Vukics Ferenc: A megfázást okozó koronavírusok védettebbé tesznek a Covid-19 ellen
Az antitest megfelelő mennyiségéről, összetételéről és kimutathatóságáról nincs tudományos konszenzus
A kutatók véleménye szerint a legjobb T-sejt immunitással a megfázást okozó koronavírus törzsekkel folyamatosan fertőzött iskolások rendelkeznek.
A kutatók szerint a mostaniak helyett a sejtes immunitást jobban elősegítő vakcinákra volna szükség
Jön a CRA teszt, ami pontosan méri a teljes védettséget
Csak a Johnson & Johnson tett közzé olyan sajtóközleményt, amely részletes és kielégítő statisztikákat tartalmaz az oltóanyag által kiváltott teljes immunválaszról
Keressük az igazságot egy olyan világban, amelyet arra hoztak létre, úgy rendeztek be, hogy azt biztosan ne lehessen megtalálni benne. Az igazság amúgy is az egyik legvitatottabb filozófiai fogalmak közé tartozik (hasonlóan az erkölcshöz, a szépséghez, a létezéshez és Istenhez). Miközben a közmédiában rendszeresen megjelenő négy járványügyi szakértő valójában egymásnak gyökeresen ellentmondó állításokat közvetít a nagyközönség felé (az ellenzéki médiában megjelenő másik négy véleménye még inkább átláthatatlanná teszi ezt a fontos ügyet), akkor sokszor az jut az eszembe, hogy lehet, hogy bennünk van a hiba és túl sokat várunk a tudománytól.
A bennem lévő kettősség talán úgy fogalmazható meg, hogy a mindennapok embereként valójában hinni akarunk abban, hogy a kutatók, professzorok a végső válaszok irányába tartanak az emberi élet kapcsán. Egyfajta „lapis philosophorum"-ot, „ultima materiá"-t, a bölcsek kövének felfedezését várjuk el tőlük. A végső megoldást, amely életünk minden pillanatát képes arannyá változtatni, visszaadja a test, a lélek és a szellem fiatalságát, és természetesen örök életet biztosít. Közben a tudósaink valójában még mindig a „materia primá"-nál (a kiinduló anyagnál) tartanak, és éppen csak egy paraszthajszállal előzik meg az egykori alkimisták bölcsességét.
Nagy a különbség az elvárások és a valós teljesítmény között. Ez különösen látványos ma, amikor a Covid-19 okozta világjárvány az emberi társadalom minden szegmensét meghatározza, és soha nem foglalkozott még annyi szakember egy problémával, mint most. A „világ teljesítménye” közelít az elégtelenhez.
Erről azonban nem a tudósok tehetnek. Ők csak foglyai egy olyan börtönnek, ahol a politikai hatalom utáni vágy, egy élősködő gazdasági berendezkedés és a pénz féktelen imádata a börtönőrök.
Talán még emlékszünk arra az ellenzéki hisztériára, ami arról szólt, hogy akinek a kínai Sinopharm-vakcinát adták be, annál semennyi, vagy kevés antitest termelődött. Az ellenzéki politikusok elsősorban a kínai vakcina működésképtelenségének bizonyítékát látták a jelenségben. Amellett, hogy a kínai vakcina esetében akár négy hét is kell a teljes védettség kialakulásához (tehát nem mindegy, hogy milyen módszerrel és mikor mérjük az antitest számot), természetesen nemcsak az antitest szám határozza meg a szervezet ellenállóképességét. Jelenleg az antitest megfelelő mennyiségéről, összetételéről és kimutathatóságáról nincs tudományos konszenzus, ezért a szakértők óva intenek mindenkit attól, hogy egy gyorsteszt eredménye után értelmezzék a védettségüket és azonnal rohanjanak a harmadik, negyedik oltást felvenni.
Több mint egy évvel ezelőtt írtam arról, hogy a T-sejtes immunitás vizsgálata során az USA-ban a megvizsgált személyek 17-20%-a úgy is védett volt a Covid-19 vírus hatásával szemben, hogy nem esett át a betegségen, és mivel akkor még egyetlen vakcina sem állt rendelkezésre, így az oltáson sem.
Ezt a tényt a hazai szakirodalom azóta is következetesen tagadja. Szerintük a sejtes (celluláris) immunitás csak akkor jöhet létre, ha a szervezet találkozott az adott betegséggel, vagy oltást kapott.
A jelenséget felfedező amerikai kutatócsoportok két lehetséges magyarázattal álltak elő: vagy a vírus valójában egy nem új kórokozó; vagy a vele rokon koronavírus törzsek okozta fertőzések előkészítették az adott személyek szervezetét a Covid-19-cel való fertőzés utáni gyors és hatékony immunválaszra.
Akkor felvetettem, hogy talán érdemes lenne sejtes immunitást vizsgáló tesztekkel megállapítani, hogy a lakosság melyik részét érinti ez a jelenség, mert akkor az oltási kampányok rövidebb idő alatt lezajlanának és kevesebb egészségügyi kapacitást igényelnének.
A Szilaj Csikón már többször beszéltünk róla, de érdemes többször is tisztázni, mit nevezünk valójában immunitásnak és ebben milyen szerepet töltenek be az antitestnek.
Az immunrendszer megvéd minket a különböző fertőző betegségektől, amelyeket baktériumok, vírusok, gombák vagy paraziták okoznak. A szervezetnek ehhez először meg kell határoznia, hogy milyen típusú fertőző ágens vagy kórokozó okozza a fertőzést. Ezután megfelelő választ ad. Lényeges, hogy ugyanakkor memóriasejteket is termel, amelyek a jövőben azonosítani tudják majd ezt a kórokozót. Ez a rendszer segíti az immunrendszert a lehetséges újra-fertőzések leküzdésében.
Az immunitás elérésében számos sejt részt vesz. Ha az immunrendszer megállapítja, hogy vírusellenes válaszra van szükség, kétféle immunitás kombinációját indítja el. Az egyiket az antitestek biztosítják, a másikat a T-sejtek, vagy a sejtközvetítők.
Az immunvédelem kialakításában az antitestek (mint a vérben keringő fehérjék) feladata az, hogy felismerjék a testbe kerülő idegen anyagokat, például a vírusokat, és semlegesítsék azokat. Az antitestek kötődnek a vírusokhoz és semlegesítik azokat, megakadályozva, hogy megfertőzzék a sejteket. Egyfajta első védvonalnak számítanak, a hatásuk pedig csak ideiglenes, mivel a természetes folyamat részeként az antitest-szám az idő előrehaladtával folyamatosan csökken a szervezetben.
Érdemes megjegyezni, hogy a lakosságnak százezerszámra eladott gyorstesztek nem alkalmasak a vakcinák hatásának kimutatására (persze ettől még kiváló üzlet), ezért aki erre próbálja használni őket, téves következtetésre juthat. A tesztek ugyanis nem feltétlenül azt az antitestet vizsgálják, amit kellene, de az is lehet, hogy nem elég érzékeny az alkalmazott módszer sem. Van olyan gyorsteszt, amely a koronavírus N-fehérjéje ellen termelődő antitesteket mutatja ki, miközben a vakcina az S-fehérje – azaz a tüskefehérje – elleni antitestek termelődését indítja be.
A dolgot bonyolítja az is, hogy a magas antitest-szint mellett is tudnak fertőződni idősek, illetve azon betegek, akik igen súlyos, intenzív terápiás kezelést igénylő fertőzésen estek át, mivel ezen betegekben a hatékony antitestképzés ellenére a celluláris immunsejtekből nem képződik memóriasejt.
Alacsony számú vagy hiányzó antitestek mellett is lehet valaki védett, mivel a celluláris memória jóval tovább tart, mint az antitestes válasz, és kellő védettséget biztosít. A segítő T-sejtek segítenek a kórokozók felismerésében, a Gyilkos T-sejtek elpusztítják a kórokozókat, a B-sejtek pedig új antitesteket termelnek, amikor a szervezetnek szüksége van rájuk. A T-sejtek egyik feladata, hogy elpusztítják azokat a sejteket is, amelyeket már megfertőzött a vírus.
Bár mindkét típusú immunitás fontos a vírusok elleni küzdelemben, a sejtközvetített immunitás sokkal hatékonyabb a vírusok felszámolásában és tartósabb eredményt ér el a szervezetben. Ez a legerőteljesebb fegyver a COVID-19 elleni folyamatos küzdelemben, és a kutatások már megállapították, hogy
a T-sejtes immunitás a SARS-koronavírus ellen akár 11-16 évig is fennmaradt. Teljes, hatékony és tartós védelmet nyújtott a SARS ellen.
A kutatók azt állítják, hogy az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni olyan vakcinák kifejlesztésére, amelyek túlnyomórészt sejtközvetített immunválaszt váltanak ki a SARS-CoV-2 és változatai ellen.
Sajnos a sejtes immunválaszt eddig csak drága berendezésekkel lehetett mérni. A COVID-19-ből felgyógyult vagy azon tünetmentesen átesett emberek vérében mind a négy összetevő jelen lehet – eltérő mennyiségben. Hogy ez mit jelent az immunválasz szempontjából, és meddig tart az immunitás, még nem világos a kutatók számára sem, ezért erre a fertőzés utáni védettségre sem lehet hosszú távon alapozni.
És a jó hír az, hogy a jelenlegi vakcinák hosszú távon serkentik a T-sejteket a SARS-CoV-2 vírus és annak feltörekvő változatai elleni küzdelemben.
A járvány előrehaladtával a vírus mutálódott. A tüskefehérje mutációi bizonyos szelektív előnyöket biztosítanak a vírusnak. Ezen mutációk némelyike megkönnyítette a vírus továbbítását, vagy segített megkerülni az immunrendszert. Az ilyen variánsok megjelenése folyamatosan aggodalmat kelt a már meglévő COVID-19 vakcinák hatékonyságával kapcsolatban. A járvány során a híradások és a sajtóközlemények tájékoztattak a különböző COVID-19 vakcinák hatékonyságáról az éppen feltörekvő változatok ellen.
A jelentések szinte kizárólag a vakcina által kiváltott antitestek számára és variánsok elleni hatékonyságára összpontosítottak. Ha a feltörekvő variánsokkal szemben az antitestek hatékonysága csökkent, akkor ezt annak bizonyítékaként fogják fel, hogy a vakcinák hosszú távon nem működnek jól. Ez a bizalomhiány hozzájárulhat a vakcinázással kapcsolatos tétovázáshoz. Nem szabad elfelejtenünk, hogy jelenleg sok a nagy gyógyszergyártók által „megrendelt tanulmány” is, amelynek egyetlen célja a versenytársak termékének lejáratása.
Ilyen körülmények között nem csoda, hogy sokan elbizonytalanodnak. Miért is kellene felvenni egy olyan védőoltást, amely nem tűnik hatékonynak az éppen terjedő új mutációk ellen?
***
Erre próbáltam választ kapni az elmúlt egy hétben. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy bár a SARS-CoV-2 változatok elkerülhetik a semlegesítő antitesteket, a legtöbb jelenleg használt COVID-19 vakcina által kiváltott sejtközvetített immunválasz nagyon rugalmas és hatékony maradt. A T-sejtek ugyanúgy reagáltak a variánsokra, mint a vad típusú vírusra. Még mindig képesek voltak felismerni és hatékonyan reagálni a változatokra, rugalmas védelmet biztosítva a betegséggel szemben.
Ahhoz, hogy az oltásokkal kapcsolatos közbizalom kialakuljon, olyan adatokat kellene a vakcinagyártóknak közölniük, amely alapján az emberek megérthetik az adott termék által kiváltott immunválasz teljes hatékonyságát és mellékhatásait. Csak így tudnak a közegészségügyben lévő orvosok egyedi ajánlásokat tenni, vagy az emberek kockázatot elemezni. Természetesen ezeknek az adatoknak egységes módszertan szerint kell készülnie, és egy független szervnek kell az adatok valóságosságát ellenőriznie. Ez jelenleg a kormányok és a vakcinagyártók közötti szerződések miatt lehetetlen. Elképesztő mértékű felelősség terheli a kormányokat a jelenlegi helyzet kialakulása miatt.
Még elképesztőbb tény, hogy a mai napig csak a Johnson & Johnson tett közzé olyan sajtóközleményt, amely részletes és kielégítő statisztikákat tartalmaz az oltóanyag által kiváltott teljes immunválaszról. Talán egyes gyártók és kormányok félnek a valóság ismeretének közvéleményre gyakorolt hatásától?
A Duke-NUS Orvostudományi Egyetem kutatói, a Nemzeti Fertőző Betegségek Központja (NCID) és a Szingapúri Általános Kórház (SGH) munkatársaival együtt egy új, egyszerű és gyors módszert fedeztek fel az új típusú koronavírussal szembeni T-sejtes immunválasz mérésére.
"A T-sejtek létfontosságú szerepet játszanak az antitestek mellett az emberek védelmében a COVID-19 ellen, de sokkal nehezebben észlelhetők és mérhetők" – közölte Dr. Anthony Tanoto Tan, a Duke-NUS Emerging Infectious Diseases (EID) program vezető kutatója és tanulmány első szerzője. "Kutatásaink megvalósítható megközelítést kínálnak, amely leküzdheti a tüskés specifikus T-sejt-válaszok kimutatásának jelenlegi korlátait, és segít jobban értékelni a T-sejtek védő szerepét az immunrendszerünkben."
A Journal of Clinical Investigation folyóiratban közzétett tanulmányhoz a tudósok vérmintákat vettek olyan önkéntesektől, akik oltottak a COVID-19 ellen, vagy akik megfertőződtek, majd felépültek a betegségből. Ezután közvetlenül a vérmintákba juttatták be a SARS-CoV-2 tüskefehérje kis töredékeit. Ezekre a fragmentumokra válaszul a T-sejtek citokineknek nevezett kémiai jeleket bocsátottak ki (a sejtkommunikációban jelen lévő jelzőmolekulák egy fajtája), amelyek sokkal könnyebben észlelhetők és mérhetők, mint a T-sejtek, így az immunválasz már nyomon követővé vált.
Erre építve a kutatók megalkottak egy Cytokine Release Assay (CRA) nevű tesztet, amely képes megbízhatóan azonosítani és számszerűsíteni a COVID-19 elleni vakcinázott, vagy a SARS-CoV-ből felépült emberek vérében lévő specifikus T-sejteket.
"Ez a felfedezés lehetővé teszi a mérések gyors és nagyszabású kiterjesztését a T-sejtek aktivitásának nyomon követésére világszerte, miközben nem igényel speciális vagy drága felszerelést" – jelentette ki Antonio Bertoletti professzor, a tanulmány egy másik szerzője.
A Duke-NUS engedélyezte a CRA teszt gyártását a Hyris biotechnológiai vállalat számára, amely a Hyris SystemTM segítségével ki fog fejleszteni egy tökéletesen pontos adatokat szolgáltató gyorstesztet, amelyet klinikai használatra szánnak világszerte.
***
Nemrégiben a Science Immunology c. folyóiratban megjelent egy új tanulmány, amely arra kérdésre szeretett volna választ kapni, hogy egyeseknek miért voltak lényegesen enyhébb COVId-19 tünetei, mint másoknak. A tanulmány azt sugallja, hogy a COVID-19-ben szenvedők közül azok tapasztalhattak enyhébb tüneteket, akiknél a más, szezonális koronavírusokkal való gyakori találkozások miatt a sejtek jobban felkészültek arra, hogy gyorsan mobilizálódjanak a SARS-CoV-2 fertőzés ellen.
„A COVID-19 elleni immunitással kapcsolatos viták gyakran antitestekre összpontosítanak. De az antitestek könnyen becsaphatók” – közölte Mark Davis, PhD, a Stanford Egyetem mikrobiológia és immunológia professzora, valamint a Howard Hughes Medical Institute kutatója.
„Lehetséges, hogy a súlyos COVID-19-ben szenvedő betegeket hosszú időn keresztül elkerülték a gyengébb koronavírus-törzsek, így nem őriztek meg hatékony memóriaölő T-sejteket" – mondta Davis.
Davis megjegyezte, hogy a hideget okozó, szezonális koronavírus-törzsek (OC43, HKU1, 229E és NL63) elterjedtek a gyermekek körében, akiknél ritkán alakul ki súlyos COVID-19, annak ellenére, hogy ugyanolyan valószínű, hogy megfertőződnek, mint a felnőttek.
„A szipogás és tüsszentés jellemzi az iskolai és a napközis környezetet és ennek a koronavírus okozta közönséges megfázás az oka. Az Egyesült Államokban a gyerekek 80% -a élete első pár évében folyamatosan ki van téve ennek a megbetegedésnek. Ez lehet az elsődleges oka annak, hogy a gyerekek tünetei jóval enyhébbek.”
Forrás:
Comments