Vukics Ferenc: Rusvai Miklós szerint végre eljöhet az áhított nyájimmunitás. Igazolta ősbizalmamat
A virológus szerint járvány tekintetében bizakodóan és derűsebben tekinthetünk az idei évre:
„Én szerintem már nem jogos az emberek folyamatos szorongása a járvány miatt. Nagy valószínűséggel, ha igazak a hírek – márpedig eddig semmi nem cáfolja –, az Omikronnak alacsonyabb a megbetegítő képessége, ugyanakkor az biztos, hogy a fertőzőképessége nagyobb.
Tehát ez a vírus az, amely, ha átfertőzi a lakosságot, akkor enyhe tünetek mellett, és az egészségügy jelentős terhelése nélkül immunizálja majd azokat is, akik nem oltatták be magukat.”
„Úgy vélem, nyárra kialakul az úgy nevezett nyájimmunitás, azaz a lakossági immunitás, amit már nagyon régóta szeretnénk, mivel addig a terjedő vírus gyakorlatilag mindenkit képes megfertőzni. Az oltatlanokat immunizálja, az oltottakban pedig anélkül, hogy bármilyen betegséget okozna, egy újabb immunlökést ad, és ezáltal fokozza az immunválaszukat.
Akár az is lehetne mindenki újévi kívánsága, hogy a harmadik oltás után, már immunisan elkapja az omikront! Én mindenképpen ezt szeretném, így nyárra meglehet az áhított nyájimmunitás!”
Rusvai doktor szerint minél szélesebb körben terjed majd el a fertőzés, annál védettebb lesz a lakosság április végéig, májusig.
„A koronavírus nyáron megint 'vakációzni' megy, ugyanúgy, mint tavaly és tavalyelőtt. Június és szeptember között nem kell nagyszámú megbetegedésre számítanunk. Ősszel pedig, ha addigra már kialakult a lakosság immunitása, akkor megint csak nem fog gondot okozni a koronavírus. Jóslatom szerint enyhe légzőszervi betegségek lesznek az iskolákban, óvodákban, munkahelyeken, de az egészségügy nem fog jelentősen terhelődni. Olyan értelemben pedig már nem lesz járványveszély, mint amilyen tavaly a harmadik és negyedik hullám során volt. Az egészségügy terhelődése nélkül meg tudjuk úszni az őszi légzőszervi periódust” – fogalmazta meg előrejelzését Rusvai doktor.
A virológus olyannyira bizakodó a nyájimmunitás kialakulásával kapcsolatban, hogy úgy véli, az emberek elkezdhetik tervezgetni az idei szabadságukat. „A feleségemmel általában tavasz végén elmegyünk egy belföldi egyhetes szabadságra, és szeptember elején pedig külföldre tervezzük az utunkat” – árulta el. Majd így összegez: „Biológiában száz százalék biztonság nincs, valószínűségek vannak, de a járvánnyal kapcsolatban azt tudom mondani, én jelenleg 90 százaléknyi valószínűséget adok ennek a kedvező forgatókönyvnek”.
Ron DeSantis, Florida Kormányzója a következőt nyilatkozta tegnap:
„Mi 100%-ban elköteleztük magunkat amellett, hogy az emberek élni tudják az életüket, hogy a gyermekek tanulhassanak, a vállalkozások működhessenek és az emberek megtartsák a munkahelyüket: ez nem alku tárgya. Nincs helye a félelemnek… ezt a helyzetet racionálisan kell kezelni.
A félelemnek nincs alapja, ha az Omikron által okozott fertőzés klinikai tüneteit nézzük. Ez nem azt jelenti, hogy az embereknek nem adjuk meg a kellő segítséget. De nem engedjük meg, hogy a hisztéria aláássa a társadalom működését."
Persze Szlávik megint kiállt az emberek elé és azt mondta, hogy a harmadik oltás 100%-ban véd az Omikron ellen. Hihetetlen, hogy neki és a hasonszőrűeknek csak kinyilatkoztatásokat kell tenni. Soha nem kell hivatkozniuk egyetlen tudományos tanulmányra sem.
Néhány napja ezt írtam a harmadik oltás hatásosságáról:
„Egyre több tudományos tanulmány azt mutatja, hogy az Omikron megkerüli az oltások és a korábbi megbetegedések által korábban létrejövő immunvédelmet.
A bécsi egészségügyi tárca jelezte azt is, hogy a Pfizer és a Moderna oltóanyagát ajánlják erősítő oltásként. A dán adatok azt mutatják, hogy a sokszor ajánlott mRNS vakcinák hatásossága lényegesen alacsonyabb az Omikron ellen, mint a Delta fertőzés esetében, és ez az alacsony hatékonysági mutató is három hónap alatt szinte értékelhetetlen szintre esik vissza. Az újabb erősítő oltásokkal tolható fel a hatékonyság az elfogadható szintű 50% (54,6 %) fölé.
Nemrégiben Németországban végeztek egy néhány napja már nem elérhető kutatást, s itt megállapították, hogy a Modernával és a Pfizerrel teljesen beoltott emberek vérében lévő antitestek csökkent hatékonyságot mutattak az Omikron variáns semlegesítésében. Más, Dél-Afrikában és Angliában végzett kis preprint vizsgálatok azt mutatták, hogy további áttöréses fertőzések várhatók.
Az mRNS vakcinákkal oltottak immunrendszere az idő előrehaladtával egyre nehezebben ismeri fel az Omikron változatokat a többi variánshoz képest.
South African Medical Research Council kutatása szerint a vakcina elleni védettség az Omicron fertőzéssel szemben 30%-ra csökkenhet, de kb. 80 %-al véd a súlyos betegségekkel szemben.
Hát ez bizony még az erősítő oltások alkalmazása esetén is elég gyenge.
Mivel a fertőzéses esetek esetek 75%-t hazánkban is az Omikron okozza, az eddig be nem oltott egészséges emberek (gyerekek, fiatal felnőttek) beoltása, majd harmadik, negyedik dózisokkal történő erősítése nem tűnik túl logikus döntésnek. Az új oltásokat kapók csak 30 %-os védettséget szereznének az új variáns ellen, míg az enyhe tüneteket okozó Omikronnal való természetes megbetegedés után szinte teljes védelmet kapnának, ami a korábbi változatok ellen is védelmet nyújt.
A gyógyszergyártók most azzal védekeznek, hogy az influenza elleni védőoltás is csak 40–60%-os hatékonyságú, és évente így is több millió ember megbetegedését és több 100 000 ember kórházi kezelését akadályozza meg a világban.”
Rusvai Miklós hónapok óta eltérő véleményeket fogalmaz meg a járványkezelés kapcsán. Nem régiben azzal hökkentette meg az őt kérdező riportert, hogy azt sem tartja ördögtől valónak, ha az átoltottság nem növekszik, és a véleménye szerint a be nem oltottak, majd a megbetegedés biztosítja a megfelelő immunvédelmet.
Véleménye itt hallgatható meg:
Nézzük, mit is írt az átoltottság kérdéséről tegnap Dr. Letoha Tamás kutatóorvos:
„A rohadt oltatlanok tartják fenn a járványt!" – mondja az átlag facebook hozzászóló. „Fogd meg a söröm!" – mondja az Omicron.
(Ábra: A kizárólag 'modern' vakcinákkal [semmi kőkorszaki inaktivált vírus] 70% körüli oltottságot elérő UK (70,8%), Izrael (64,6%) és Ausztrália (77,3%) COVID esetszámainak összehasonlítása a 26,9%-os oltottságú Dél-Afrikáéval. Megjegyzés: ez nem egy oltásellenes poszt. Csupán felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy egy 30 aminosavnyi tüskefehérje-mutációval rendelkező variáns ellen egy eredeti tüskefehérjét az emberi szervezetben kifejlesztető oltóanyag jelentősen veszíteni fog hatékonyságából.) 
Nemrégiben meg kellett követnem Rusvai Miklóst, mert bizony a médiában rendszeresen szereplő tudósok közül csak ő szokott eltérő véleményeket megfogalmazni. Az első pillanattól fogva más volt a kisugárzása, mint a többi „nagyképű” tudósnak. Nyitottan figyeltem minden megnyilvánulását, majd a „Szputnyikra – Janssent” történetnél ez a „zsigerekből” induló bizalmam kicsit megrendült. A legutóbbi megnyilatkozásai azonban helyreállították az „ősbizalmat”. Ezen az emberen látszik, hogy ugyanúgy keresi a megoldást a mostani helyzetünkre, mint mi. Folyamatosan tanul, és nem „tévedhetetlen kinyilatkozásokat” tesz. Ha az események úgy alakulnak, akkor a saját tévedését is hajlandó belátni. Mitől más is ez az ember, mint a többi virológus, és mi miatt jelentkezett vele szemben az „ősbizalom” már akkor, amikor olyanokat mondott, amivel én akkor nem tudtam egyetérteni?
Hát ezért!
Rusvai Miklós egy inárcsi tanya természetközeli telkéről jár dolgozni. A birkák, a baromfik, a méhek, a házőrzők és legelő a virológus életének mindennapi része. Budapesti születése ellenére jászapátinak definiálja magát a koronavírus-specialista.
„Én jász vagyok. Édesapám első generációs értelmiségi, a szolnoki Hetényi Géza kórház főorvosa, édesanyám gyógyszerész volt. Nagyszüleim mindkét ágon földművesek. Amikor édesapám orvosként szolgálati lakásban lakott a Bajcsy-Zsilinszky kórházban, a nővérem tbc-s lett. A szüleim feltételezték, hogy a kórházban kapta el, ezért, hogy engem megvédjenek a fertőzéstől, leküldtek a nagyszüleimhez Jászapátiba. Az ő tanyájukon nőttem fel, iskolás koromig ott voltam, ott szerettem meg a tanyasi életet. Nagyapámnak lovai voltak, nagyon megszerettem én is őket. Szerettem ülni rajtuk, szerettem a lószagot, hajtani őket, bánni velük. Úgy gondoltam, ha felnövök, velük fogok foglalkozni, ezért kocsis leszek”
A professzor és felesége, Viola a '80-as években jártak Inárcson, és egyből beleszerettek a környékbe, így kerestek ott egy megfelelő tanyát, amelyet megvásároltak.
„A '90-es évek elején, a kárpótlás idején megnyílt a lehetőség, hogy termőföldet vásároljunk hozzá, így lett még 5 hektárunk a tanya körül. Van azonban egy olyan kötelezettség, hogy ha valakinek legelőterülete van, akkor egy bizonyos számú állatot kell tartani. A tanyán jelenleg baromfi, méhek és 10-20 birka van, ezeket magam körmölöm és nyírom.”
„A mezőgazdaságnak legalább a fele szerelés. Főleg, ha valakinek olyan öreg gépei vannak, mint nekem, de nem ebből élek, ezért nem akartam túl sokat belefektetni. Viszont ez a géppark, ami itt van, szükséges a tanyán adódó munkák elvégzéséhez.”
A mézelő méhek vírusai a kedvenc szakterülete a professzornak, és miattuk kezdett el méhészkedni.
„Szükség volt rájuk, hogy bizonyos vizsgálatokat elvégezhessek. A sajátjaim mindig kéznél voltak, ha olyan kutatást csináltunk, amikhez kellettek. Mindig kijöttem a tanyára, fogtam a méheimből néhányat, és akkor bent el tudtuk végezni a laboratóriumban a szükséges vizsgálatokat a vírusokkal.”
Rusvai Úr! Le a kalappal…
Források:
