top of page

Vukics Ferenc: Ukrajna háborús esélyei – Jól látható, hogy ki fújja a „passzátszelet”



„A halottnak, az árvának, a hajléktalannak mit számít, hogy az őrült pusztítást az önkényuralom, vagy a szabadság és demokrácia szent nevében követték-e el?”[1]

Mohandász Karamcsand Gandhi




Az elmúlt hetekben túl sokat „puhultak” az ukránok, és amint a nemzetközi sajtóban megjelentek azok a vezetői nyilatkozatok, miszerint újra vissza kellene térni a tárgyalásos rendezés útjára, ugyanúgy, mint tavasszal, „váratlanul” Kijevbe érkezett a brit miniszterelnök, hogy lebeszélje Zelenszkijt a békés rendezésről.

Pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök Kijevben nagyszabású katonai kiképzési programot ajánlott fel az ukrán hadseregnek. A brit miniszterelnök eredetileg a kormányzó Konzervatív Párt politikai fórumán vett volna részt az angliai Doncaster városában péntek délután, ám ezt a programját indoklás nélkül lemondta. A látogatást követően Volodimir Zelenszkij ismét megerősítette, csak akkor lesz vége a háborúnak, ha Ukrajna megerősödik és Oroszország meggyengül. „Arról pedig szó sem lehet, hogy a béke érdekében területeket áldozzanak fel. Ha ugyanis Ukrajna enged az agresszornak, az a háború elvesztését jelentené. Ezzel pedig Ukrajna mindent elveszítene.”

Nem kell hozzá komoly elemzői háttér, hogy az ember rájöjjön: a britek az előző héten érkezett európai vezetők „nem nyilvános jótanácsait” dobatták a kukába az ukrán vezetőkkel. Most is minden az áprilisi menetrend szerint zajlott. Először az európai vezetők egyeztetnek, majd jön a brit miniszterelnök, és gyökeres fordulat áll be a kommunikációban. Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő csütörtöki látogatása után a brit vezető azonnal reagált a történésekre. Most már csak arra kell várnunk, hogy a tavaszi menetrendhez hasonlóan a brit előkészítést amerikai megerősítés kövesse.

Zelenszkij természetesen megint azt szajkózza, hogy Ukrajna csak az orosz erők visszaszorítása után kész tárgyalni az orosz féllel. A „házi feladat” felmondása után a következő napon ismét a frontvonalra látogatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ahol dicséretet mondott a bátor és keményen dolgozó katonáknak az előretolt állások megtartásáért, és megígérte, hogy az ország győzni fog. Zelenszkij Telegram-csatornáján közzétett videón látni lehetett az elnököt, amint kitüntetéseket ad át és a katonákkal fényképezkedik, feltehetően egy földalatti óvóhelyen a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében. Zelenszkij a nemzeti gárda állásait is meglátogatta Odessza megyében, ahol köszönetet mondott a katonáknak.

Jól látható, hogy ki fújja a „passzátszelet”.

Közben a NATO főtitkára egy nagyon rossz forgatókönyvet vázolt fel az ukrajnai háború kapcsán. Szerinte egyre több európai állam tart attól, hogy Ukrajna és Oroszország között évekig is tarthat a háború, amivel az európai emberek is különösen rosszul járhatnak. Az tisztán látható, hogy a folyamatos szankciókkal leginkább az európai embereket hozzák nehéz helyzetbe, mert az orosz gazdaság továbbra is stabil. Mindeközben egyre magasabbak az árak, de már az Egyesült Államokban is érezhetőek a negatív változások. A következő héten lesz négy hónapja, hogy kezdetét vette a háború, és senki sem látja ennek a végét.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a Bild am Sonntag című német lapnak adott nyilatkozatában így fogalmazott:


„Fel kell készülnünk arra, hogy évekig is eltarthat a háború. Ez pedig az egyik lehető legrosszabb forgatókönyv lenne, amit senki nem akarhat, különösen az Európában élők nem. Még akkor is, ha a költségek magasak, és itt nemcsak a katonai támogatásról beszélek, hanem az emelkedő energia- és élelmiszerárakról is.”


A The Guardian szintén beszámolt a NATO-főtitkár nyilatkozatáról, hozzátéve, szerinte az ukrán csapatok korszerű fegyverekkel való felfegyverezése csak növelné a donbászi régió felszabadításának lehetőségét az orosz ellenőrzés alól. A NATO még ebben a hónapban csúcstalálkozót tart Madridban, amelynek ideje alatt várhatóan megállapodás születik egy Ukrajnának szánt segélycsomagról, ami segít az országnak abban, hogy lecserélje a régi, szovjet korabeli fegyvereit a NATO-szabványnak megfelelő fegyverekre.

A jövő egyik nagy kérdése, hogy van-e egyáltalán esélye Ukrajnának bármilyen komoly katonai eredményre?

Daniel L. Davis az Egyesült Államok hadseregének korábbi alezredese, aki négy alkalommal is meglátogatta a háborús övezetet, a „There Is No Military Path for Ukraine To ‘Defeat’ Russia” c. cikkében azt állítja, hogy

Ukrajna számára nem létezik „katonai út”.

„Ukrajnának nincs katonai útja Oroszország 'legyőzésére'. Mióta Oroszország Ukrajna elleni támadóháborúja után néhány hete nyilvánvalóvá vált, hogy Moszkva csapatai nem foglalták el Kijevet, Nyugaton szinte egyetemes hitté vált, hogy Ukrajna végül győzni fog. Sok szakértő szerint csak arra van szükség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadereje elegendő számú fegyvert és lőszert szerezzen be. Ahogy a háború már lassan négy hónapja tart, a Nyugat számára fájdalmasan nyilvánvaló ténnyé válik, hogy az esélyek Oroszország mellett szólnak.”

„Katonai szempontból nincs olyan racionális forgatókönyv, amelynek segítségével Ukrajna valaha is megnyerné a háborúját. Kurzuskorrekció nélkül végül – és ez hamarosan eljöhet – maga Kijev és a kijevi vezetés sem lesz biztonságban. Miután az orosz páncélosok 'elképesztő vereséget' szenvedtek az ukránoktól Kijev és Harkov körzetében a háború első néhány hetében, sok szakértő 'alkalmatlannak' minősítette az orosz hadsereget, és azt sugallta, hogy képtelenek legyőzni az ukrán fegyveres erőket (UAF), amelyek nagy bátorságát és képességeit széles körben méltatták.”

„Április végén Lloyd Austin védelmi miniszter Kijevbe látogatott, és azt mondta Zelenszkijnek, hogy a Nyugat 'megfelelő felszereléssel' és 'megfelelő támogatással' fogja ellátni csapatait. Austin segíteni akart Ukrajnának, mert látni akarta, hogy 'Oroszország meggyengül'. A közvetlen harctéri segélyek mellett a Nyugat egyidejűleg olyan gazdasági eszközöket is használt, amelyeknek az volt a célja, hogy Putyint megfosszák a háború folytatásának képességétől.


A háború korai napjaiban Biden olyan szankciókat vezetett be, amelyek a Fehér Ház szerint 'a történelem leghatásosabb, legösszehangoltabb és legszélesebb körű gazdasági korlátozásai voltak'. Az Európai Unió június 3-án életbe léptette a szankciók hatodik részletét, amely részlegesen betiltotta a legtöbb orosz olaj és gáz importját. E büntető harctéri és gazdasági intézkedések célja az volt, hogy gyengítsék vagy leállítsák Putyin azon képességét, hogy folytathassa háborúját Ukrajnában, és elegendő időt biztosítson a Nyugatnak, hogy felszerelje Kijevet és alkalmassá tegye a háború megnyerésére. Mostanra nyilvánvalóvá válik, hogy ez a stratégia mindkét szempontból kudarcot vallott.”

„A háború első három hónapja során szinte egyetemes jelleggel pozitív kijelentések hangzottak el az amerikai és ukrán vezetők részéről, ami arra utalt, hogy a kijevi csapatok 'kiűzik Oroszországot' Ukrajna területéről, és Kijev nem fogad el olyan tárgyalásos megállapodást, amely területet engedne át Oroszországnak. Mégis, amikor a hét elején a londoni The Independent felfedte a Kijevből kiszivárgott titkosszolgálati jelentés azon részeit, amelyek sokkal keményebb harctéri valóságot tártak fel, mint amit nyilvánosan elismertek, hirtelen mindenki összezavarodott. A jelentés szerint az orosz csapatok szüntelen támadásainak következtében az ukránok a háború első 100 napja alatt elvesztették a szovjet korszakból visszamaradt fegyverzetük jelentős részét, és kimerítették tüzérségi lőszerkészleteiket. Az eredmény az, hogy az élvonalbeli ukrán egységek tüzérségi eszközökben hússzoros, az egy nap alatt végrehajtott tűzcsapásokban negyvenszeres hátrányban vannak. Azzal a ténnyel együtt, hogy Oroszország továbbra is jelentős fölényben van a légierő (akár napi 300 légi bevetés az ukrán légierő három-öt bevetéséhez képest) és munkaerő terén, nem meglepő, hogy Ukrajna elveszíti uralmát a Donbász felett.”

„Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megerősítette, hogy naponta több mint 100 UAF-katonát ölnek meg (egyes jelentések szerint ez a szám megközelíti a napi 200-at), és további 500-1000 ember sebesül meg. Zelenszkij elismeri, hogy Oroszország Ukrajna területének több mint 20%-át foglalt el és ez a szám napról-napra növekszik. Bár teljesen érthető, hogy egyetlen ukrán vezető sem akarja átengedni országát egy megszálló hatalomnak, vannak más, keményebb valóságok is, amelyeket figyelembe kell venni.

Ukrajna választás előtt áll. Ha most nem ad fel területeket, hogy korlátozza a károkat, akkor olyan mennyiségű embert veszít és olyan nehéz stratégiai helyzetbe kerül, hogy elveszti a reményét arra, hogy egyszer megerősödve visszanyerje azokat. Nincs semmi garancia arra, hogy a most alkalmazott módszertan miatt később nem veszítenek még több területet. Például ma is Ukrajna birtokában vannak a Donbász kulcsfontosságú részei (északon kiemelkedik Szlavjanszk/Kramatorszk, középen az Avdiivka terület, délen a donyecki régió nagy része. Harkov és Odessza még mindig teljes mértékben Kijev irányítása alatt áll). A bizonyítékok arra utalnak, hogy ahogy telik az idő, az Ukrajna által ellenőrzött városok listája tovább fog szűkülni.”

„Szinte lehetetlen bravúr lenne a Nyugat számára, ha ezt a háborút a fegyverszállításokkal meg tudná fordítani. Ehhez végtelen mennyiségű harceszközre és nagy kaliberű tüzérségi lőszerre, rakétákra volna szükség. Még az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a közelmúltban megígért modern sorozatvetők sem fogják lényegesen befolyásolni Kijev negatív egyenlegét. Zelenszkij és az ukrán nép hamarosan szembesül azzal, hogy a harc folytatása csak még több halált és pusztítást hoz az emberekre, a városokra és katonákra – de az erőfeszítések ennek ellenére nem elegendőek a vereség elkerülésére. Az igazság az, hogy a katonai alapok és a képességek Moszkvának kedveznek. Nem valószínű, hogy ezek a tényezők idővel megváltoznak. Kijevnek és bátor ukránoknak nincs módjuk elkerülni a vereséget. Ez a háború csúnya, keserű valósága.”


Noam Chomsky szerint Zelenszkij a megválasztása után békét akart, de a jobboldali milíciák megfenyegették, hogy megölik, ha megegyezik a szeparatistákkal. Chomsky egy hosszabb riportban értekezett az ukrán háború előzményeiről.


„2019-ben Volodimir Zelenszkijt elsöprő többséggel – úgy emlékszem, a szavazatok 70%-ával – megválasztották. A lakosság a Kelet-Ukrajnával és Oroszországgal való béke lehetősége miatt választotta meg. Zelenszkij megpróbált eljutni a Donbaszba, hogy végrehajtsa az úgynevezett Minszk II. megállapodást. Ez azt jelentette volna, hogy Ukrajnát föderatív állammá alakítják át, ahol a Donbasz bizonyos fokú önállóságot élvezett volna. Valami olyasmi, mint Svájc vagy Belgium. A jobboldali milíciák blokkolták ezt a tervét és megfenyegették, hogy megölik, ha kitart az erőfeszítései mellett. Nos, ő egy bátor ember. Meg tudta volna valósítani a terveit, ha az Egyesült Államok támogatta volna. Az Egyesült Államok azonban megtagadta tőle a támogatást, mert más tervei voltak Ukrajnával. Mindenáron integrálni akarták a NATO-ba. Zelenszkij számára nem maradt támpont, és meg kellett hátrálnia.”


A szakértők egy része kétségesnek tartja, hogy az ígért fegyverek elegendőek lesznek Oroszország megregulázására, ráadásul lassan halad az új eszközökre történő felkészítés, és a sokféle fegyver sokféle logisztikájának biztosítására nincs felkészülve az ukrán hadsereg. Az országok egy része látványosan kivár, és a lehető legkésőbbre időzíti a szállításokat. Az ukrán védelmi minisztérium szerint Ukrajna nemzetközi partnereinek fel kell gyorsítani a tempót, mivel a kért fegyverek csak 10%-át kapta meg a partnerektől. Az Ukrainski Novini Hanna Maljar, az ukrán védelmi minisztérium helyettes vezetőjére hivatkozva közölte, hogy Ukrajna nemzetközi partnereinek fel kell gyorsítani a tempót és növelni kell a katonai utánpótlás mennyiségét, hogy az Ukrán Fegyveres Erők elegendő fegyverrel rendelkezzenek az orosz megszálló erők elleni egyenlő fellépéshez. Elmondása szerint most Ukrajna minden erejét és hatalmát beveti, hogy ellenálljon Oroszországnak. De meg kell érteni, hogy az agresszor ország lehetősége fegyverzet és személyi állomány tekintetében jelentősen nagyobb. „Bármilyen erőfeszítéseket tesz is Ukrajna, bármennyire is profi a hadseregünk, nem fogjuk tudni megnyerni ezt a háborút a nyugati partnerek segítsége nélkül” mondta Maljar. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ország annak a körülbelül 10%-ával rendelkezik, amit Ukrajna kért a nemzetközi partnerektől. Azt is megjegyezte, hogy az ukrán fegyveres erők körülbelül 6000 tüzérségi lövedéket használnak el naponta, míg az oroszok tízszer többet használnak el ágyúzásra.

A türelmetlenség már látványosan uralja a kijevi vezetést. Olekszij Arestovics, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója a Bildnek adott interjújában kifejtette, hogy a német kancellár felelős a háborúban életüket vesztett ukránok haláláért, mivel megígérte a nehézfegyvereket Ukrajnának, de még nem adták át azokat.

Ukrajna nem áll jól a katonai szolgálatra alkalmas férfiak terén sem. A Rzeczpospolita lengyel kiadvány nemrégiben közölte, hány hadköteles korban lévő ukrán állampolgárságú férfi menekült át Lengyelországba. Az információ szerint február 24. és június 7. között több mint 3,6 millió ukrán menekült a háború elől Lengyelországba. Közöttük a 18 és 60 év közötti férfiakra vonatkozó szigorú tilalom ellenére

432 000 hadköteles ukrán állampolgárságú férfi is lengyel honban talált menedéket.

A lengyel határrendészet tájékoztatója szerint nem adták át ezeknek a férfiaknak a személyes adatait az ukrán hatóságnak.

Tomasz Siemoniak, korábbi lengyel hadügyminiszter szerint sokkhatással bír, hogy mekkora mértékű lehet a korrupció az ukrán határőrizeti szervben, ha ennyi hadköteles férfinak sikerült kibújni a katonáskodás alól. És ez csak a Lengyelországba menekült szökevények száma.

Vajon hány ukrán férfi lóghatott meg a többi szomszédos országba?! Ma 12 ezer dollárt kérnek egy határátlépésért. A harctéren egyre több ukrán katona kap tüzérségi sokkot (shell shock). Ez a harci események által okozott pszichikai sérülés – amely legtöbbször nem jár együtt fizikai sérüléssel – a károsodott agyi idegrostok miatt lép fel. A "shell shock", más néven tüzérségi (lövedék) sokk megnevezést az első világégés éveiben használták először a harc során keletkezett stressz okozta tünetekre, úgymint fáradtság, lassú reakcióidő, határozatlanság, tikkelés, szörnyű rémálmok, beszédzavar, rángatózás, szorongás, emésztési zavarok, idegi elváltozások. Az orosz-ukrán konfliktusban meggyötört katonák közül egyre többen szenvednek az ún. poszttraumatikus stressz szindrómában (posttraumatic stress disorder, PTSD), amelynek még évtizedekig tartó tragikus hatásai lesznek.

Bármennyire hihetetlennek tűnik, de a stressz hatására a katonák egy része terméketlenné válik.

Ukrajnai orvosok ezzel már szembesültek, és a genetikai anyag mélyhűtésével küzdenének a várható demográfiai krízis ellen. Elsősorban a férfiak reproduktív képessége sérül meg a katonai konfliktusban szerzett sebesülések során, de ez a nőknél is előfordul. A sérülések 36 százaléka olyan súlyos, hogy a későbbiekben visszafordíthatatlan károsodást okoz, s az érintetteknek nem lehet gyermekük, közölte Halina Sztrelko, az Ajvimed reproduktológiai klinika főorvosa sajtótájékoztatóján. A veteránok meddőségének kockázata a katonai szolgálat után kétszerese a lakossági átlagnak. Ez a sérüléseken kívül a harcok során átélt stressz és a fertőző betegségek következménye.

Ukrajna nagyszabású demográfiai válság küszöbén áll. Az emberek a COVID-19 miatt két évig halogatták a gyermekvállalást, most sokan a háború miatt mennek el, főleg a fogamzóképes korú nők, és nagy részük nem tervezi, hogy visszatér Ukrajnába.

Nemcsak a polgárok és a katonák fáradtak bele a háborúba. Zelenszkij felesége egy interjúban elárulta, hogy jelenleg leginkább férje egészségi állapota miatt aggódik: „Nem a pszichológiai, hanem a fizikai egészsége miatt aggódom. A nehéz időszakok után mindig beteg lesz.”

Daniel L. Davis jól látja. Senkit sem érdekel Ukrajna sorsa és az ukrán emberek jövője, még a saját vezetőit sem. Így jár egy nép, ha hagyja, hogy a sorsát idegen kormányok és titkosszolgálatok kivegyék a kezéből: nem kap könyörületet…


 

[1] „What difference does it make to the dead, the orphans and the homeless, whether the mad destruction is wrought under the name of totalitarianism or the holy name of liberty or democracy”






791 megtekintés

Commenti


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page