Vukics Ferenc: Demokraták közreműködésével kerülik ki az amerikai vámokat a kínai cégek
Joe Biden elnök kereskedelmi minisztériuma a Malajziában, a Thaiföldön és a Vietnamban működő kínai napelemgyártók oldalára állt. A minisztérium visszautasította azt a kezdeményezést, amely azt vizsgálta volna, hogy egyes gyártóknak hogy sikerült elkerülni a kínai termékekre kivetett amerikai vámokat. Ezen a héten a Biden-adminisztráció egyértelműen jelezte, hogy nem foglalkozik az amerikai napelemgyártók azon kérésével, hogy a kormányzat érje el, hogy azok a kínai napelemgyártók is fizessék meg a vámot, amelyek termelésüket más közeli külföldi országokba helyezték át.
„Az, hogy a Kereskedelmi Minisztérium nem hajlandó kivizsgálni a kínai napenergiával foglalkozó vállalatok által elkövetett illegális üzelmeit, ajándék a Kínai Kommunista Pártnak, és természetesen az amerikai cégek és az amerikai munkások rovására megy” – mondta Michael Stumo, a Coalition for Prosperous America (CPA) vezérigazgatója.
Biden elnök 10 millió zöld munkahely létrehozását ígérte. Ehelyett ez a döntés biztosítja, hogy Kína továbbra is ujgur kényszermunkát alkalmaz Hszincsiangban poliszilícium gyártására. A Biden-adminisztráció azt állítja, hogy javítani akarja a hazai feldolgozású termékek piaci arányát, de egy ilyen döntés, amely csak a Kínai Kommunista Párt számára előnyös, komolyan jelzi, hogy a Build Back Better kezdeményezés az adminisztráció számára nem más, mint egy szlogen.
A számos hazai gyártóból álló American Solar Manufacturers Against Chinese Circumvention nevű szervezet augusztusban petíciót nyújtott be, amelyben arra kérte a Biden-kormányzatot, hogy vizsgálja meg, vajon a kínai napelemgyártók jogellenesen kerülték-e el a vámokat azáltal, hogy a termelést Malajziába, Thaiföldre és Vietnamba helyezték át.
Tizenkét demokrata szenátor lobbyzott a kínai cégek érdekében, és levélben kérték a kormányt és az elnököt, hogy ne szabjanak ki vámot a kínai napelemgyártók Malajziában, Thaiföldön és Vietnamban gyártott termékeire.
"Az e három ország napelemes termékeire kivetett új vámok sok folyamatban lévő és tervezett amerikai napenergia-projektet leállítanának, negatívan hatva az Egyesült Államok napenergia-iparának minden szegmensére, és jelentős munkahelyek megszűnéséhez vezetne" – írták a szenátus demokratái.
A demokraták, valamint a Biden infrastrukturális törvénytervezetét támogató, 32 képviselőházi és szenátusi republikánus képviselő által lobbizott lépés azt mutatja, hogy a Kongresszus minkét politikai intézménye elkötelezte magát a külföldi import és a gyártási kapacitások tengerentúlra telepítése mellett (gyártási offshoring).
Az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa az Amerikai Egyesült Államok törvényhozó testülete. A Kongresszus két házból áll: a képviselőházból és a szenátusból. Jelenleg a 117. kongresszusi gyűlés ülésezik. A kongresszus mindkét kamarája a washingtoni Capitoliumban ülésezik. A két kamara egymással egyenlő és joguk van megvétózni a másik kamara döntését, illetve felügyelni a működését. Vannak bizonyos jogok, amelyek csak az egyik kamarára érvényesek. Csak a szenátus hagyhatja jóvá egy magas beosztású köztisztviselő elnöki kinevezését, de a külföldi egyezmények elnöki aláírásának jóváhagyása is a szenátus jogkörébe tartozik. A képviselőház önálló kiváltsága a törvényjavaslatok felhozatala. A képviselőház jelenleg 435 képviselőből áll, míg a szenátusban 100 szenátor ülésezik. Mostani döntésükből jól látható: a demokrata szenátorok és képviselők mellett a kínai cégek a republikánus párton belül is egyre jobb lobbytevékenységet folytatnak. A törvényjavaslatot 13 republikánus képviselő és 19 republikánus szenátor is megszavazta.
Az offshore angol kifejezés szó szerinti jelentése: parton túli, parton kívüli. Azon vállalatok tartoznak ebbe a kategóriába, melyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet. Sok ország (köztük Magyarország is) lehetőséget biztosít vállalatoknak, hogy kedvezményes adókban részesüljenek, ha ott nem végeznek tevékenységet. Az offshore műveleteket általában adóoptimalizálásra használják, de egyre nagyobb szerepet kap más pénzügyi tevékenységek során, az ingatlan szektorban, valamint a nemzetközi kereskedelemben és az e-kereskedelemben is. Ennek a tevékenységnek az egyik eleme a gyártási offshoring.
Az infrastrukturális törvényjavaslat például felmentést biztosít „Buy American Act” alól azoknak az iparágaknak, amelyek nem az Egyesült Államokban, hanem tengerentúlon is gyárthatnak anyagokat projektekhez.
A törvény előírja a szövetségi ügynökségeknek, hogy hazai anyagokat és termékeket szerezzenek be. A Buy American Act alkalmazásához két feltételnek kell teljesülnie: (1) a beszerzést az Egyesült Államokon belüli nyilvános használatra szánják; és (2) a beszerzendő cikkeknek vagy az anyagoknak, amelyekből gyártják őket, elegendő és ésszerűen elérhető kereskedelmi mennyiségben és kielégítő minőségben kell jelen lenniük az Egyesült Államokban.
A törvény rendelkezéseitől el lehet tekinteni, ha a beszerzést végző szervezet vezetője a cselekményt közérdekbe ütközőnek ítéli, vagy a hazai termék beszerzésének költsége indokolatlanul magas. 2001 és 2018 között az Egyesült Államok Kínával folytatott szabad kereskedelme legalább 3,7 millió amerikai munkahelyet szüntetett meg. 1985-ben, mielőtt Kína belépett volna a WTO-ba, az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi hiánya 6 milliárd dollár volt. 2019-ben az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi hiánya már több mint 345 milliárd dollárt tett ki.
Az Egyesült Államok teljes árukereskedelmi hiánya 2020-ban rekordot döntött, megközelítette 916 milliárd dollárt.
Az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi hiányának 2001 és 2016 közötti növekedése 3 millió amerikai munkahely megszűnéséért volt felelős. A megszűnt munkahelyek háromnegyede (75,4%) akkor a feldolgozóiparban volt.
A Trump-kormány első két évében – a kormányzat heves retorikája és vámok kivetése ellenére – a Kínával fennálló kereskedelmi hiány és a megszűnő munkahelyek száma tovább nőtt. Az Egyesült Államok Kínával szembeni kereskedelmi hiánya a 2016-os 347 milliárd dollárról 2018-ra 420 milliárd dollárra bővült, ami 21,0%-os növekedést jelent. Ebben az időszakban az Egyesült Államokban a kínai kereskedelmi hiány miatt kiszorított munkahelyek száma meghaladta a 700 000-t. A 10 legsúlyosabban érintett állam New Hampshire, Oregon, Kalifornia, Észak-Karolina, Minnesota, Massachusetts, Wisconsin, Vermont, Indiana és Idaho voltak.
A legnagyobb mértékben a számítógép- és elektronikai alkatrészipar kereskedelmi hiánya nőtt, ami a munkahelyek megszűnésében is megmutatkozik: 1 340 600 munkahely szűnt meg ebben az iparágban, ami a 2001–2018 közötti összes megszűnt munkahely 36,2%-a.
Az amerikai gyártású termékek támogatása továbbra életbevágó lenne az Egyesült Államok gazdasága számára, mivel minden gyártással kapcsolatos munkahely további 7,4 amerikai munkahelyet teremt más iparágakban.
Tavaly tavasszal, az amerikai fogyasztók 40%-a azt mondta, hogy nem vásárol Kínában gyártott termékeket. Sokan ennek tulajdonították, hogy a Kínából származó amerikai import 3,6%-kal csökkent. Korábban a kínai import 16%-kal esett vissza a Trump-kormányzat kereskedelmi háborús retorikájának köszönhetően (ez a kereskedelmi hány növekedését érdemben nem befolyásolta).
A tavalyi visszaesés szinte teljes egészében az első negyedévben következett be, amikor a gyárak egész Kínában bezártak a vírus terjedésének lassítása érdekében. Ezek az ellátási lánc megszakításai valószínűleg sokkal nagyobb hatással voltak a csökkenésre, mint az amerikai fogyasztók amerikai termékekkel kapcsolatos vásárlási elkötelezettsége.
Az amerikai ipart sem a kormányzat, sem a lakosság nem akarja megmenteni. Valószínűleg nem is tudná. Nagy kérdés, hogy az elvesztett munkahelyek miatti társadalmi elégedetlenség milyen irányba fordítja ezt az országot.
A Bloomberg Economics várakozása szerint Kína 2031-ben veheti át a világ legnagyobb gazdaságának járó trónt az USA-tól, miután az 100 éven át "ült" rajta. Ezen azonban változtathat, ha a kínai gazdaság ismert problémái, köztük a kereskedelmi korlátozások okozta baj vagy az óriási eladósodás okozta kockázat, élesebbé válnak.
Peking rémálma az lehet, hogy a belső bajok miatt Japán sorsára jutnak, amely 40 éve az USA legnagyobb kihívójának tűnt, majd – igaz, magas szinten – elakadt a gazdaság bővülése.
Irodalom:
