Vukics Ferenc: Médiaőrület, szükségtelen halál és pusztító nyomorúság

–

Egyre inkább félve figyelem az eseményeket. Bár mostanában arra figyelmeztetnek némely olvasóink, hogy „túl sok ukrán hírt veszünk át”, ennek ellenére el kell mondanom, hogy nagyon tanulságos dolog a nyugati meg az ukrán médiát böngészni. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen méretű őrületnek leszek majd tanúja. A sokat dicsért ukrán kommunikáció szerintem teljes csőd és valójában állandóan „lebuktatják” magukat. A baj az, hogy az „őrület” egyre inkább fokozódik és a valóságtagadás elképesztő méreteket kezd ölteni. Előbb-utóbb mindig felbukkannak olyan hírek amelyek azt bizonyítják, hogy „valakik” továbbra is a háború kiteljesedésében érdekeltek.

A nyugati média félelmetes ukrán ellentámadásról regél, és néhány orosz lőszerraktár felrobbantásából máris a Krím visszavételét vizionálják. Kirill Budanov, az ukrán titkosszolgálat vezetője a „sikereken felbuzdulva” nemrégiben bejelentette, hogy Ukrajna kész segíteni Moldovának az orosz megszállók kiűzésében.

„Támogatom Moldova azon vágyát, hogy megszabaduljon a területükön lévő megszálló csapatoktól. Mi államként és különleges szolgálatként mindent megteszünk annak érdekében, hogy a moldovai állam megszabaduljon a földjén lévő betolakodóktól.”

A „különleges szolgálat” kapcsán az jutott az eszembe, hogy lassan az ukrán hadsereg olyan lesz, mint egy multifunkciós svájci bicska, és minden problémára megoldást talál. Ha kell, rajta keresztül le lehet gyengíteni Oroszországot, ha kell, akkor az „európai közös haderő magja” lesz, ha kell, akkor a NATO országok új fejlesztésű fegyvereinek „próbababájaként” teszi a dolgát. Nem számít az emberélet. Az ukrán haderő arra is képes, hogy egy szomszédos országot szabadítson fel az orosz elnyomás alól. Ha a gondolatot tovább viszem, akkor talán arra is képes, hogy egy másik szomszédos országban eltávolítsa az „orosz propagandát toló vezetést” és az ellenzéket hatalomra juttatva „helyreállítsa a demokráciát”.

Bár a magyar sajtó viszonylag távolságtartó az „őrületexport” kapcsán, néha érdemes egy-egy nyugati elemzőt is meghallgatni, hogy megnyugodjunk azzal kapcsolatban: ha a kijelölt menetirány szerint közlekedünk az autópályán és a többség szembe jön, attól még nem mi vagyunk a hülyék. A dolog sajnálatos velejárója, hogy ilyenkor az igazunk ellenére is jobb lehúzódni egy pihenőnél, és csak akkor tovább menni, amikor ritkul a szembejövő forgalom, mert különben biztosan eltipornak.

James Rickards a DailyReckoning.com-on keresztül tette közzé nemrégiben a „Szükségtelen halál és nyomorúság” c. cikkét. A szerző írása megnyugtathat bennünket arról, hogy az, aki valóságpárti, ettől még nem lett oroszpárti. Rickards szerint minden, amit az emberek az amerikai médiában hallottak az ukrajnai háborúról, hazugság volt.

„Az ukrajnai háború a hatodik hónapjában tart, és még nincs vége. Íme, amit tudunk… Szinte minden, amit az Egyesült Államok médiától hallott az ukrajnai háborúról március, április és május folyamán, hazugság volt. Hallottuk, hogy Putyin elvesztette a háborút. Hallottuk, hogy az orosz katonák képzetlenek, alacsony harci morállal rendelkeznek és tömegesen dezertálnak. Hallottuk, hogy az ukránok nagy számban pusztítanak el orosz páncélosokat és megtörték az orosz támadást. Ebből semmi sem volt igaz. Valójában az orosz csapatok jelentős győzelmeket arattak Mariupolban, Herszonban, Szeverodonyeckben, Liszicsanszkban és más olyan kulcsfontosságú településeken, amelyek Ukrajna folyóit, kikötőit és közlekedési csomópontjait ellenőrzik. Az Egyesült Államok hajlandó megküzdeni Oroszországgal akár az utolsó ukránig.”

„Ez a cikk nem a stratégiáról szól, és nem akarok túlságosan belemenni az ingoványba, de szinte biztos, hogy Moszkva következő célpontja Szlovjanszk és Bahmut lesz, amelyek megszilárdítják Oroszország ellenőrzését a luhanszki és a donyecki régiók felett. Oroszország drónellenes lézerrendszereket is telepített, amelyek semlegesítették Ukrajna azon képességét, hogy drónokkal mérjen csapást orosz egységeken. A végjáték Odessza elfoglalása lesz, amely Oroszország kezébe adná Ukrajna partvonalainak 100%-át az Azovi-tenger és a Fekete-tenger mentén.

A tárgyalásos rendezés legreálisabb megoldása a háború befejezésére Krím és Kelet-Ukrajna orosz ajkú részei feletti orosz ellenőrzést átengedő megegyezés lehetne. Az Egyesült Államok azonban nem akarja, hogy a háború véget érjen. A terve az, hogy egy elhúzódó konfliktuson keresztül meggyengíti Oroszországot. Az USA-t nem érdekli, hogy mennyire szenved az ukrán nép.”

„A harctéri helyzetnél van, ami még rosszabb állapotban van az Egyesült Államok szemszögéből… Visszavonulót kéne fújni! Oroszország nem csak a terepen nyeri meg a háborút. Megnyerte a Biden és európai szövetségeseink által indított globális pénzügyi és gazdasági háborút is. Oroszország olaj- és földgázexportból származó bevételei történelmi csúcson vannak. Az orosz rubel ma sokkal erősebb, mint a háború kezdetekor volt. Kína és India felvásárolja az összes orosz olajat, amelyet Európa nem hajlandó megvásárolni. Eközben az Egyesült Államok és az EU gazdasága recesszióban van, vagy nagyon közel áll ahhoz. Nyugaton az infláció kontrollálhatatlan. Az áruhiány gyorsan élelmiszerhiányhoz és egyre több üres polchoz vezet a szupermarketekben. Biden gazdasági szankciói mindenütt visszaütnek, és sokkal jobban ártanak az Egyesült Államoknak és Európának, mint Oroszországnak.”

„Nem oroszbarát vagyok, hanem igazságpárti. A kezdetek óta próbálok őszintén beszámolni a háborúról. Olvasóimat nem vezették félre a hamis jelentések, mert őszintén beszéltem a szankciók valós hatásáról és Oroszország brutális, de hatékony harctéri taktikájáról. Nem arról van szó, hogy oroszbarát vagyok – nem vagyok az. Igazságpárti vagyok. Az orosz inváziót pedig semmilyen módon nem védem (bár megértem). Ma már a Bloomberg és a The New York Times is kezdi beismerni, hogy ez a háború Ukrajna veszett ügye, és az Egyesült Államok gazdasága szenved az Oroszország elleni szankcióktól. Amit jelenleg tudunk, az az, hogy az Egyesült Államok gazdaságát ért károk sokkal rosszabbak lesznek, mielőtt a gazdaság jelentős javulás irányába lépne el. Biden egyhamar nem hagyja abba a szankciókat. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok gazdaságának tönkretétele folytatódni fog.

Eközben Oroszország „ideiglenesen” leállítja a Németországba tartó Északi Áramlat földgázvezetéket javítás céljából. Természetesen az ideiglenes leállás véglegessé is válhat. Ez csak újabb bizonyíték arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett szankciók csak az Egyesült Államoknak és Európának ártanak, Oroszországnak nem. Az Oroszország elleni sikertelen szankciók valójában más országokban fognak háborúkhoz vezetni. Ez egy másik potenciálisan veszélyes mellékhatása lehet az Oroszország elleni sikertelen szankciós kampánynak:

A gazdasági szankciók most elősegíthetik a háborúk kitörését, ahelyett, hogy megakadályoznák vagy megállítanák azt. Miért? Mert az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni szankciói teljes kudarcot vallottak. Azok a nemzetek, amelyek korábban támadó műveleteket fontolgattak szomszédaik ellen, korábban a szankciókkal való fenyegetés miatt maradtak csendben, de most felbátorodva érezhetik magukat, és bizakodva léphetnek céljaik felé.

Hogy ez az új dinamika hogyan működik az olyan forrópontokon, mint a Tajvani-szoros, azt még meglátjuk. De nagyon ironikus lenne, ha a szankciók valóban arra ösztönöznék Kínát, hogy lépjen fel Tajvan ellen. Ezek olyan kérdések, amelyeket alaposan át kell gondolni, mielőtt intézkednénk. Politikai vezetőink azonban képtelenek egy lépéssel előre gondolkodni. Az Egyesült Államok már mintegy 56 milliárd dollárt vállalt Ukrajna megsegítéséből, ami valószínűleg nagyon rossz befektetésnek bizonyul majd. De lehet, hogy az amerikai adófizetőkből még többet sajtolnak ki. Adjunk nekik még több pénzt!

Ukrajna miniszterelnöke rezzenéstelen arccal, teljes higgadtsággal kért egy nemzetközi konferenciától 750 milliárd dolláros segítséget Ukrajna háború utáni újjáépítéséhez. Szép próbálkozás, de ezzel van néhány probléma. Először is, nem lesz újjáépítendő Ukrajna, legalábbis nem a jelenlegi formájában.

Oroszország elveszi az ország egyharmadát és felét, és megtartja. Azok a részek, amelyek felett Oroszország átveszi az irányítást, az iparilag legfejlettebb régiók, a legnagyobb természeti erőforrás-lelőhelyek. Ezeknél a részeknél a legtermékenyebb a föld. Oroszország képes lesz finanszírozni hódításainak újjáépítését az általa megszerzett ipari kapacitás, bányászat és mezőgazdasági termelés felhasználásával.

Oroszország a kikötőket és a nagyobb folyókat is ellenőrizni fogja, és megadóztathatja Ukrajna fennmaradó részét a hozzáférésért. Fokozatosan az lesz az eredmény, hogy Ukrajna virágzó része Oroszország irányítása alatt áll, és Ukrajna kétségbeesetten szegény része Zelenszkij korrupt oligarcháira marad. A Nyugat egyszer csak azt veszi észre, hogy rajta akadt Ukrajna újjáépítésének a horogján. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna hogyan fogja finanszírozni a követelt 750 milliárd dollárt, a kormányfő azt mondta, felhasználhatják az orosz oligarcháktól lefoglalt vagyont. De ez nevetséges. Lehet, hogy 5 vagy 10 milliárd dollár van a jachtokban és az ingatlanokban, de semmi sem közelíti meg a 750 milliárd dollárt. Az igazság az, hogy ez a pénz várhatóan az Egyesült Államoktól és az EU-tól fog érkezni, akár közvetlenül, akár közvetve a Világbankon vagy az IMF-en keresztül. Más szóval, így vagy úgy fizetni fogunk érte.

Természetesen a pénz nagy része a korrupt ukrán oligarchák kezébe kerülne. Nem valószínű, hogy valódi újjáépítésre kerülne sor, mert Ukrajna már régóta csak egy pénzmosási művelet része az amerikai politikusok, köztük Clintonék, Bidenék és Obamáék javára. Ezt kell észben tartani, amikor elkezdik az adókat emelni azért, hogy 'Ukrajnának segítsenek'.”

James Rickards-hoz hasonlóan vélekedik Donald Trump volt amerikai elnök is. Trump azt is kétségbe vonta, hogy még a hatalmas mértékű amerikai segítség is változtatna az ukrajnai helyzeten. “Oroszország 35-ször akkora tűzerővel rendelkezik. És arra törekszenek, hogy megsemmisítsék a fegyvereket, amelyeket mi küldünk." Trump szerint hivatali ideje alatt az Egyesült Államoknak “nem volt problémája” Oroszországgal, Kínával vagy Észak-Koreával, és “senki sem beszélt” Ukrajnáról. A volt elnök szerint Joe Biden két éve alatt az USA a legerősebb államból a leggyengébbé vált. „Már senki sem tisztel bennünket” – mondta Trump. “Két évvel ezelőtt energiafüggetlenek voltunk… Most egy koldus nemzet vagyunk. Biden térden állva könyörög energiáért Venezuelában, Szaúd-Arábiában.”

A környezetünkben uralkodó valós állapotokról sokat mond az a hír, miszerint nemrégiben kémek próbálták rávenni a szerb belügyminisztert, hogy forduljon Oroszország ellen. „Egy jelentős külföldi hírszerző szolgálat nyomást gyakorolt Aleksandar Vulin szerb belügyminiszterre az Oroszországgal és Kínával kapcsolatos hozzáállása miatt” – derült ki egy szombaton megjelent interjúból.

“A világ egyik, ha nem a legnagyobb hírszerző szolgálata közölte velem, hogy az álláspontom elfogadhatatlan, és ha nem változtatok [rajta], és nem hagyok fel azzal a politikával, amit folytatok… akkor nem leszek a kormány tagja, és abszolút mindent megtesznek, hogy besározzanak” – mondta Vulin a Pink médiának.

Vulin állítása szerint a jövő héten várhatóan médiakampány kezdődik ellene. A nyomás ellenére a miniszter azt mondta, hogy nem hajlandó semmilyen módon együttműködni a külföldi kémekkel. “Nem dolgoztam és nem is fogok dolgozni senkinek, csak a szerb népnek, a szerb államnak, és nem leszek teljesen lojális senkihez, csak a szerb elnökhöz, Aleksandar Vučićhoz” – mondta a miniszter. "A feltétel az volt, hogy elkezdek dolgozni ennek a külföldi titkosszolgálatnak. Nem fogok, még az életem árán sem." A miniszter egyben felszólította az ország elnökét, hogy a külső nyomástól függetlenül őrizze meg Szerbia semlegességét, valamint a jó kapcsolatokat Oroszországgal és Kínával.

Ha valaki most megkérdezi tőlem, hogy ebbe az „őrület derbibe” belefér-e az, hogy Ukrajna megtámadjon egy NATO tagországot, akkor az a válaszom, hogy igen. A történelemben nem először fordulna elő, hogy a csalódottak egy ártatlanon vennének revansot. Ezek lehetnek Zelenszkijt megbuktató nacionalisták, de olyan erők is, akik majd szépen elhitetik a világgal, hogy a magyar választások során „csak az orosz beavatkozás miatt maradhatott” meg a mostani kormányzat, és annak megbuktatása „egyszerűen csak a demokrácia helyreállítása volna”.

Karácsony Gergely egy televíziós műsorban korábban arról beszélt, hogy az orosz szolgálatok mindig „ott sertepertéltek a nagy választásoknál”, például a brexitnépszavazásba és az amerikai elnökválasztásba is beavatkoztak már korábban. „Tekintettel arra, hogy az Európai Unió legoroszbarátabb kormánya a magyar kormány, én azt gondolom, hogy az egy kötelező kör ebből az érdekszférából, hogy a magyar választási kampányba is beavatkozzanak”.

Ha rajtuk múlik, akkor a háború nem csak az utolsó ukránig fog tartani, és a szükségtelen halál és a pusztító nyomorúság nem csak a szomszédos országban fog aratni...