3. A Mór mehet ‒ …ment is ‒ Mindössze Orbán Viktort kellett befolyás alá vonni
- dombi52
- máj. 28.
- 4 perc olvasás

Zöld Íjász
Megjelent: Világ Magyarsága, 2026. május 14.
Előzményei:
Az ígért kabbalai gondolatok előtt még kitérnék a Rabbinikus teológiai fősodor meztelensége c. (elérhető a Szilaj Csikó honlapján is) írásomban tett ,,a mór megtette a kötelességét, a mór mehet” utalásomra. Előre bocsátom, hogy amikor a gyermekem és a szomszéd fia trágárul kiabálva egymásnak esnek, akkor a féltésem, elvárásaim és felelősségem folytán, a sajátomat fogom leteremteni, a szomszédfi jövője legyen a szomszéd gondja.
Az USA-beli mélyállam létéről már jó ideje van tudomásunk, céljai és a földet behálózó építkezése is köztudott kis hazánkban. Már bemutattam a rabbinikus teológia mesterségesen kialakított, szerkesztett voltát, és hatalomorientált céljait. Leírtam a leghatékonyabbnak tartott hódító módszert, a belülről rombolhatásért való rejtett beépülést a meglévő hatalmi struktúrákba. Az évezredes folyamat globális megvalósítása vezetett a globális hálózat kialakulásához. A gázai, meg iráni háborúk előkerült vallási indíttatása kétségtelenné teszi egy magyarországi mélyállami fiók kiépítettségét. A magyarországi sikeres strukturális átalakítás bevégzésével pedig már nincs szüksége az orránál fogva vezetett mórra, és lám a mór ment, még az is kérdéses meddig maradhat életben.
A szavazás körüli anomáliákat és a rájuk adott elfogadó reakciót sokan nem értik. Könnyen elképzelhető egy olyan beleavatkozás, amelybe esetleg négy éve a fideszt is belecsábították a kétharmadhoz. Egyik bűnös pedig nem kiabálhat a másikra, így ellehetetlenül a feltáró utánajárás. Sajnos minden a hálózati szándékot segíti. Felépült a belső mély-állam, a feleslegessé vált mór ment, és az EU-s elnökségi mézesmadzag a szimpatizánsokat ‒ aktivitás helyett ‒ a várakozó álláspont felé terelte. Jó, mert így nem lett zűrzavar, felfordulás, így viszont rögzülhet a társadalmi kór.
Még mindenki az ellenlábasnál keresi a hibák gyökerét, ami pusztán gerjesztett ‒ a megosztásunkat célzó ‒ stratégia következménye. Mindkét oldalt mérgezik a maga láthatatlan beépültjei, a hálózat hamis tekintélyei. Ott kiabálnak az ellenoldaliak ellen, hogy a megosztott magyarság eméssze el másik önfelét. Erről van történelmi eset, amikor a testvérpár egyike a nyilas pártba, a másik pedig kommunista pártba állt be. A hibák feltárása önmérsékletet igényel, és célszerű önmagunkon kezdeni, mert a fertőzöttség mindkét oldalt érinti, és csak a régi bölcsesség arany középútja segíthet át a nehézségeken.
Pillanatnyilag a rabbinikus judaizmus két gyermeke, a nyíltságot részben felvállaló cionista, meg a rejtőző globalista irányzat tusakodik a világelsőségért. Ami Izraelnél megfelelő megjelenés, az Magyarországon még nem az, így most a két erőirány cseréje következik nálunk. Összecsapódó ollószáraik egymás helyett a közöttük álló magyarságot nyiszatolják.
Mivel Megyeri rabbitól tudjuk, hogy mi csupán bűnben fogant, a Szentháromság tisztelete miatt az egyisten hívők köréből kizárt, az egyházi szobraink és festményeink miatt pedig bálványimádók vagyunk, így egyikkel sem járhatunk jól.
Ezért van a nagy igyekezet kultúránk bedarálására, amit a már bemutatott ,,rejtett” módon valósítanak meg, az érzelmek vonzó-taszító erőit kihasználva. Erre elcsalnak, amonnan meg űznek, és a manipuláció hatására a magyar önként vonul a bárd alá.
Védve vagyunk-e az olyan szintű, előretervező manőverezéssel szemben, ahogy pl. Netanyahu a Hamasz pénzelésével ért el az Izrael elleni támadást, egy visszacsapás lehetőségéért?
Mi nem, és az izraeli zsidó áldozatok sem.
Okosak vagyunk, de az ész fölényén elsikkad, hogy emberi döntéseinket az érzelmeink irányítják, és különösen igaz ez a lelki irányultságú magyarságra. Ezért van szükség a feledett lélekismereteink felélesztésére, ez adhat tisztánlátást és kínálhat kiutat. Az a magyar őstudás és erő, amit rég kidobtunk civilizációs szemétdombra, és most ott senyved az elutasított lélek távoli és homályos érzelmi világában. A lelkiség iránti felfokozott vágyunk és elkötelezettségünk a legnagyobb erőnk, de egyúttal a legnagyobb gyengeségünk is. Anthoni de Mello atya megfogalmazásával élve, ahány lépéssel kerülünk közelebb a Jóistenhez, ugyanannyival kerülünk közelebb az ördöghöz is. Azaz bioritmusunk hullámzásaiban, amilyen magas az érzelmi csúcspont, ugyanakkora a hullámvölgy mélysége is. Ezért nincs okunk az elkeseredésre még a mélységi helyzetek esetén sem. Építkezni kell, mert a mínusz pluszra váltható! Ha pedig nem akarunk nagy érzelmi kilengéseket, akkor pláne maradjunk az arany középútnál, ahol elkerülhetőek a sértettség, az indulatok terei, és a higgadt tisztánlátás átsegít az ellenünk szándékolt akadályokon.
A hálózatnak a Magyarország feletti uralom megszerzéséhez mindössze Orbán Viktor karizmatikus személyiségét kellett megtéveszteni, bizalmi úton befolyás alá vonni. A szisztematikus kollégiumi felépítés után ehhez jó lökést adott a 2002-es kudarc gödre. Már előtte jöhetett egy halk figyelmeztetés, ami az akkori elszállt hangulatban süket fülekre talált és csak a kudarc feldolgozását követően nyert utólag jelentőséget. Beigazolódása támogatta a kecsegtető jóslatot: vissza fogsz térni, ebben segítünk, ezt jelzi a bevált lélektani manőver: te lökd egy mély gödörbe, a kétségbeesett és hasztalan erőlködés után majd én kisegítem. Hát ki ne lenne hálás a segítőjének.
A megjósolt és támogatott visszatérés sikere féltétlen bizalmat szül, és erre utalt előző írásom alcíme: ,,a hírhozók és tanácsadók hatalma”. De hisz Trump is hasonlókon ment át. Bukott, majd visszasegítették, és mellékesen megszerette a már a választása előtt is neki szurkoló Orbán Viktort. Egy világhálóban működő sorsformáló erőnek ilyesmi könnyen lezsírozható. Onnantól már Orbán Viktor figyelmét csak a lényeges dolgokról kellett elterelni, tisztánlátását elhomályosítani, és hatalma árnyékában folyhatott a zavartalan munka egy digitálisan elkülöníthető mélyállami struktúra kiépítésére. Mert be kell vallani, hogy végzetes hibák történtek a Fidesz-éra rózsaszín ködében. Kiépült egy társadalmi felügyelet nélküli, központosított hatalmi tér és közigazgatás. Az elosztás pályázati rendszere a titkosításokkal nem csupán a visszaéléseknek ágyazott meg, de hozzászoktatva legalizálta is azt társadalmi szinten. Földjeink eladva, devizahitel adósan segédmunkás-országgá váltunk, a külföldi tőkével szemben esélytelenül. Törvényi kiszolgáltatottságunkban jöttek a kétes oltások. A hibásan felépített strukturával maga a Fidesz teremtette meg és kövezte ki az ellenzék hatalmi továbbélhetőségét.
De Orbán Viktor legvégzetesebbé váló tévedése az izraeli menekültek befogadtatása lehet, amit szerintem még a hazai zsidóság sem gondolt át.
A menekültek mindegyike a tartós háborús életvitelbe megfáradt, az örökös készenlétbe idegileg kimerült, hazájuk kényszerű elhagyása miatt sértetten és csalódottan érkező emberek. Tele bizonytalansággal. Olyanok, akik nem olvasták A rabbinikus teológiai fősodor meztelensége c. írásomat, és ezért nem tudnak a köréjük-föléjük szőtt lelki hálóról, így megfáradt idegrendszerük feszül a beléjük táplált felsőbbrendűség kinyilváníthatatlansága miatt. Feltételezem, hogy ők még a hazai zsidóságnál is zsidóbbnak érzik magukat, mint akik vállalták az izraeli haza építése nehézségeit, aktívan részt vettek a szent haza védelmében, végül azonban ott egyfajta kudarcot vallottak. El fogják-e viselni a hazai testvérek lagymatag globalista irányítását, ha rájönnek, hogy itt a számukra puszta szavaknak és tessék-lássék megoldásoknak tűnő módszerekkel akarják visszafogni nyílt cionista hatalmi törekvéseiket? Szerintem csak rövid ideig. Háborús tapasztalataik a honvédelmi és a rendvédelmi területek felé sodorják őket, ahol irány a ranglétra felső része. Célratörő szellemiségük ellenfelet és gyenge testvért egyaránt elsodor. Itt nem lesz elég az ,,adj kicsit, hogy sokat ne kelljen” rabbinikus bölcsesség. Hiába lesznek lassanként szemre magyarabbak a magyarnál, az izraeli megoldások itt is csak izraeli állapotokat eredményeznek.
Üdvözlettel,
Zöld Íjász


















