Vukics Ferenc: Faji megkülönböztetés az USA mezőgazdaságában? Részesedés a kovidos mentőcsomagból
Márciusban Joe Biden amerikai elnök aláírta azt az 1900 milliárd dolláros mentőcsomagot, amelynek az a célja, hogy segítse a koronavírus-járvány elleni küzdelmet és elősegítse a legyengült amerikai gazdaság helyreállítását.
A törvény értelmében az évi 75 000 dollárnál kevesebbet keresők egyszeri, közvetlen juttatásként 1400 dolláros segélyt kapnak, és heti 300 dollár munkanélküli segélyt folyósítanak mindazoknak, akik a járvány miatt elveszítették a munkájukat. A gyermekek után járó adókedvezmény összegét hat év alatti gyermekek esetében 2000-ről 3600 dollárra, míg a hatévesnél idősebbeket nevelő szülőknél 3000 dollárra növelik.
A szövetségi kormányzat 350 milliárd dollárral segíti ki az államokat és az önkormányzatokat, amelyeknek a válság miatt tátongó űr keletkezett a költségvetésükben; és 130 milliárd dollárt juttatnak az iskolák számára a vírus elleni védekezés finanszírozására.
Az újraindítási terv 90 milliárd dollárral támogatja a közlekedés és az infrastruktúra fejlesztését. Újabb 50 milliárd dollárt lehet majd költeni a koronavírussal kapcsolatos tesztelésére és kontaktkutatásra, és 27,4 milliárd dolláros sürgősségi lakásbérleti támogatással próbálnak a kilakoltatások ellen fellépni. A törvényjavaslat 5 milliárd dollárt szán a hajléktalanság problémájának kezelésére és további 5 milliárd dollárt a közüzemi számlákkal hátralékba került emberek támogatására.
10 milliárd dollárt különítenek el arra, hogy a bajba jutott ingatlantulajdonosok elkerülhessék az árverezéseket és 5 milliárd dollárral kívánja támogatni a „színes” amerikai farmereket.
Ez utóbbinak a végrehajtását akadályozza egy wisconsini bírósági döntés, amely értelmében a faji alapon történő támogatás súlyosan diszkriminálja a nehéz helyzetbe került fehér gazdákat is.
William Griesbach wisconsini bíró a döntés utáni sajtótájékoztatón azt állította, hogy a terv előkészítői nem mutattak be megfelelő bizonyítékokat a kisebbségi gazdálkodókkal szemben elkövetett közelmúltbeli diszkriminációkra.
„Amikor egy kormányzati szerv azt állítja, hogy ebben az országban továbbra is hátrányosan megkülönböztetik a mezőgazdasági termelőket faji vagy nemzeti származásuk miatt, akkor az a dolga, hogy állítsa le ezt a folyamatot, és nem az, hogy a támogatások odaítélése kapcsán szándékosan megkülönböztesse a farmereket fajuk és nemzeti származásuk alapján. Jobb tájékoztatást, oktatást és egyéb forrásokat biztosíthat, de nem tehet különbséget faji alapon.”
A gazdáknak szánt pénz része Biden tervének, amely 5 milliárd dollárt arra szán, hogy az USA Mezőgazdasági Minisztériumán (USDA) keresztül kifizetik az indián, spanyol, ázsiai-amerikai vagy csendes-óceáni származású gazdák függőben lévő hiteleit.
A per egyik elindítója Adam Faust Calumet, megyei tejtermelő, aki úgy gazdálkodik, hogy korábban mindkét lábát amputálták.
„Egyáltalán nem volna szabad szövetségi támogatást adni kizárólag a faji származás alapján" – mondta Faust.
„A Bíróság elismerte, hogy a szövetségi kormány azon terve, hogy az támogatásokat faji alapon osztja ki, súlyos alkotmányos aggodalmakat vet fel, és helyrehozhatatlan károkkal fenyegeti ügyfeleinket. A Biden-kormány gyökeresen aláássa a törvény szerinti egyenlőség alapelveit" – közölte Rick Esenberg, a Wisconsini Jogi és Szabadságügyi Intézet (WILL) elnöke és főtanácsosa.
A program megalkotói szerint ez egyfajta kárpótlás az évtizedek óta tartó rendszerszintű rasszizmus ellen.
A polgárháború utáni évtizedekben a felszabadított rabszolgák és utódaik 19 millió hektár földet kaptak a szövetségi kormányzattól. 1910-ben az összes tanyatulajdonos-üzemeltető 14 százaléka fekete vagy afroamerikai volt. 2012-re azonban már csak farmerek 1,5 százaléka volt fekete. 2012 és 2014 között a fehér farmerek a nem mezőgazdasági földtulajdonosok több mint 97, a tulajdonos-üzemeltetők 96 és a bérlői üzemeltetők 86 százalékát tették ki. A fehér farmerek és a gazdaságok működtetéséből származó jövedelem 97 százalékát is birtokolták.
Az agrárszakértők egy része és a fekete gazdák szószólói szerint a szisztémás rasszizmus, az elfogult kormányzati politika, valamint a társadalmi és az üzleti élet kombinációja oda vezetett, hogy a nem fehérektől megtagadták a piacokhoz való egyenlő hozzáférés lehetőségét. Ráadásul a „nem fehérek” nagyobb valószínűséggel voltak bérlők, mint tulajdonosok. A színes farmerek az amerikai történelem során mindig kevesebb földterülettel és kisebb gazdaságokkal rendelkeztek.
A spanyolajkúak a nem mezőgazdasági földtulajdonosok 2 százalékát, a tulajdonos-üzemeltetők és a bérlő-üzemeltetők körülbelül 6 százalékát tették ki, ami jóval elmarad az amerikai lakosságban elért 17 százalékos számarányuktól. A latinok a mezőgazdasági munkások több mint 80 százalékát alkotják és az egyik legkiszolgáltatottabb helyzetű csoportot képviselik az Egyesült Államok mezőgazdaságában.
A program kidolgozói szerint, amíg az Egyesült Államok népességében nagyobb a sokféleség és látszólag jól halad a faji egyenlőség megvalósítása felé, a mezőgazdasági szektor ugyanolyan szegregáltnak tűnik, mint egy évszázaddal ezelőtt.
Források:
