top of page

Vukics Ferenc: Magyarország biztonságát is fenyegetik az Ukrajnának küldött fegyverek







Még javában dúl a háború, de nekünk már arra is gondolnunk kell, hogy mi lesz az ukrán-orosz háború után. Úgy tűnik, hogy fel kell készülnünk a háború utáni helyzet kihívásaira. Rossz kimondani, de bizony az is előfordulhat, hogy a mostani konfliktus olyan folyamatokat indít be, amelynek egy több országra kiteljesedő, permanens háborús válság is lehet a következménye. Egy olyan országban pedig, ahol az államhatalom „megrendült”, komoly lehetőségei vannak azoknak a szélsőséges csoportoknak, akik eddig csak álmukban gondolhattak arra, hogy ideológiájuk teret nyerhet egy országban. Az amerikai tisztviselők a háború kitörése óta már többször beismerték, hogy nem tudják, hogy pontosan hova is kerülnek az Ukrajnába szállított fegyverek, de most már egyre több nyilatkozatban beszélnek arról, hogy az általuk küldött eszközök veszélyes kezekbe kerülhetnek.

Az ukrajnai válság kezdete óta a Szilaj Csikó mellett elsősorban Branko Marcetic figyelmeztetett arra, hogy milyen veszélyekkel is járhat egy ország fegyverekkel való elárasztása. A narratívákon kívül gondolkodó szakértők számára egyértelmű, hogy a szélsőséges csoportok felfegyverzése, biztatása, hősként való beállítása destabilizálhatja az adott országot, és ez a meggondolatlan politika később visszaüthet a Nyugat számára, mint ahogy az Egyesült Államok szovjetellenes politikája Afganisztánban tette a nyolcvanas években. A CNN új jelentése szerint most már az amerikai tisztviselők is egyre inkább tisztában vannak ezekkel a kockázatokkal.

Nevük elhallgatását kérő tisztségviselők azt mondták az amerikai sajtó képviselőinek, hogy Washingtonnak nincs módja nyomon követni az általuk küldött fegyvereket, és nem tudja, hová jutnak, amikor belépnek Ukrajnába. „Egy nagy fekete lyukba zuhannak a fegyverek, és rövid idő után szinte egyáltalán látjuk, hogy hová tartanak” – mondta egy forrás a CNN-nek. Különösen nyugtalanító, hogy már a háború előtt is Európa egyik legnagyobb fegyvercsempész-piaca Ukrajnában volt.

A jelentés szerint mind a katonai elemzők, mind az amerikai tisztviselők elismerik, hogy a több mint húsz kormány által szállított hatalmas mennyiségű fegyver hosszú távon „más hadseregek és milíciák kezébe kerülhet, amelyeket az Egyesült Államoknak nem állt szándékában felfegyverezni.” Az ukrán katonák főleg Lengyelországban veszik át a fegyverekkel megrakott teherautókat – áll a jelentésben –, miután áthaladnak a határon, már az ukránokon múlik, hogy hogyan használják fel őket.

Nem ez az első eset, hogy nyugati tisztviselők és elemzők elismerik ennek az ellenőrizetlen támogatásnak a veszélyeit. Még márciusban egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő azt nyilatkozta az Al Jazeerának, hogy „úgy gondoljuk, hogy a fennálló veszélyek mellett most érdemes kockázatot vállalni”. A hónap elején egy szakértő azt mondta a Radio-Canadanak, hogy bár „a háború után gondot okozhatnak azok a szélsőjobboldali csoportok, akiket ennyire felfegyvereztünk, de ennek kockázatát a kivételes helyszín és az elért eredmények most indokolttá teszik.”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború korai szakaszában bejelentette, hogy fegyvereket ad mindenkinek, aki hajlandó harcolni. Nyugati elemzők szerint Zelenszkij azzal a kérdéssel már nem nagyon volt hajlandó foglalkozni, hogy hova is kerülnek ezek a harceszközök, ami az ukrán elnök helyzetét tekintve nagyrészt érthető, de ettől még nem kevésbé kockázatos a világ számára. „Hiába integrálták a fehér felsőbbrendűséget és más szélsőjobboldali szélsőséges eszméket hirdető csoportokat az ország hadseregébe, azzal, hogy a nemzeti gárda részévé váltak, közvetlen hozzáférési pontot biztosítottak a számukra a fegyverekhez.

A Szervezett Bűnözés Index megállapítása szerint az Ukrajnán belüli fegyverkereskedelem nagy része belföldön zajlik, de a fegyverkereskedők kapcsolatban állnak a közel-keleti, a közép-európai államok, valamint az EU-országok fegyver-csempész hálózataival is.

A nyugati és a hazai média állandóan arra hivatkozik, hogy ezek a szélsőséges csoportok csak az ukrán lakosság egy kis részét képviselik, de az elmúlt évtizedben az ukrán ultranacionalisták voltak az országon belüli instabilitás fő mozgatórugói.

Ha éppen úgy gondolták, erőszakos eszközökkel kormányokat buktattak meg, megfenyegették és folyamatosan zsarolták az ellenük fellépő hatóságokat (rendőrség, bíróság), megtámadták politikai ellenfeleiket, terrorizálták a marginalizált csoportokat, és gyakran kormányellenes erőszakkal fenyegetőztek. Zelenszkij kormánya is jelentősen függ a szélsőségesek befolyásától, akik az elmúlt években mindent megtettek a béketörekvések kisiklatására.

A West Point-i Terrorizmus Elleni Központ, a Terrorellenes Soufan Center, az emberi jogi szervezetek, de még a most hallgató mainstream sajtó is – a háború előtt arra figyelmeztették a politikai döntéshozókat, hogy az ukrán szélsőjobb nemcsak puccsot akar végrehajtani Ukrajnában, hanem kapcsolatban állnak azokkal a szélsőjobboldali fegyveres nemzetközi mozgalmakkal, amelyek hatalmat akarnak szerezni Európában, és a dzsihadista hálózatokhoz hasonló módon szervezik magukat. Ezek a csoportok nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára komoly veszélyt jelentenek.

Nem véletlenül gyülekeznek most a náci ideológiákat képviselő német, lengyel, cseh, szlovák, holland, amerikai, brit és francia fegyveres szervezetek képviselői az ún. Ukrán Idegenlégióban és a nacionalista katonai szervezetekben. Itt harci tapasztalatot, kapcsolatokat és fegyvereket szerezhetnek későbbi anyaországi tevékenységük folytatásához. Mivel a fősodratú médiában „hősökként” vannak bemutatva, ez jelentősen megnöveli a mozgásterüket és az önbizalmukat.

Két héttel ezelőtt a „Zelenszkij új kihívások előtt – Hogyan zárhatja vissza a szellemet a palackba? c. írásunkban már foglalkoztunk azzal, hogy nemcsak az oroszok lehetnek veszélyesek a mostani ukrán vezetésre. „A háború folytatásához Zelenszkij a nacionalizmus heves érzéseire támaszkodott, de pontosan ezek az erők rendkívül nehézzé teszik majd ennek a háborúnak a végét"mondta Keith Darden, az American University politológus professzora, megjegyezve, hogy nem világos, mi fog történni akkor, ha Ukrajna sokáig folytatja a harcot. – „Ez az igazi dilemma a fejemben.”

Zelenszkij számára a Kremllel kötött bármilyen alku politikailag komoly tehertétel lehet, amit a szélsőséges csoportok esetleg nem fognak elfogadni. Az ukrán fegyveres erők egy része már így is túlságosan „önjáró” módon viselkedik. Egy esetleges békeszerződés esetén fennáll a veszélye annak, hogy a forradalmak törvényszerűsége szerint Zelnszkijből az egyik pillanatról a másokra árulót csinálnak.

Jelenleg Zelenszkij nem érzi úgy, hogy a háború megállításához meg lenne a nacionalista közvélemény támogatása.


„Jelenleg mindenki az ellenállásra vágyik – ha nem is a totális győzelem lebeg a szemük előtt, de Oroszországot a lehető legjobban meg akarják verni” – mondta Mihail Minakov, a Kennan Intézet Ukrajnával foglalkozó politikai elemzője. – Egyfajta 22-es csapdája állt elő. Zelenszkij igyekszik ebben a karizmatikus vezetői pozícióban maradni, ugyanakkor megpróbálja a háború lezárására is megtalálni a megoldást.”

Zelenszkij azonban az oroszok hajthatatlansága és az Ukrajnában meghatározó politikai korlátok miatt egyenlőre nem tudja befejezni a háborút. Az elnök most egy nagy próba előtt áll: vajon képes-e ezt a politikai tőkét egy olyan tartós békévé alakítani, amely a legtöbb ukrán számára elfogadható, vagy attól kell tartania, hogy fegyveres szélsőjobboldali csoportok átveszik az uralmat megmaradt országában? A fegyverszállítások nagyon fontos szerepet játszanak ennek az új helyzetnek a kialakításában. A szélsőséges csoportok már komoly szerepet töltenek be a feketepiacon. A nyugatiak által küldött fegyverek egy része a szervezett bűnözői csoportokhoz, szélsőséges jobboldali és iszlamista szervezetekhez kerül. Az értékesítésből származó pénzt a helyi csoportok további hálózatépítésre és a politikai vezetők megvásárlására használják.

Ahogy a CNN és az Al Jazeera jelentése is világossá teszi, hogy az amerikai tisztviselők most úgy ítélték meg, hogy bár ezek a veszélyek nagyon is valósak, de nyugati szakértők szerint felülmúlják azokat a kockázatokat, amelyek akkor fenyegetnének, ha Ukrajnának nem lenne elegendő fegyvere ahhoz, hogy megvédje magát Oroszország agressziójával szemben.

Ez azonban felveti annak kérdését, hogy mi is az Egyesült Államoknak valódi szándéka?

A fegyverszállítmányoknak tényleg az a célja, hogy megerősítsék Ukrajna helyzetét a konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében? A békefolyamattól a Biden-kormányzat és a szövetséges kormányok eddig távol tartották magukat.

Amerikai és brit tisztviselők nemrégiben arról beszéltek: az a céljuk, hogy Ukrajnát Oroszország Afganisztán-szerű mocsarává alakítsák.

Az elhúzódó konfliktus hatására olyannyira meg lehetne gyengíteni az orosz vezetést, hogy ez lehetővé tenne egy esetleges rendszerváltást a Föderáción belül, miközben ezzel hatásos üzenetet küldenének Kína felé is.

A biztonsági szakértők egy része szerint túl kevés nyilvános vita zajlott arról, hogy a rossz kezekbe kerülő fegyverek esetleges tovagyűrűző hatásai mennyiben érintenék az ukránokat és a szomszédos országok lakóit. Amikor a NATO 2011-ben megdöntötte Moammer Kadhafi líbiai diktátort hatalmát, akkor a polgárháború káoszában az ország hatalmas fegyverkészleteit kicsempészték, és hamarosan fegyveres konfliktust szítottak a különböző észak-afrikai országokban.

Sajnos a militarista és konformista politikai légkör ma azt jelenti, hogy senki sem gyakorol politikai nyomást a Biden-adminisztrációra. Az USA-nak abba kéne hagynia, amit most csinál: fegyverekkel telezsúfolja Ukrajnát, s ezzel megakadályozza a háború befejezését célzó tárgyalásokat.

Az eddigi bejelentések elsősorban a fegyvergyártók érdekeit képviselik, akik már most is elégedetten dörzsölik a kezüket a hatalmas katonai kiadások miatt. Az Egyesült Államok több mint ötmilliárd dollár katonai segélyt ajánlott fel Ukrajnának. Segélynek hívják, de valójában vállalati támogatásról van szó: Washington milliárdokat ad a fegyvergyártóknak a tengerentúlra küldött fegyverekért.

Az ukrajnai beszámolók szerint ezek a fegyverszállítmányok, amint megérkeznek Ukrajnába, megsemmisülnek. Ez egyáltalán nem zavarja a fegyvergyártó cégeket. Minél több fegyvert robbant fel Oroszország Ukrajnában, annál több új parancs érkezik a Pentagontól.

Ted Galen Carpenter amerikai elemző szerint az USA atomháborút kockáztat „egy korrupt, elnyomó Ukrajnáért”.

„Szerencsére Biden elnök eddig elutasította azt a kockázatos politikát, amelyet a washingtoni héják az ukrajnai orosz invázióra válaszul akartak adni. Annak ellenére, hogy nagy nyomás nehezedik rá, továbbra is kizárja a repüléstilalmi zóna kihirdetését, és határozottan elutasítja azokat a javaslatokat (beleértve az egyik közeli politikai szövetségesét is), amelyek szerint az Egyesült Államoknak csapatokat kellene küldenie Ukrajnába. Azonban még a kormányzat politikája is magában hordozza annak elfogadhatatlan kockázatát, hogy az Egyesült Államokat katonai konfrontációba keverik egy atomfegyverrel rendelkező hatalommal. Az Egyesült Államok és egyes NATO-szövetségesek egyre kifinomultabb fegyvereket öntenek Ukrajnába, hogy megerősítsék az ország ellenállását az invázióval szemben. Oroszország a közelmúltban megismételte figyelmeztetését, hogy az ilyen szállítmányok legitim katonai célpontok lesznek. Az Ukrajnába küldött fegyverek pazarlása melle Washington kulcsfontosságú katonai hírszerzési információkat is megoszt Kijevvel. Az Egyesült Államok nagyon közel áll ahhoz, hogy egy rendkívül veszélyes háborúnak nyíltan hadviselő felévé váljon.”

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter már tavaly nyáron arra figyelmeztette hazánkat, hogy Ukrajna készen áll a diplomáciai válaszcsapásra", amennyiben Magyarország nem tiszteli az ukrán érdekeket.

Decemberben a donyecki polgári–katonai közigazgatás korábbi elnöke, Pavel Zsebrivszkij fenyegető hangon közölte, hogy a 128-as számú kárpátaljai bázisú hegyivadász dandár egymaga képes szétverni az egész magyar honvédséget.

Zsebrivszkij akkor arról beszélt, hogy Magyarország szemtelen politikát folytat Ukrajna ellen, ami komoly aggodalmakat kelt, ezért a magyar vezetők tudtára kell adni, hogy Ukrajna megerősíti pozícióit Kárpátalján. „A most hazatérő 128-as dandár megvédi Ukrajna határait és szükség esetén egymaga cafatokra veri a magyar honvédséget – hangoztatta akkor az ukrán vezető.

Egy bukott állam is komoly fenyegetést jelenthet a szomszédaira. Nagy az esélye annak, hogy egy katonai vereség után a szélsőséges csoportok átveszik a hatalmat Ukrajnában, és keresni fogják a vereség felelőseit. Zelenszkij a saját csapdájába eshet, de az is lehetséges, hogy a Magyar Honvédségnek nemcsak egy „átsodródó harci cselekmény” megállítására kell felkészülnie a közeljövőben.

 

Forrás:


 







555 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page