Vukics Ferenc válogatása a nemzetközi sajtóból (51)

Andrew Korybko:

A legújabb magyar-ukrán feszültségek aggasztóak

https://www.zerohedge.com/geopolitical/latest-hungarian-ukrainian-tensions-are-troubling
https://korybko.substack.com/p/the-latest-hungarian-ukrainian-tensions

Viktor Orbán magyar miniszterelnök a Védelmi Tanács ülése után bejelentette, hogy Ukrajna beavatkozik a folyamatban lévő magyar népszavazásba, amelynek tárgya Ukrajna EU-tagsági terveinek támogatása.

Emellett azzal is vádolta az ellenzéket, hogy példátlanul összejátszott velük.

Ez egybeesett azzal, hogy Magyarország állítólag lelőtt egy ukrán drónt, ami megtorló diplomáciai kiutasításokat követett, miután Ukrajna kémkedéssel vádolta Magyarországot, Magyarország pedig Ukrajnát ellenséges propagandával.

A nagyobb összefüggés Magyarország békepolitikájából fakadó elvi elutasításával kapcsolatos, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, vagy hogy mások erre a célra használják területét. 

Mint a fentiekből kitűnik, Magyarország ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását is, azzal az indokkal, hogy Ukrajna megkülönbözteti a magyar kisebbséget Kárpátalján. Annak ellenére, hogy Orbán többször is elmagyarázta, hogy a fenti politika összhangban áll a magyar nemzeti érdekekkel, Zelenszkij és sokan mások a Nyugaton azzal vádolják, hogy Putyin bábja.

Ez volt a hallgatólagos ürügy, amelyre hivatkozva Ukrajna az év elején – károsan a fogyasztókra, például Magyarországra és Szlovákiára nézve – nem hosszabbította meg lejárt gázszerződését Oroszországgal, amelyet a Budapest geopolitikai példáját követő Roberto Fico miniszterelnök 2023 végi hatalomra kerülése után lépett meg.

Ukrajna lépése tehát egyértelműen arra irányult, hogy megbüntesse őket békepolitikájukért, amely Ukrajna szerint aláássa az európai egységet a konfliktusban, és egy napon akadályozhatja az EU pénzügyi támogatását.

A legújabb feszültségek aggasztóbbak, mint a fent említettek, mivel biztonsági kérdéseket érintenek. A kölcsönös bizalmatlanság már egy ideje forrongott, mint azt fentebb részletesen leírtuk, de most új dimenziót ölt.

Tekintettel a 2022 óta romló kapcsolatokra, várható volt, hogy egymás ellen kémkednek, de

kevesen számítottak arra, hogy Ukrajna arra utal, hogy Magyarország inváziót készít, Magyarország pedig arra, hogy Ukrajna színes forradalmat próbál szervezni.

Ezeket az állításokat alaposan meg kell vizsgálni.

Ukrajna arra alapozza állításait, hogy Magyarország Oroszország bábja, és ezért a jövőben parancsot kaphat arra, hogy etnikai csoportjainak védelme ürügyével „második frontot” nyisson. 

Bár valóban diszkriminálják őket (a kárpátaljai magyarokat),

a magyar katonai beavatkozás költségei messze meghaladnák az előnyöket.

Magyarország elszigetelné magát a Nyugattól, súlyos szankcióknak tenné ki magát, és akár szövetséges támadásnak is ki lenne téve, valamint

be kellene olvasztania vagy erőszakkal ki kellene toloncolnia Kárpátalja ukrán lakosságát.

Magyarország állításai hitelesebbek, mivel Ukrajna már most is úgy viselkedik, mint a Nyugat bábja. 

Alekszej Reznikov volt védelmi miniszter 2023 januárjában dicsekedett azzal, hogy „ma a NATO küldetését hajtjuk végre, anélkül, hogy ők a vérüket ontanák”.

A Wall Street Journal 2024 márciusában arról számolt be, hogy Ukrajna Szudánban harcol Oroszország ellen, míg tavaly nyáron egy GUR-tisztviselő magának tulajdonította a Wagner-csapatok elleni halálos tuareg támadást Maliban.

Így nem lenne meglepő, ha Ukrajna segítene a Nyugatnak az Oroszország-barát Orbán gyengítésében.

Ezt figyelembe véve Ukrajna sokkal inkább jelent fenyegetést Magyarországra, mint fordítva.

Valójában

Ukrajna kihasználhatja a legutóbbi feszültségeket ürügyként, hogy fokozza a nyomást Magyarországra, ami viszont további európai országokat is hasonló lépésekre ösztönözhet.

A magyar ellenzék ellen az ukrán különleges szolgálatokkal való összejátszás miatt indított jogi eljárások szintén súlyos EU-szankciókhoz vezethetnek.

Magyarországnak ezért fel kell készülnie a jövő évi parlamenti választások előtt várható jelentős beavatkozásokra.