A Kúria Baka tanácsa megtagadta a jóvátételt a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatától (+
A Kúria 2018. november 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével elutasította a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel rendőrségi meghurcolása miatti kárigényét, dacára annak, hogy törvénytelen elítélését 2013-ban semmissé nyilvánították, és a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény jóvátételt ír elő a rendőrségi kényszerintézkedések tekintetében is.
A bíróságok a Semmisségi törvény rehabilitációs hatását évekig blokkolták: a semmisségi kérelmeket Alaptörvény-ellenességre hivatkozással az Alkotmánybíróságra küldték, és csak azután hoztak semmiségi döntéseket, hogy a törvény alkotmányosnak minősült. A Kúria mostani ítélete az ügyben eljárt alsófokú bíróságokkal egyezően a Semmisségi törvény jóvátételi következményeinek érvényesülését gátolja. A jogsértett és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz. 2006. szeptember 20-án rendőri levadászás, verés, rúgás, embertelen körülmények között töltött 54 óra bűnügyi őrizet és 35 nap előzetes letartóztatás, megalázások, koncepciós per, majd első fokon 2,5 év letöltendő börtönre való törvénytelen elítélés volt a sorsa az akkor egyetemista Dukán Dánielnek. A drákói elsőfokú ítéletet az a dr. Vasvári Csaba hozta, akit mostanában a bírói függetlenség bajnokaként tüntet fel az ellenzéki sajtó. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése, az általa ihletett Semmisségi törvény által 2013-ban, a Kúria dr. Baka András vezette tanácsa abszurd ítélete megtagadta tőle a tisztességes jóvátételt, amelyet pedig a Semmisségi törvény 6. §-a előír: "a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk".
Ebből egyértelműen következik, hogy a megsemmisített ítéletet megelőző rendőrségi kényszerintézkedés jogellenes és kártérítési jogalap. E szerint úgy kell tekinteni, hogy a jogsértett semmilyen jogellenes tevékenységet nem végzett, a rendőri intézkedés minden eleme jogellenes volt. Kiürülne a Semmisségi törvény, ha nem fűződnének polgári jogi következmények a büntetőjogi semmisséghez. Ezzel szemben a korábban már számos kétes törvényességű ítéletet hozó, és sokak szerint a nemzeti oldal kárára elfogultnak tekinthető dr. Baka András tanácselnök bíró indokolásában azt fejtette ki, hogy az általuk kialakított bírósági gyakorlat szerint a Semmisségi törvény kártérítést előíró rendelkezései csak az elítélés utáni kényszerintézkedésekre terjednek ki. Ez az értelmezés önkényesen szűkítő, és ellentmond a jogszabály tételes rendelkezésének, illetve a nyilvánvaló jogalkotói szándéknak.
