A VÉGSZÓ (Deli Mihály mindennapi szentenciái)

A VÉGSZÓ

Mindig egyetlen szóval akarjuk a mindent

Nem megy; csak csábulunk / gazdag szegénységébe

fulladunk / úszunk / részeg halál vet a partra

Hűséges némaság ébreszt, életet terít

elénk / mohó görcsök gáncsolnak és kergetnek

Egy szót fojtogatunk öklünkben / hadd repüljön!