top of page

Amerikai alezredes: A gazdag európai országok védjék meg magukat!




Az elmúlt hónapokban rendszeresen idéztünk Daniel L. Davis, a 19fortyfive.com védelmi prioritásokért felelős főmunkatársának, az Egyesült Államok hadseregének korábbi alezredesének elemzéseit. Davis a Europe’s Economy Is Worth $17 Trillion. Why Is America Helping Pay For Their Military? c. írásában az amerikai konzervatívok azon népszerű állítását fejti ki, miszerint Európa elég gazdag ahhoz, hogy a saját biztonságát finanszírozza. Az alezredes álláspontja természetesen idealista, hiszen pontosan tudjuk, hogy a védelmi ipar a legnagyobb nyertese ennek a válságnak.

A New York Times a héten éppen arról számolt be, hogy 2019 és 2021 között a Kongresszus 97 tagja vásárolt vagy adott el a védelmi iparral összefüggő részvényeket, kötvényeket vagy egyéb pénzügyi eszközöket, amelyek összefonódtak kongresszusi munkájukkal.

Konkrétan abban az időszakban zajlott ez, amikor az adott személyek a nemzeti biztonsági stratégiáról és védelmi költségvetésről döntöttek. A kongresszusi tagok nem bízták a véletlenre, mert házastársuk, gyermekeik vagy eltartott gyermekeik hasonló „ügyletekben szorgoskodtak” az elmúlt időszakban. Csak ezalatt a három év alatt 3700 ilyen kereskedés történt. A vizsgálat potenciális összeférhetetlenséget tárt fel a politikai döntéshozatal szinte minden területén. (Erről még írunk részletesebben is.)

Most pedig lássuk Daniel L. Davis gondolatmenetét:

„Ukrajna Harkov térségében bekövetkezett meglepően sikeres ellentámadását követően sokan lobbiznak az Egyesült Államok kormányánál, hogy küldjön még több fegyvert és támogatást Kijevnek. Ez a követelés bizonyos szempontból érthető. Ami viszont nem érthető – és bizony sokkal kevesebb médiafigyelmet kapott – az az, hogy az Egyesült Államok egymilliárd dollár segélyt biztosít több európai országnak, annak érdekében, hogy segítse védelmi képességeiket. Ezt a gyakorlatot sürgősen abba kell hagyni.

Itt az ideje, hogy Washington véget vessen annak, hogy a gazdag nemzetek biztonsági költségeihez hozzájárul. Túl régóta tart ez a gyakorlat. Ráadásul azok az országok, amelyek pénzügyileg képesek lennének fizetni saját hadseregüket, nemcsak pénzt kapnak, hanem továbbra is az Egyesült Államok fegyveres erőinek képességeire hagyatkoznak.

A Biden-adminisztráció tisztviselői ellentmondásos magyarázatot adtak arra, hogy miért van szükség erre az új kiadásra.

William J. Burns, a CIA igazgatója a múlt héten egy washingtoni közönség előtt azt mondta, hogy „nemcsak az orosz hadsereg gyengesége derült ki”, hanem „hosszú távú károk érik az orosz gazdaságot és az oroszok egymást követő generációit”. Eközben Európában Antony Blinken külügyminiszter majdnem az ellenkező következtetésre jutott, amikor bejelentette, hogy összesen közel 3 milliárd dollárral több katonai segélyt adnak egy jövőbeli orosz agresszió elhárítására, amely szerinte 'Ukrajna és 18 szomszédja biztonságának megerősítésére szolgál…'

Hogy is van ez? Most akkor Oroszország olyannyira erős, hogy az amerikai adófizetők pénzéből 17 másik nemzet védelmét kell finanszírozni, vagy olyan gyenge, hogy még a nála jóval kisebb szomszédját sem tudja legyőzni?

Valójában Oroszország nem elég erős ahhoz, hogy megtámadjon más országokat, és nem is olyan gyenge, hogy ukrajnai háborúját kudarcnak minősítsék. A Fehér Ház magas rangú tisztviselőinek ezek az egymásnak ellentmondó állításai a legújabb bizonyítékai annak, hogy a kormányzatnak nincs koherens stratégiája. Ez a megállapítás vonatkozik az Egyesült Államok NATO-politikájára és az ukrajnai háborúra is.

Az Egyesült Államoktól jelentős pénzeszközöket kapó nemzetek közé tartoznak olyan államok, mint Albánia, Bosznia, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Grúzia, Görögország, Koszovó, Lettország, Litvánia, Moldova, Montenegró és mások. Az országok közül csak három van Oroszország közelében, és semmiféle invázió sem fenyegeti őket. Miért kellene akkor Washingtonnak az amerikai adófizetők pénzét odaadnia nekik?

Az amerikai elnökök évtizedek óta panaszkodnak amiatt, hogy a NATO-országok nem tesznek eleget saját biztonsági vállalásaiknak, és arra buzdították ezeket a partnerországokat, hogy járuljanak hozzá nagyobb mértékben a NATO működési költségeihez. Fájdalmasan világos, hogy a hagyományos orosz támadások fenyegetését a legtöbb országban mindig is eltúlozták. Ma már semmi sem indokolja 1 milliárd dollár kifizetését ezeknek az országoknak,. A folyamatos támogatás pedig tovább növeli Európa Amerikától való függőségét.

Burnsnek egy dologban igaza volt: a háború súlyosan érintette Oroszország hadseregét, és a Kreml már egyetlen európai országot sem képes fenyegetni hagyományos katonai erejével. Zelenszkij harkovi offenzívája megmutatta, hogy ez igaz. Az Egyesült Államok többet nyújtott, mint bármely más európai ország Ukrajna támogatása során. Ezeknek a támogatásoknak az volt az indoklása, hogy az USA így segíti Európa védelmét.

Ami nagyon hiányzott, az az európai államok megfelelő szintű támogatása. Ha az orosz–ukrán háborúban – ahogyan azt gyakran hangoztatják – egész Európa biztonsága forog kockán, akkor a harcokhoz legközelebb álló országoknak kellene a legtöbb motivációval rendelkezni Kijev megsegítésére. Ez azonban nem így történt, mivel az Egyesült Államok több mint 40 milliárd dollárt biztosított vagy vállalt, míg Európa körülbelül csak 17 milliárd dollárt.

Az európai GDP 17 billió dollár. Semmi sem indokolja, hogy az Egyesült Államok többet tegyen Európa biztonságáért az orosz-ukrán háború során, mint az európaiak. Európa az amerikai haderőre támaszkodik, az ukrán háborúban a mi adófizetőink pénzét költik el. Ráadásul most 17 további országnak biztosítsunk még 1 milliárd dollárt. Van egy pont, ahol az amerikai segítség túlságosan is bőségessé válik. A rászorulók segítése dicséretes; azonban az amerikai adófizetők dollárjainak felesleges pazarlásává válik akkor, ha olyanokat támogatunk, akik amúgy képesek lennének önmagukat megvédeni. Ideje egyensúlyba hozni politikáinkat az európai pénzügyi valósággal.”


2018-ban Donald Trump amerikai elnök súlyos kritikával illette Németországot amiatt, hogy évente dollármilliárdokat fizet olajért és gázért Oroszországnak, miközben az Egyesült Államokat arra kötelezik, hogy rengeteget költsön Európa védelmére. A volt amerikai elnök úgy látta, hogy Németország Oroszország foglya, mert onnan kapja energiaforrásai jelentős részét. A németek dollármilliárdokat fizetnek az oroszoknak, miközben nekünk kell őket megvédenünk Oroszországgal szemben – hangoztatta 2018-ban Donald Trump a kétnapos brüsszeli NATO-csúcs előtt, amikor Trump jelezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak, hogy az Egyesült Államok továbbra sem tartja elégségesnek az európai tagországok elkötelezettségét védelmi költségvetésük növelése mellett.

Daniel L. Davis gondolatmenete tökéletes lenne, ha nem Biden lenne az elnök és ténylegesen számítana az amerikai érdek.

Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetét, a NATO-t 1948-ban nem csak és kizárólag az agresszív sztálini szovjet törekvések elrettentésére és feltartóztatására hozták létre. Szerepet játszott ebben az óvatosság is: még elevenen élt a világ népeiben a német háborús felelősség emléke is. Egy katonai szervezet jó ürügy lehetett arra, hogy az amerikai hadsereg Európában állomásozhasson, miközben a háttérben ott sejlett a világháborúk tanulságaiból levont következtetés: nem szabad megengedni, hogy a kontinensen a nemzetek érdekvitái újra pusztító ellenségeskedésbe torkolljanak. Ahogy Lord Ismay, a szervezet első főtitkára körvonalazta a katonai szövetség céljait: „a szovjeteket kint, az amerikaiakat bent, a németeket lent” kellett tartani („keep the Soviet Union out, the Americans in, and the Germans down”). Ez a szemlélet vezetett ahhoz, hogy az európai integráció nem nagyon tetszett az „amerikai mélyállamnak”. Főleg a közös európai hadsereg gondolatától verte ki őket a víz.

Az a furcsa helyzet állt elő, hogy az „amerikai mélyállam” ellenében az USA-ban még folyik az ellenállás, miközben Európa már teljes mértékben kapitulált. A szervilis európai vezetés már egy új célrendszert teljesít: „keep the Russian Federation out, the Americans in, and the Europeans down”.



474 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK