Czigány Edit: Az állatok érző lények. Jane Goodall: „Ennyi szépség nem lehet céltalan.”
A természethez, az állatokhoz való viszonyomhoz nemcsak az járult hozzá, hogy kisvárosokban, kertes házakban nőttem fel, és volt kutya, macska, baromfiudvar, fű, fa, virág, fecske, pillangó, darázs, szúnyog, lótetű.
Hanem olvasmányok is. Pl. Jane Goodallnak, a csimpánzok kutatójának könyve.
Nagy élmény volt. Vallomásának legfontosabb része, hogy volt egy pillanat, amikor megértette, hogy a természetnek, a világnak, sőt az egész Univerzumnak CÉLJA VAN!
„Párizsban, a Notre Dame-ban... Egy hajnalban bementem a templomba, és megszólalt az orgona. Az egész templomot betöltötte Bach D-moll toccata és fugája. Annyira gyönyörű volt, hogy közel kerültem a misztikus extázishoz. Ennyi szépség nem lehet céltalan.”
Amikor az Űrből készült felvételeken nézzük a zöld és kék színekben játszó bolygónkat, amelyet a világűr végtelen sötétsége vesz körül, akkor hálát kellene adnunk ezért a varázslatos ékszerért, és mindent meg kellene tennünk a megóvásáért.
„Kérdés: Van-e isteni gondoskodás? Igen, szoktam érezni a működését.” (Goodall)
A tudomány sokszor nagyon ostoba. Ismerjük a világot, tudjuk, hogy a „Nagy bumm” során keletkezett.
De hogyan keletkezett a „Nagy Bumm?”
A világ misztériuma örökre megmarad.
Véges értelmünkkel képtelenek vagyunk a dolgok teljes megismerésére.
A tudomány mindig racionalizál, nincs érzéke a csodához.*
Vegyük például a seregélyeket, amikor hatalmas rajokban verődve repülnek!
SOHA NEM ÜTKÖZNEK EGYMÁSBA!
Az Állatok érző lények. (Nők Lapja. 2022. aug. 10 24-26 p. Krudy Tamás: Jane Goodall: Ennyi szépség nem lehet céltalan. /interjú/)
* Ez leginkább az anyagelvű – főáramú, akadémiai – tudományra igaz. Szerencsére egyre nagyobb teret nyer az életelvű tudomány, ld. pl. Grandpierre Attila munkásságát: AZ ÉLET KÖNYVE. Az átfogó életfilozófia alapjai. (a Szerk.)
