top of page

Zelenszkij dönt arról, hogy melyik ukrán médium működhet tovább (Vukics Ferenc jegyzete)





Volodimir Zelenszkij elnök aláírta azt az új törvényt, amely megerősíti a kormány sajtó feletti ellenőrzési jogát az országban. Ezentúl a kormánynak joga van felügyeletet gyakorolni a hírek mondanivalója és a hírekhez való nyilvános hozzáférés felett Ukrajnában. Zelenszkij már korábban is tett olyan lépéseket, amelyekkel szinte „államosította” az ország médiáját. Oroszország tavalyi inváziója után életbe léptette a hadiállapotot, amely szinte korlátlan lehetőségeket adott az Elnöki Hivatal számára a sajtó ellenőrzésére. Mindez természetesen a sajtószabadsággal foglalkozó csoportok kritikáját is kiváltotta.


A december 29-én aláírt törvény már "drámai mértékben" kiterjeszti az ukrán műsorszolgáltatási szabályozó hatóság hatáskörét a hírügynökségek felett, amely mostantól a nyomtatott és az online forrásokra is kiterjed – írja a Kyiv Independent.

Az intézkedés értelmében a megmaradt ukrajnai hírszolgáltatóknak újra engedélyeket kell beszerezniük a működéshez. Minden olyan médiaorgánumot, amely nem rendelkezik a megfelelő papírokkal, bezárhatnak. Az engedélyeket kiosztó szerv Zelenszkij ellenőrzése alatt áll majd.

Az Ukrán Tömegtájékoztatási Intézet szerint a törvény értelmében a médiaszabályozó csoportot valószínűleg a hivatalban lévő hatóságok fogják ellenőrizni, mivel tagjait Zelenszkij és az ukrán parlament nevezi ki, ahol pedig pártja jelenleg abszolút többséggel rendelkezik.


Márciusban Zelenszkij elnöki rendeletet adott ki, amely államosította az ukrán műsorszolgáltató médiát, hangsúlyozva az "egységes információs politika" szükségességét az orosz dezinformáció és a kormányt bíráló hangok elleni küzdelem érdekében.


Volodimir Zelenszkij egy hónappal ezelőtt a spanyol El Pais lapnak adott interjúban beszélt arról, miért és milyen pártokat tiltott be Ukrajnában. Az ukrán elnök szerint amennyiben az EU-ban aggódnak e pártok sorsa miatt, úgy fogadják be azokat. Szeretné ugyanis látni, miként boldogulnak velük, amikor azok a saját európai értékeiket kezdik demonstrálni.

A betiltott 16 ellenzéki párt közül 7 fellebbezést nyújtott be a Legfelső Bírósághoz, választ még nem kapott.

Ugyanebben az időben betiltotta az Oroszországgal állítólagosan kapcsolatban álló ellenzéki politikai pártokat, és azóta büntetőintézkedéseket hozott a Moszkvával kapcsolatban álló ortodox egyházak ellen is.


Közben Ukrajna háborús hatásköröket használt fel "stratégiai vállalatok" lefoglalására és a minisztériumokból és a végrehajtói hatalomból is eltávolítottak minden „gyanús személyt” a leépítések során. A 80 ezer alkalmazott felét tették ki az utcára, de azonnal találtak feladatot a számukra, mert a katonai közigazgatási vezetők szabad kezet kaptak a munkanélküliek foglalkoztatásához. A szakértők szerint az új nemzeti kisebbséggel kapcsolatos törvény sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és csak megerősíti az eddigi jogfosztásokat.


Gyakran előfordult, hogy nyugati tudósítókat tiltottak ki az országból, mert nem megfelelő hangnemű tudósításokat közöltek az országról.

Zelenszkij gyakorlatilag minden más véleményt elfojt a hadiállapotra hivatkozva.

Míg Zelenszkij hatalmi törekvései a 11 hónapos konfliktus alatt nagyrészt észrevétlenek maradtak az amerikai sajtóban – amely bőséges figyelmet szentelt a hasonló oroszországi háborús elnyomásnak –, a New York Times most mégis közzétette az emberi jogi csoportok felhívásait a törvény visszavonására, mivel attól tartanak, hogy a mostani határozat a szabad sajtó végleges felszámolását eredményezi.


"Ukrajna a szabad és független média előmozdításával fogja bizonyítani európai elkötelezettségét, nem pedig a tájékoztatás állami ellenőrzésével követi a mi értékeinket" – nyilatkozta Ricardo Gutiérrez, az Európai Újságíró Szövetség főtitkára.


Committee to Protect Journalists és más civil jogvédő szervezetek is kifogásolták a törvényt. Bár az ukrán törvényhozás beleegyezett abba, hogy a törvényjavaslat néhány szélsőségesebb intézkedését megszüntessék, a végleges tervezet még mindig a szövetségi kormány kezébe adja az ukrán hírmédia feletti teljes ellenőrzést.

Nem is olyan régen az Európai Parlament Ukrajnának adományozta a gondolatszabadságért járó Szaharov-díjat és az ukrán elnök, Volodymyr Zelenskij kapta az idei Axel Springer Award díjat. Ők tudják, hogy miért.

Ha valaki pedig azt gondolja, hogy ilyesmit csak magukról megfeledkezett nyugati progresszívok követnek el, az ne felejtse, hogy a Magyar Újságíró Szövetség a tavasszal Európánkért díjjal tüntette ki Ljubov Nepopot, Ukrajna rendkívüli és meghatalmazott budapesti nagykövetét.

Kabai Domokos Lajos akkor így írt erről:


„Azon melegében így kommenteltem a hírt: „Nem azért, de a sajtószabadság eltiprásáért senki annyit nem tett Európában, mint a 2014 óta regnáló kijevi kormányok, beleértve az ellenzéki médiumok bezáratását, a nyelvtörvénynek a sajtóban való érvényesítését, az általuk támogatott médiumokban a gyűlöletkeltés csúcsra járatását, a meggyilkolt ellenzéki újságírók, médiaszereplők ügyének eltussolását”.


„Magamban pedig azon morfondíroztam, hogy a szervezet, amelynek több mint ötven éve tagja vagyok, a politika viharaiban tett már néhány kanyart, de ez már mégiscsak túlmegy mindenen. S ha ez így van, ha a MÚOSZ felfogása annyira eltávolodott az enyémtől, akkor fél évszázados tagság ide, fél évszázados tagság oda, ki kell lépnem, ha hű akarok lenni a sajtóval kapcsolatos, mára lassan letisztult felfogásomhoz, amit cikkeimben, illetve szerkesztőként, főszerkesztőként, könyveimben, saját iskolámban és az egyetemeken képviseltem…”

317 megtekintés

Commentaires


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK