Some elements on this page did not load. Refresh your site & try again.

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Liberalizmus mint megtévesztés

 

A MODERN „SZABADSÁG” MAGA HÍV ÉLETRE KÉNYSZEREKET

 

Sok szó esik manapság arról, hogy a civilizációs paradigmaváltások korát éljük – és ha a nyugati világot érő kultúrsokkra, a keleti hatalmak felemelkedésére vagy a történelem „véget nem érésére” gondolunk, ez megalapozott állításnak tűnik. Talán ennek része az is, hogy a tágabb otthonunknak vélt transzatlanti térségben az egyes politikai oldalak viselkedési mechanizmusai, válaszadási sémái komoly átalakuláson mennek keresztül. Az átalakulás kézzelfogható, napi szinten is lecsapódó „eredményét” szokás a globalizmus és a lokalizmus – azaz „a világ” és „a hely” szeretetének – szembeállításával érzékeltetni, amely szintén igaz, jóllehet (nyelvileg) pusztán csak a geopolitikai dimenzióját ragadja meg a folyamatoknak.

 

Úgy néz ki a dolog ugyanis, hogy a nagy cél, a mindenféle előítélettől, egyenlőtlenségtől és határoktól mentes, multikulturális planetáris kormányzás elérése érdekében a baloldal liberalizálódott – vagy a liberálisok lettek kommunisták, ez most mindegy is, összenő, ami összetartozik –, miközben a konzervatív jobboldal végérvényesen a közösségi szabadság, a nemzeti (helyi) lét és az állami szuverenitás letéteményesévé vált.

 

Azt gondoljuk ugye, hogy a magyarországi baloldal – mely 1994-ben dicstelen frigyre lépett a liberálisokkal – és a Jobbik összefogása egy egyedi, jóformán megmagyarázhatatlan jelenség, melynek csodájára járnak emberek a Föld négy sarkából. Csakhogy nem erről van szó: ahogy a marxizmus és személy szerint Karl Marx eredeti, antikapitalista tézisei erősen zsidóellenesek is voltak egyben, úgy a mindent felforgatni vágyó posztmodern progresszió is szívesen szövetkezik a radikalizmussal, sőt magáévá is teszi követeléseit, ha a fentiek mellett még a másik nagy közös cél, a normalitás lebontásának lehetősége is felsejlik a horizontjukon.

 

Gondoljunk csak bele: a klasszikus liberalizmusnak, ha volt kiemelt célja és értelme, akkor az a gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága volt. A liberális ideológia stratégiai ívét azonban behorpasztotta a konzervativizmus elleni küzdelem igénye, így inkább a szocialisztikus irányzatok felé orientálódtak, és magukévá tették annak felszabadításmániában végződő egyenlőségképét. Így a nemcsak minden ember, hanem minden kulturális kód, magatartási forma egyenlő, diszkriminációmentes kezelésének utópiája felülírta a szólásszabadság fontosságát.

 

Így jött létre napjainkra a politikai korrektség néven ismert nyelvi (és ideológiai) leleményösszesség, mely ma már a „hallgattassék el a másik fél is” szellemi terrorjának talapzatán áll. Ők jönnek azzal, hogy micsoda dolog egy homoszexualitást népszerűsítő kötet ellen kifogásokkal élni – miközben találomra kiválasztott csoportok érzékenységére hivatkozva nem győzik átírni a történelmet, cenzúrázni a ma már nem „szalonképes” műveket vagy csak egyszerűen ledönteni a nekik nem tetsző köztéri műalkotásokat.

 

(...)

Tovább a cikkhez

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Címkék:

Share on Facebook
Share on Twitter
Please reload

MOGY-embléma_kicsi.png
Blogos rovatok

Levelezés, kapcsolat: 

 

VERZÁR ÉVA  vosa@t-online.hu