Vukics Ferenc: A nukleáris tél rémálma és Nixon „őrült elmélete”. Milliárdok életét követelné...

–

„A társadalom tagjainak is szükségük van a propagandára, hogy azt az illúziót táplálják, ők a társadalmi élet részesei. A legtöbb embernek csak propaganda révén van módja képet kapni arról, mi történik a gazdaságban vagy a politikában, a színfalak mögé az embereknek csak egy szűk csoportja lát be. Azonban e fölött szemet huny mindenki, mert az emberek számára elfogadhatatlan lenne a rideg valóság, hogy egy olyan nagyobb egészhez tartoznak, amit nemcsak cselekedeteikkel nem tudnak befolyásolni, de igazából tudomásuk sincs a valódi működéséről.” Csányi Vilmos

A háború kirobbanása óta a nyugati sajtó arról beszél, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tömegpusztító fegyverek bevetésével fenyegeti a „szabad világot”. Az oroszok a támadás egyik fontos kiváltó okának éppen Zelenszkij Münchenben tartott beszédét tartják, amikor kijelentette, hogy országa nukleáris hatalom és joga van atomfegyvert birtokolnia. A nyugati kommunikációban jól jött, hogy a négy ukrajnai megyében megtartott „népszavazásokat” követően az orosz elnök keményen fogalmazott: „Minden rendelkezésünkre álló eszközzel megvédjük országunk területi egységét. És ez nem blöff. Ismétlem: minden eszközt készek vagyunk bevetni.”

A szakértők Európa-szerte fejtegették annak a lehetőségét, hogy az orosz haderő az ukrajnai kudarcok miatt esetleg taktikai atomfegyvereket vetne be az ukránok ellen. A legtöbb független elemző azonban egész más miatt aggódott. A világháború kirobbantására szóló felhívásnak minősítették Volodimir Zelenszkij ukrán elnök NATO-hoz intézett kérését, amikor egy Oroszország elleni megelőző csapást sürgetett.

Zelenszkij az ausztráliai Lowy Intézet videokonferenciáján arról beszélt, hogy a NATO-nak preventív csapást kellene mérnie Oroszországra, „hogy kizárja Oroszország nukleáris fegyverhasználatát”. Az orosz kormányzat szerint egy ilyen konfliktus következményei szörnyűek és kiszámíthatatlanok lennének. Moszkva szerint, mivel valójában Washington és London irányítja Kijev tevékenységét, ők viselik a felelősséget Zelenszkij szavaiért. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a Telegram-csatornáján azt állította, hogy „a Nyugat nukleáris háborút szít”, Zelenszkijt pedig, bábnak, kiegyensúlyozatlannak, „fegyverrel felpumpált szörnyetegnek” nevezte, „akinek a keze által elpusztíthatják a világot”.

Miközben nyugaton a világot az atomvonattal és a „Repülő Csernobillal” riasztgatták, a NATO az „előzetes terveknek megfelelően” hétfőn egy nagyszabású nukleáris hadgyakorlatot tart.

Ha esetleg néhányunkban felvetődik a kérdés, hogy ilyen feszült helyzetben talán nem ez a legjobb megoldás a konfliktus további szétterjedésének elkerülése érdekében, akkor szerencsére ott van Jens Stoltenberg, a szövetség vezetője, aki azzal „nyugtat” bennünket, hogy a gyakorlat lemondása "rossz jelzés" lenne az oroszok felé.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete megkezdi éves hadgyakorlatait, amelyekkel most elsősorban a nukleáris háborúra és annak lehetséges következményeire készül. Az amerikai B-52-es bombázókhoz más szövetségi tagok korszerű repülőgépei is csatlakoznak, miközben egy megsemmisítő jellegű háborút szimulálnak Oroszországgal szemben. A "Steadfast Noon" elnevezésű hadgyakorlat hétfőn kezdődik és október végéig tart. Belgium ad otthont a gyakorlatoknak, amelyek az Északi-tenger és az Egyesült Királyság felett zajlanak majd.

Néhány amerikai repülőgép az észak-dakotai bázisokról száll majd fel életveszélyes szállítmányával.

A NATO sajtóközleménye szerint a "Steadfast Noon" gyakorlatban 14 ország és legfeljebb 60 különböző típusú repülőgép vesz részt, köztük negyedik és ötödik generációs vadászgépek, valamint felderítő és utántöltő repülőgépek. A korábbi évekhez hasonlóan, amerikai B-52-es nagy hatótávolságú bombázók is részt vesznek a gyakorlaton. A sajtóközlemény hozzátette, hogy "amíg léteznek nukleáris fegyverek, a NATO nukleáris szövetség is marad".

Az idei nukleáris hadgyakorlatokra akkor kerül sor, amikor a NATO és Moszkva közötti feszültség soha nem látott méreteket ölt. Moszkva azzal vádolja a szövetséget, hogy háborút folytat Oroszország ellen Ukrajnában. Washington a szövetségeseivel együtt pénzzel, önkéntesekkel, szakértőkkel, fegyverekkel. hírszerzési és kiképzési eszközökkel, valamint szaktanácsadással látta el Kijevet, annak érdekében, hogy „meggyengítsék Oroszországot”.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy "nagyon rossz jelzést küldene, ha most hirtelen lemondanánk egy rutinszerű, régóta tervezett gyakorlatot az ukrajnai háború miatt. Ez abszolút rossz jelzés lenne”.

Stoltenberg azzal érvelt, hogy a nukleáris hadgyakorlatok megtartása a legjobb módja a nukleáris háború megelőzésének.

"A NATO határozott, kiszámítható magatartása, katonai erőnk felmutatása a legjobb módja az eszkaláció megelőzésének. Ha most alapot adnánk bármilyen félreértésnek, téves számításnak, akkor cselekednénk felelőtlenül. Moszkvának jelzéseket kell küldenünk azzal kapcsolatban, hogy készek vagyunk megvédeni minden szövetségesünket. Ellenkező esetben csak növelnénk az eszkaláció kockázatát".

Ahogy az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás növekedett, a Kreml figyelmeztetést adott ki, hogy válaszolni fog. Nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy a rendelkezésére álló teljes arzenállal megvédi az orosz területet. A nukleáris hadgyakorlatok folytatása mellett kardoskodó Stoltenberg "veszélyesnek és vakmerőnek" minősítette Putyin kijelentését.

Két nappal ezelőtt Marcy Winograd (az Amerikai Progresszív Demokraták külpolitikai csoportjának társelnöke), és Medea Benjamin (CODEPINK társalapítója) a „Nuclear Extortion? Abolish Nuclear Weapons” c. írásukban annak néztek utána, hogy vajon az USA mikor és hogyan használta a „nukleáris zsarolást” céljai elérésének érdekében.

A nyugati sajtó következetesen arról beszél, hogy a „történelemben még nem volt példa” ilyen mértékű nukleáris zsarolásra, amit az „őrült” Putyin elnök megenged magának. A szerzők ezt a mítoszt bontják le írásukban:

„Az őszinteség egy különleges pillanatában Biden elnök azt mondta a Demokrata Párt támogatóinak, hogy ma a nukleáris 'Armageddon' kockázata magasabb, mint az 1962-es kubai rakétaválság során. Akkor a Szovjetunió nukleáris rakétákat telepített Kubába, Floridától 90 mérföldre. Utalva Putyin orosz elnök burkolt fenyegetésére, miszerint rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereket vet be Ukrajnában, az elnök hozzátette, hogy a kubai rakétaválság óta először fordult elő ilyen 'közvetlen fenyegetés'.

Ez nem igaz. Az USA-nak igenis van múltja a nukleáris zsarolásban.

I950-ben, a koreai háború idején Truman elnök azt mondta, hogy 'aktívan fontolgatják' a nukleáris fegyverek bevetését az Észak-Koreában harcoló kínai csapatok ellen. 1953-ban Eisenhower elnök azzal fenyegetőzött, hogy atomfegyverek indítását rendeli el, ha a kínaiak nem hajlandók tárgyalni a koreai háborúban a fegyverszünetről. 1969-ben, a vietnami háború idején Nixon elnök titokban a legmagasabb készültségi fokozatot rendelte el a B-52-es atombombázók számára, hogy az észak-vietnamiakat megadásra kényszerítse. Nixon az 'őrült elmélet' híve volt: ha elhiteted az ellenséggel, hogy elég őrült vagy ahhoz, hogy nukleáris fegyvereket használj, az ellenség beadja a derekát. Ez az elmélet azonban hatástalannak bizonyult, és az amerikai csapatok 1973-ban elmenekültek Vietnamból, miután a becslések szerint 2 millió vietnami halt meg a harctéren, és közel 60 000 amerikai katona került hullazsákba.

Az amerikai nukleáris zsarolási fenyegetések listája 2007-ben folytatódik George W. Bush elnök kijelentésével, miszerint 'minden lehetőség az asztalon van', ha Irán folytatja nukleáris programját. 2017-ben Donald Trump elnök – az észak-koreai rakétakísérletek nyomán – 'tűzzel és dühvel ... olyannal, amilyet a világ még soha nem látott' – fenyegette meg Észak-Koreát.

2020-ban az Egyesült Államok hagyományos és nukleáris fegyverek bevetésére egyaránt alkalmas B-52-eseket vetett be, amelyek a Fekete- és a Balti-tenger felett repülve szimulálták az orosz katonai bázisok és kikötők elleni támadásokat.

A kényelmetlen igazság az, hogy amíg léteznek nukleáris fegyverek, addig mindannyian annak a néhány embernek a túszai vagyunk, akik elrendelhetik azok elindítását.

A kubai rakétaválság évfordulóján a válasz nem az, hogy több atomfegyvert gyártsunk, hanem az, hogy visszatárjünk a Bush és Trump által felhagyott fegyverzetellenőrzési szerződésekhez, és írjuk alá a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződést, hogy eltöröljük a nukleáris fegyvereket a Föld színéről.

A demokrata párti adománygyűjtésen Biden elnök azt is mondta: 'Megpróbáljuk kitalálni, hogy mi Putyin végső megoldása? Hol talál kiutat?'

A kiút az, ha Biden elnök és a kongresszus minden tagja azonnal tűzszünetre szólítja fel a harcoló feleket, támogatja a béketárgyalásokat, és véget vet az Armageddont kockáztató fegyverszállításoknak.

A szkeptikusok azzal érvelnek, hogy az ilyen jellegű diplomáciai megoldás veszélyes precedenst teremtene és lehetővé tenné, hogy később egy atomfegyverrel rendelkező ország bármelyik autokratája a fejünk felett tartsa a Damoklész kardját.

A valóságban a nukleáris zsarolás lehetőségét már régen, 1945-ben megteremtették, amikor a második világháború végén Truman elnök atombombát dobott Hirosimára, majd három nappal később Nagaszakira. A tűzrobbanás és hamueső során 200 000 áldozatot követelt.

A nukleáris zsarolás lehetőségét az teremtette meg, amikor George W. Bush elnök 2002-ben kilépett a ballisztikus rakéták elleni (ABM) szerződésből, amely korlátozta az USA és Oroszország számára a támadó rakéták megsemmisítésére alkalmazható rakétarendszerek számát. Mindkét ország felismerte, hogy a védelmi rakétarendszerek, a védelmi pajzsok leküzdésére alkalmas új fegyverek kifejlesztése eszkalálhatják a fegyverkezési versenyt, és hogy az ilyen pajzsok - ha hatékonynak ígérkeznek - arra ösztönözhetik az adott országot, hogy megtorlástól való félelem nélkül indítsa meg az első, 'megelőző csapást'.

A nukleáris zsarolás lehetőségét 2019-ben teremtették meg, amikor Donald Trump korábbi elnök felrúgta az Egyesült Államok és Oroszország közötti közepes hatótávolságú nukleáris erőkről szóló (INF) szerződést. Ezt megelőzően a két szuperhatalom közel 3000 rövid és közepes hatótávolságú rakétát semmisített meg.

Még tavaly az amerikai kongresszus, megszegve a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésben (NPT) vállalt kötelezettségeit, megszavazott egy trillió dolláros nukleáris 'modernizációs' programot. Ennek az évtizedekig tartó nukleáris újra-fegyverkezésnek a részeként az USA 600 új nukleáris rakétával fogja felváltani a közép-nyugaton készültségben lévő 400 Minuteman interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM). Ezek az új rakéták mélyen a földalatti silókba lesznek elásva, és olyan nukleáris robbanófejekkel lesznek felszerelve, amelyek egyenként hússzor erősebbek, mint azok, amelyeket az USA Japánra dobott le.

A kifejezett fenyegetésektől a hallgatólagos fenyegetésekig az USA az évek során sokszor folyamodott a nukleáris zsaroláshoz.

John F. Kennedy elnök a kubai rakétaválságot nem fegyverekkel, hanem diplomáciai eszközökkel oldotta meg. Az USA felajánlotta, hogy eltávolítja a Törökországba telepített nukleáris fegyvereket, cserébe azért, hogy a Szovjetunió eltávolítja a saját rakétáit Kubából.

Biden elnök JFK nyomdokaiba léphetne azzal, hogy felajánlja a ballisztikus rakéták eltávolítását Lengyelországból és Romániából. Felajánlhatná Ukrajna semlegességének támogatását.

A 13 napos kubai rakétaválság évfordulóján a jelenlegi feszültségre a válasz nem az, hogy több fegyvert küldünk Ukrajnára, hogy kockáztassuk egy nukleáris háborút, hanem az, hogy támogassuk az azonnali tűzszünetet és folytassuk a diplomáciai rendezést Vissza kell hoznunk magunkat a szakadék széléről!”

Egy teljes körű nukleáris háború már az első egy percében is több százmillió embert ölne meg. A túlélők, ha lehet, még rosszabbul járnának; olyan éhínség köszöntene a világra, ami lassú, kegyetlen módon további 5 milliárd emberrel végezne – írja a Rutgers Egyetem egyik új tanulmánya.

A modellezés legijesztőbb következtetése az, hogy még egy korlátozott, kisebb atombombákat felvonultató háború is milliárdok életét követelné még a harcokból kimaradó országokban is.

Az USA és a Szovjetunió által kiépített nukleáris fegyverarzenál annak idején olyan hatalmas volt, hogy mindkét fél felismerte, hogy használatuk a "kölcsönösen biztosított megsemmisítést" (ún. MAD-doktrína) eredményezné. Az érvelés szerint, még ha az egyik fél gyorsabban is támadna, a másik félnek maradna annyi atombombája a visszavágásra, hogy a támadó országot megsemmisítse. Emiatt pedig őrültség lenne (innen az angol MAD rövidítés) nukleáris támadást indítani.

Egy nagyobb atomháború nukleáris telet idézne elő, olyan mértékű sötétséget hozva a világra, amit utoljára a dinoszauruszok tapasztaltak 65 millió éve, az őket kiirtó aszteroida becsapódása idején. A kutatócsoport egy olyan forgatókönyvről is készített modellt, amelyben az Egyesült Államok és Oroszország keveredik nukleáris háborúba. Az összecsapás következtében több mint 150 millió tonna korom kerülne a légkörbe. Egy ilyen esemény következtében a Föld egyetlen országa sem lenne képes ellátni a lakosságát élelmiszerrel.

Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika egyes részei talán tovább kitarthatnak, de a teljes összeomlás elkerülésére itt is kicsi lenne az esély.

Az adatok egy dolgot világosan megmutatnak nekünk: meg kell akadályoznunk, hogy valaha is bekövetkezzen egy nukleáris háború – mondta Alan Robock, a Rutgers Egyetem professzora a kiadott közleményében. – "A nukleáris fegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás." A teljes tanulmány a Nature Food című táplálkozástudománnyal foglalkozó szaklapban olvasható.

Nixon "őrült elmélete" őrült kockázatokat rejt magában. Addig tudunk hatni a vezetőkre, amíg béke és demokrácia van. Háborús időkben már hiába panaszkodunk, senki sem fog figyelni ránk. Európában hónapok óta gigantikus méretű béketüntetéseknek kellene zajlaniuk.

A sajtó, a politikai vezetők megalkuvása és a már-már goebbels-i propaganda odáig juttatta az embereket, hogy képtelenek felismerni a lehetséges kockázatokat. Ahhoz, hogy felismerjük ezeket a veszélyeket érdemes újra átismételni, hogy mi is volt Joseph Goebbels és a náci propaganda 11 alapelve.

Szergej Geraszimov ukrán író jól fogalmazta meg a propaganda valódi veszélyeit:

„Gyanítom, hogy a propagandától való függőséget egy szép napon fel fogják venni a mentális betegségek közé. Végül is az agyunkon átfolyó információáradat folyamatosan hatással van a tudatunkra, ahogyan egy folyó is szüntelenül alakítja a saját medrét. A téves információ hatására először téves gondolataink támadnak, majd idővel fiziológiai szinten is átalakul az agyunk, hasonlóan a skizofrénia elleni gyógyszerek hatásához.”