NYELVHELYESSÉGI KISOKOS – a nyelvi eszmény jegyében. (20) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozott névelő

Személynév előtt „hivatalosan” nem használunk névelőt. A személynév – elvileg – egyedi, tehát nem kell közelebbről kijelölni. A keleti nyelvterületen ez a hétköznapi nyelvben is természetes, a Dunántúlon és Budapesten azonban gyakori a névelőhasználat nevek előtt, különösen ha nem teljes nevet mondunk: a Laci, a Kovács. Ebben benne rejlik az árnyalás lehetősége is: A Laci nem akármelyik ilyen nevű személy, hanem a mi családunk tagja; a Kovács a mi munkatársunk (közös ismerős). Ez bizalmas viszonyt jelez. Színé­szek, énekesek, közszereplők népszerűségük mércéjének is tekintik, ha őket már névelővel emlegetik. Távoli, már nem élő személy neve elé senki sem tesz névelőt; nem mondjuk például, hogy az Arany (János). Mivel ez is megkülönböztetésre alkalmas eszköz, nem kell(ene) tiltakoznunk az ilyen névelőhasználat ellen. Sokan a hibázástól való félelmükben ott is elhagyják a névelőt, ahol szükség van rá. • A demokraták sokallják John Kerry kasszájában maradt kampánypénzt.

A demokraták sokallják a John Kerry kasszájában maradt kampánypénzt.

A névelő ugyanis itt nem John Kerry nevéhez tartozik, hanem a kampánypénzhez. A számára, részére (számomra, részemre) elé nem kell névelő, mert ezek névutók, személyraggal ellátva pedig névmási jellegűek, akár az utánam, neked, fölötte. Ha birtokos személyragos főnévnek tekintenénk őket, akkor sem kellene eléjük névelő, hiszen a birtokos személyrag is pontosan kijelöli az egyedet. Ez a szabály is lazult, de ma is választékosabb így:

Haját hátrafésülte… Apám tanító. Iskoláimat itt és itt végeztem.

A teljes szöveg itt tölthető le.

(folytatása következik)

Előző részek:

1) Előszó. Bevezetés

2) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Alárendelés – mellérendelés, álmellékmondatok

3) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Idegenes kiemelés

4) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A vonatkozó névmási kötőszók

5) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Fölösleges rámutató szó

6) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzőnek álcázott mellékmondat

7) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szórend(etlenség)

8) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A -nak/-nek hiánya

9) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A birtok és birtokos egyeztetése

10) A MONDAT ÉS RÉSZEI. A ragozott főnévi igenév egyeztetése

11) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Időegyeztetés függő beszédben

12) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Jelzői értékű határozó

13) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Az igekötő "válópere"

14) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Szenvedő szerkezet(ek), pótlékok, babonák

15) A MONDAT ÉS RÉSZEI. Ikes ragozás

16) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Tévesen használt igealakok

17) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Régies ragozási formák

18) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. Az igekötők "cserélgetése" 19) SZAVAK ÉS HASZNÁLATUK. A határozatlan névelő (egy)