagot beadatni magamnak, mint más országokban gyártott termékeket.

2020 júniusának elején jelentette be Jakab Ferenc pécsi virológus, a Koronavírus Kutatási Akciócsoport vezetője, hogy a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Virológiai Kutatócsoportja, valamint az osztrák biotechnológiai cég, a CEBINA GmbH közös COVID-19 vakcinafejlesztési projektbe kezd. Jakab Ferenc egyebek között arról is beszélt, hogy a közös projekthez mind az osztrák, mind pedig a magyar kutatócsoportnak rendelkezésre áll a megfelelő támogatás.

2021. 02. 27-én az innovációs és technológiai miniszter, Palkovics László bejelentette, hogy a jövő év végén megkezdődik a koronavírus elleni hazai vakcina gyártása Debrecenben. A beruházások teljes költsége várhatóan 55 milliárd forint lesz, ebből az oltóanyaggyár mintegy 6,7-7 milliárdba kerül.

Müller Cecília országos tiszti főorvos 2021 április 26-án, az operatív törzs tájékoztatóján beszélt egy fél mondat erejéig egy másik magyar vakcináról, annak apropóján, hogy egy nappal korábban nagy mennyiségű kínai oltóanyag érkezett az országba. Müller Cecília közölte, a Sinopharm kínai vakcina elölt vírust tartalmaz majd, és várhatóan a különböző variánsokkal szemben is hatásos lesz.

„Nem véletlen, hogy a magyar vakcina is teljes inaktivált, elölt vírust tartalmaz majd – ezt a technológiát alkalmazzuk mi is.”

Orbán Viktor 2021 május 21-én a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy egyebek között azért nem veszünk részt a további uniós vakcinabeszerzésekben, mert van elegendő vakcina a már beadott oltásokon felül, amivel idén és jövőre be tudják oltani a magyarokat. Magyarország építi Debrecenben a saját oltóanyaggyárát, amelyben 2022 végén megkezdődik a saját fejlesztésű, magyar oltóanyag gyártása, tehát „köszönjük, mi megvagyunk”.

Az ellenzék által állandóan „előrángatott” Falus Ferenc a Klubrádiónak azt mondta, hogy a szerződésből való kimaradás sérti az egészséghez való jogainkat. A volt országos tiszti főorvos kiemelte, hogy az a szerződés, amit az unió most köt, az a Pfizer továbbfejlesztett, nagyobb védelmet biztosító koronavírus elleni vakcinájára is vonatkozni fog, amely várhatóan a mutánsok ellen is hatékonyabb lesz. Ezzel azt kockáztatjuk, hogy az eddig leghatékonyabbnak bizonyuló oltóanyagot lényegesen drágábban tudjuk majd csak megvenni – vélekedett. Ráadásul az mRNS technológia, amelyen a Pfizer-vakcina alapszik, kis költséggel, gyorsan kalibrálható, akár teljesen új betegséghez igazítva – mondta Falus.

Azt is megjegyezte: nem tudhatjuk, hogy mennyire lesz hatékony a magyar technológia, és bár reméli, hogy beválik a magyar oltóanyag (egy másik adásban primitív technológiának nevezte), ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatjuk előre, mi lesz az eredmény. Szerinte illúzió, hogy Magyarország teljesen önellátóvá tudna válni a vakcinák terén.

A kínai Sinopharm és – Müller Cecília bejelentése alapján – a készülő magyar vakcina is „klasszikus technológiával” készül majd, ahol a teljes vírus (elölt vagy gyengített formában) vagy a vírusnak valamely fehérje alkotóeleme (jelen esetben a tüskefehérje) kerül felhasználásra az immunrendszer serkentésének céljából. Azzal nyugtatták a közvéleményt, hogy a magyar szabadalom a változékony kórokozókhoz is gyorsan tud majd alkalmazkodni, vagyis a gyártással egy hónap alatt képesek lesznek lekövetik az új mutációkat.

Ekkor már nagyban zajlott a hazai „vakcinaháború”. A kormány védte a keleti vakcinákat, míg az ellenzék csak a nyugati készítményeket tartotta biztonságosnak.

Gulyás Gergely július közepén kijelentette, hogy az antitest-tesztelés felelőtlenség, mert állítása szerint nem ad választ arra, hogy valóban alakult-e ki védettség, vagy sem. Teljesen egyértelmű választ kapunk a védettséget illetően abból, hogy valakinek van-e, vagy nincs antitestje – jelentette ki akkor Falus András immunológus, cáfolva ezzel Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert. Ez azért is érdekes, mert a kormányrendelet alapján erre az adatra alapozva lehetett védettségi kártyát szerezni, míg a sejtes immunitást bizonyító pozitív eredményre nem.

Szlávik János főorvos, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában teljesen ellentmondott Falus András megállapításának:

„Én ebben a járványban abszolút antitestmérés-ellenes voltam, és amíg nem bizonyítják be nekem, hogy ez egy hasznos dolog, én addig azt fogom mondani, hogy antitestmérés nélkül oltassák be az emberek magukat. Látok olyan betegeket, akiknek két oltás után magas az antitestszintjük, és mégis megbetegedtek. Tehát szinte értelmetlen az antitestszint-mérés. Nyilvánvalóan van valami korreláció egy magas szint és egy magas védettség között, de önmagában egy embernek a védettségét ez nem tudja meghatározni.”

Egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a háborúskodásnak inkább gazdasági, mint tudományos háttere van és, hogy a magyar fősodratú médiában megjelenő orvosok, biológusok szereplései nemhogy nem segítik, hanem inkább akadályozzák a védekezést. Nekem elegem lett belőlük. Én a magyar szabadalmon dolgozó Kis Zoltán virológust akartam látni legalább pár havonta (aki dolgozik, azt ne zavarjuk) helyettük.

Aztán arra is rá kellett jönnünk, hogy keleti vakcinák engedélyezési eljárása körüli kritikák most visszaköszönnek a nyugati vakcinák vizsgálati hiányosságai körül kirobbant botrányokban. Itt mindenki csalt annak érdekében, hogy a korábbi eljárásrendeket lerövidítse.

Ekkor úgy vélekedtem, hogy egy esetleges magyar vakcina ugyanazzal az ellenállással találkozna az engedélyeztetési eljárás során, mint a keleti vakcinák. Az Európai Gyógyszerügynökség nem engedélyezné a magyar szabadalom EU-n belüli használatát, és a hazai „ellenzéki szakemberek” azonnal támadnák a „lerövidített harmadik fázisú vizsgálatokat”, és biztos tényként közölnék, hogy Orbán Viktor a hatalom megtartása érdekében kockáztatja a magyarok életét.

Az utazási nehézségek miatt (mindenki nyaralni szeretett volna) a „vakcinaháború” éppen a tetőfokán volt, amikor jött a hír hogy

Kuba júliusban engedélyeztette Abdala nevű vakcinájának vészhelyzeti alkalmazását. Ez volt az első, Latin-Amerikában fejlesztett koronavírus elleni oltóanyag.

Aztán két újabb hazai fejlesztésű, koronavírus elleni vakcinát engedélyeztettek Kubában. Ezzel a nyár végére már háromfajta saját fejlesztésű oltóanyag alkalmazását hagyta jóvá a karibi szigetország. Az embargók miatta a külvilágtól szinte teljesen elzárt 11 milliós Kuba összesen öt oltóanyag kifejlesztésén és fejlesztésén dolgozik jelenleg.

Hogyan? Öt vakcinát fejleszt egy ilyen kis és szegény ország? Ráadásul úgy, hogy a Donald Trump által bevezetett szigorú szankciók kiütötték az ország gazdaságát?

A kubai turizmus lényegében megszűnt, az import pedig olyan szinten akadozik, hogy mára nemcsak ételből, de gyógyszerből is komoly hiány alakult ki. Trump nemcsak utazási megszorításokat vezetett be az amerikai állampolgárok számára, de bezáratta az amerikai szállodákat, és maximalizálta azt is, hogy az Egyesült Államokban élő kubaiak mennyi pénzt utalhatnak haza. Mindezek a megszorítások oda vezettek, hogy több, nyugat-európai befektető is inkább lemondott arról, hogy Kubában fektessen be, ami tovább rontotta az ország gazdasági helyzetét. A koronavírus-járvány következtében ott is rengeteg ember vesztette el állását a turisztikai szektorban, amit követett az állami szektorból kiszorulók tömege, így nem kisebb feladat előtt állt a kubai állam, hogy mintegy 7–800 ezer embert kellett új megélhetéshez juttatni a 11 milliós országban. Július közepén rekord mennyiségű új fertőzöttet és halottat regisztráltak a helyi egészségügyi hatóságok, másrészt pedig az, hogy a hatalmas hőség miatt (ennyit a vírus szezonális hatásairól) az emberek az utcára vonultak, mert megelégelték az állandó áramkimaradásokat a kánikula közepén.

A vakcinafejlesztések idején volt a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb élelmiszer- és gyógyszerhiány az országban.

Nehéz pontos adatokat találni a Kubai gazdasággal kapcsolatban, de a Világbank legfrissebb kimutatásai szerint 9100 dollár az egy főre jutó GDP mértéke (Magyarország 15 891, Szerbia 7766, Ukrajna 3726, Jamaica 4667, Haiti 1116), ami azt jelenti, hogy ha az embargók hatása nem volna, akkor az ott élő emberek Montenegró életszínvonalán élhetnének. A Kubát sújtó szankciók elvben nem vonatkoznak a gyógyszerekre és orvosi eszközökre, ám a gyakorlatban meggátolják a külföldi cégeket, hogy szerződést kössenek ezekkel az országokkal, a bankokat pedig abban, hogy végrehajtsák az érintett országokat érintő tranzakciókat.

Kuba ahelyett, hogy a gyógyszeripari óriásokkal vagy a Covax vakcinamegosztási kezdeményezéssel tárgyalt volna, mindent feltett arra, hogy tekintélyes biotechnológiai szektorára támaszkodva saját oltóanyagot készítsen a Covid-19 ellen.

„Micsoda erőfeszítés ez az életért való küzdelemben!” – írta a Twitteren Miguel Díaz-Canel Bermúdez elnök, miután bejelentették a vakcinák hatékonyságát. „Köszönet tudósainknak, hogy nem hagyták veszni a reményünket.”

A 2020-as időszakokban, míg a környező régióban egymillió lakosra vetítve több COVID-19-halálozást regisztráltak, az elzárt sziget szinte fertőzésmentes maradt. Kuba sikerét az orvosok által vezetett agresszív tesztelési, nyomkövetési és izolációs (Tetris) programnak tulajdonították. Kubában több orvos jut egy főre, mint bárhol máshol a világon, és közülük 2000-et küldtek külföldre, hogy stabilizálják az összeomló kórházakat olyan országokban, mint Olaszország. De az egészségügyi szakemberek hada odahaza is létfontosságú szerepet játszott. Az orvosokat, ápolókat és orvostanhallgatókat házról házra küldték, tanácsot adva a lakosságnak a koronavírus-tünetekről és az esetleges fertőzések felkutatásáról. A megerősített koronavírus-fertőzötteket állami elkülönítő központokba küldték, hogy megszakítsák az átviteli láncokat. Ez a rendszer azonban nem volt elegendő a vírus visszaszorításához, miután Kuba 2020 novemberében újra megnyitotta határait. A repülőtereken keresztül importált új fertőzések és variánsok – először a gamma, most a delta – már túl nagy terhelést jelentett.

Kuba lesz az első ország, amely teljes lakosságát saját vakcinával immunizálja.

Ő lenne az első, amelyik konjugált vakcinát vezetne be a SARS-CoV-2 ellen – amely gyenge antigént erős antigénnel kombinál az immunválasz fokozása érdekében. A Soberana 2 esetében a vírus receptorkötő doménjéből származó fehérjét tetanusz toxoiddal kombinálják. Kuba valamennyi vakcinája – az Abdala, a Soberana 1, a Soberana 2, a Soberana Plus és a Mambisa – alegységfehérje vakcina, akárcsak a Novavax vakcina esetében. Lényeges, hogy az oltóanyagok nem igényelnek extrém hűtést, olcsók az előállításuk. Emlőssejtekben történő fermentációval készülnek, ezt a folyamatot Kubában már alkalmazzák a monoklonális antitestek előállítására. Az eddigi eredmények 92%-os hatékonyságot mutatnak.

Kuba azt tervezi, hogy megosztja vakcináit a régió többi részével, amelynek nagy része továbbra is vakcinahiánnyal és nagy járványkitörésekkel néz szembe. Venezuelába (természetesen az ellenzéki orvosok ott is tiltakoztak), Vietnamba és Iránba már szállítanak, de Argentína, Mexikó és Jamaica is a lehetséges vevők közé tartozik majd.

Irán éppen most kezdte meg a Soberana 2 tömeggyártását, miután januárban lefolytak a III. fázisú klinikai vizsgálatok.17 A Soberana 02-t Kuba közösen fejlesztette ki Iránnal. A teheráni hatóságok ezt az oltóanyagot Pasteurcovac néven engedélyezték vészhelyzeti felhasználásra.

Kuba állam által irányított biotechnológiai ágazata hosszú múltra tekint vissza a sikeres vakcinák előállításában. Ezt nagymértékben támogatta Fidel Castro, aki az 1980-as évektől kezdve legalább egymilliárd dollárt pumpált az ágazatba, hogy az egészségügyet szocialista projektje alapelvévé tegye.

A gyógyszergyártás lehetővé tette, hogy a szükséges devizát behozzák az országba. Az ország a nemzeti immunizációs programjában használt tizenegy oltóanyagból nyolcat gyárt (pl. a gyermekbénulás, a diftéria, a kanyaró, a rubeola, a hepatitis, a tetanusz és a meningococcus okozta agyhártyagyulladás és a szamárköhögés ellenit). Évente több mint 40 országban adják be a Kubában készült oltásokat, beleértve a világ első meningitis B vakcináját is.

A siker és a korábban kivívott presztízs úgy tűnik önmagában nem fogja meggyőzni a világ többi tudósát, akik továbbra is szkeptikusak az apró, pénzszűkében lévő kommunista nemzet képességeivel kapcsolatban.

A Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (PAHO) szorgalmazza Kuba kormányát, hogy tegye közzé adatait tudományos folyóiratokban; ez lehetővé tenné, hogy a Covax-rendszeren keresztül eloszthassa azokat más alacsony és közepes jövedelmű országokban.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy az Abdala vakcina gyártói – ha a klinikai vizsgálatok mindhárom fázisát befejezték – átlátható módon tegyék közzé az adatokat, hogy a tudományos közösség is értékelhesse ezeket az információkat” – mondta Jabas Barbosa, a PAHO igazgatóhelyettese.

Az oltások nemcsak a közegészségügyi válságból, hanem a szigetországot fenyegető gazdasági és politikai válságból is kiutat jelenthetnek. A kubaiak hozzászoktak a pénzügyi nehézségekhez és a szűkösséghez, de az infláció megugrott, és a szupermarketek polcai az elmúlt évben egyre üresebbek lettek.

Mi hamarabb izoláltuk a vírust, mégis évekkel le vagyunk maradva Kubához képest. Remélem ez annak a nagyon alapos és körültekintő munkának köszönhető, ami majd nem hagy bennünk kétséget afelől, hogy a magyar vakcina hatásos és egyben veszélytelen is. A lokalitásban és nemzetben gondolkodó magyarok (bár sokszor csalódtak a saját egészségügyi szervezeteikben) bíznak abban, hogy most is vannak olyan nemzettársaik, akik a nehézségek ellenére megtalálják a megfelelő kiutat ebből a válságból.

Nem a magyar egészségügyi rendszerben bízunk, hanem a magyar emberben, mert minden nehézség ellenére ez a sorsközösség eddig mindig „megszülte” az alkalmas embereket. Az is nagyon biztató fejlemény, hogy követve a nemzetközi szaktekintélyek útmutatásait, egy hosszan tartó, sejtes immunitást növelő oltóanyag fejlesztésén dolgoznak.

Mindezek ellenére ne felejtsük, hogy „strukturálisan” a kubai állam több életképességet mutatott és jobban működött a magyarnál. Mi az elején még egy egyszerű fertőtlenítő szert sem tudtunk legyártani...

Irodalom:

Vukics Ferenc: A kubai példa – Hol a magyar oltószer?

Comments

Blogos rovatok

KIEMELT CIKKEK