VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

A GYŰLÖLET MŰVÉSZETE (3.) Szentendrei „liberális művészértelmiségünk” már a rendszerváltás...

Szentendrei „liberális művészértelmiségünk” már a rendszerváltás hajnalán fürdőt vesz ebben az édes-illatos bűnben. A Szent Korona és címerünk meggyalázása, az Új Hölgyfutár, Szkárosi Endre folyóiratának címlapja akkor nem lett megtorolva: a gyűlöletspirál évről évre egyre nagyobb erővel szorít. Ez a firkarajz művészeti toposszá válik:




A gyűlöletművészet propagandaművészet, stílusjegyei könnyen fölismerhetőek. A gyűlöletes embertípus, osztály vagy nemzet a céltábla, a félelmetes fegyverek a megalázó gúny és a démonizálás. A béke alapfeltétele mindig a kiegyezés, de aki nem tiszteli az ellenfelét, abban nincs kiegyező szándék: ez a bűn, nem a háború maga. A problémákat a művészetnek tárgyilagosan, elfogultság nélkül kell ábrázolnia, de a gyűlöletművész erre képtelen, mindig egy nézőpontból mutatja be a valóságot, ezért a kép sematikus.

Klasszikus gyűlöletkeltő mű az 1940-ben forgatott, Örök zsidó című német film, melynek tendenciózus hazugsága, hogy a kelet-európai szegény zsidóságot is világpolitikai, pénzhatalmi bűnökkel vádolja. A koncentrációs táborokba szinte kizárólag szegény zsidókat vittek, kiket a nyugati, New York–London központú pénzhatalom nem védett meg. Weisz Manfréd családja 1944-ben SS repülőgéppel utazott Portugáliába, miközben a csepeli Weisz Manfréd Művek az utolsó percig a német hadiipar legnagyobb közép-európai beszállítója volt.