top of page

30 éve lett a Hét Krajcár (11.) Varga Domokos: Két év














Két év

Az átkozottak el voltak kapatva,

rohant elő mind: „Mit hoztál, apja?”

Ott álltam sokszor még az ajtóban

s már nyakamban négy-öt rajkó van,

zsebembe nyúlkál, cipőm tapossa,

táskám üríti gyorsan laposra,

nadrágom tépi, kezem harapja

s kórusban ordít: „Mit hoztál, apja?”


Adjam a zordat? Tudják a besték,

tudják ők: alig várom az estét,

hogy haza érjek s ricsajuk árja

lelkem zugait zúgva átjárja,

s mint élettóba mártott nyavalyás,

ha béna testét oldja a varázs,

én is újra ép, fürge, friss legyek,

ne búskomor, mint ősszel a legyek.


Hogy a hajcihőt tovább fokozzam,

rájuk kiáltok: „Semmit se hoztam!”

Megáll az ütő a kis mellekben,

de riadalmuk hamar ellebben

s mind egyet érez a Kisdombival,

aki mint egy vad növendékbivaly

megáll, négy éves fejét felkapja

s konokul bőgi: ”De hoztál, apja!”

Tekintetével majdnem felnyársal

s teli a hangja szemrehányással,

sőt megvetéssel: no, jó kis apja,

saját fiait is úgy becsapja,

és már az egész ifjabb korosztály

vele visítja: „Hoztál! De hoztál!”

Zsebembe nyúlok, kutatok hosszan

s nagyot füttyentek: „Csakugyan! Hoztam!”


Igen, de néha tényleg semmit se

hoztam, mi öröm-éhük enyhítse,

hajszoltan, magam gondjába veszten

szívüket csúnyán meg-megsebeztem.


Állnak. „De hoztál!” – hajtják hő hittel,

a vámpír élet mit még nem szítt el.

„Hoztál!” – s a nyáluk már-már kicsordul

az üres zsebbe képzelt cukortul.

Néznek s nem értik, mért állok veszteg –

hangjuk elcsuklik, szájuk megreszket,

sóvárgó arcuk egyre hosszabbra

nyúlik, s Kisdombi felsír: „Rossz apja!”…


Rég volt… Töprengek: ha jő a napja,

rikkantják-e majd: „Mit hoztál, apja?”

Folytathatjuk-e ott az életet,

ahol egy szörnyűt zökkent s megrekedt?


Álmodom: nyitok be és a banda

röhögve -ríva ugrik nyakamba,

köztük Kismagdus, akit pólyásan

hagytam ott, hogy két évig ne lássam,

s most körültáncol s irtó kíváncsi,

ki ez a szőrös, nagyorrú bácsi…

S a többi hasát fogva kacagja,

„Hát ki, te buta, hát ez az apja!”


Így lesz? Félek, nem. Fájó okoknak

miatta állnak csak és zokognak,

feldereng bennük a semmivé lett,

rettentő boldog hajdani élet,

most sejtik csak meg, jaj, mit vesztettek,

testük az iszonyattól reszket meg,

s szemükben két év kínja, haragja

sikoltoz némán: „Rossz, rossz, rossz apja!”


(1957. dec. 24., a börtönben)



(folytatása következik)


 

30 éves a Hét Krajcár Kiadó

Irodalmi est a Hét Krajcár Kiadó szerzőinek műveiből

az Országos Széchényi Könyvtárban

2023.szeptember 26., 17 óra

Előadó

Baranyi Liána és Kurucz Ádám Konrád


1. Benke László: Az Isten cseresznyefája

2. Benke László: A Hét Krajcár Kiadó létrejötte, Bevezető

3. Móricz Zsigmond: Judit és Eszter

4. Csanádi Imre: Húzd rá cigány

5. Tamási Lajos: Keserves fáklya

6. Kónya Lajos: Rózsatolvaj

7. Kónya Lilla: Lehettem volna

8. Kónya Lilla: Főváros

9. Csanádi Imre: Vér

10. Tamási Lajos: Zugligeti ősz

11. Varga Domokos: Két év

12. Tamási Lajos: A rend

13. Marafkó László: Bujtogató

14. Tamási Lajos: Sugarak záporában áll a ház

15. Tamási Lajos: Mert az úton

16. Tamási Lajos : Virágmag

17. Czigány György: Chaconne

18. Varga Domokos György: Bilhebolha, részlet

19. Tamási Lajos: Ha azt hallod majd

20. Bokor Levente: Tamási Lajos és a Most fonódik

21. Székely Dezső: Végzetes úton

22. Bárány László novellarészlete (Hangok a színfalak mögül című kötetből)

23. Fehér Bence: Az Éj második monológja és Raktári elszámolás az áccsal

24. Turbók Attila: Olvadó cukorsüveg

25. Turbók Attila: Záporral öntözött verőfény

26. Tamási Lajos: Pacsirtaszó

27. Tamási Lajos: Hazatérés

28. Benke László: Az Isten cseresznyefája (ld. itt)

Benke László: Zárszó



 

Előzmény (kapcsolódó cikkeink)


Kapcsolódó film:






29 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page