NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igen
Sajátossága a magyar nyelvnek, hogy a főnévi igenevet is tudjuk ragozni. A kell, lehet, szabad, jó, nehéz, fölösleges, sikerül és hasonló állítmányok alanyaként a főnévi igenév megkaphatja a cselekvőre utaló (a főnév birtokos személyjelével megegyező) ragot. Pl. el kell mennem, jó látnunk, nem szabad haragudnod stb.
Az előző fejezetben írtakhoz hasonlóan itt is terjed a felemás ragozás, az egyes számú alakot többes számú főnévre vonatkoztatva is használják:
• Kicsit többet kell dolgoznia az alkotmánybíróknak.
dolgozniuk
A főnévi igenév személyragozása nem mindig kötelező. Nem ragozzuk a főnévi igenevet általános érvényű kijelentés esetén. Pl. Jó tudni, mi történik a világban. Elhagyható az egyeztetés a mindennapi beszédben, ha meg van nevezve a cselekvő, mint a Kossuth-nótában: „mindnyájunknak el kell menni…”
A személyragozás elmaradása időnként félreértést okoz:
• A tanároknak előre kell köszönni.
Így egyértelmű:
A tanároknak előre kell köszönnünk. / A diákoknak előre kell köszönniük.
A kiinduló mondat szerint azt is gondolhatnánk, hogy a tanároknak kell előre köszönniük (de nem köszönnie!).
(folytatása következik)
Előző részek:
