ÁRVA NAP (Deli Mihály Naplójából)
ÁRVA NAP (vázlatok, variációk)
(a)
Az elszáradt fát kivágni
Gallyakat, lombokat összeszedni
A gyerekeket rendbe tenni
Ne ábrándozz
Estére zárj be mindent
Szörnyűek az éjszakák
Mindig van egy pillanat
amikor nem jön a reggel
Csak a fekete gödör
Holtan ébredek
Kevés az erő
Valami más kell az élethez
Egyszer szétvált az út
Sokan a templomba menekültek
Én meg kint rekedtem
Azt láttam, hogy egy nagy kéz fölemeli a templomot
óvatosan megrázza
Egy szeme volt középen, szelíden nézett rám
Mosolyogtam is, féltem is
Nem szólt hozzám
De ennyi elég volt
A fát fölaprítani, ne a hóban kelljen
A virágokat betakarni, behozni
Jó látni, amikor a gyerekek esznek
Mostanában váratlanul törnek rám az éjszakák
Megrántanak, otthagynak
Minden gondolat egy csillag
reggelig dörömbölnek, körötted keringenek
Bele kell dögleni
Ha átkelsz az éjszakán és megérkezel:
már várnak a gyerekek
s a téli kert az ablakból
Eljegesedtek az utak
Muszáj visszatérni
Ne félj mosolyogni
Itt vagy, itt maradsz
(b)
A fa kidöntve
A növények egykedvű figyelemmel körbe-körbe
Gyerekek az asztalnál
A kamra tele, történhet bármi
Ránk zuhannak a fekete éjszakák
Reggelek nélkül kelünk
Mikor szétvált az út
Sokan a templomba menekültek
Egy Kéz fölemelte, megforgatta
(Látta, hogy kiszorultam
Félve mosolyogtam
Csak nézett várakozva)
A fa télre fölaprítva
A kert nyugodt
A gyerekek szemében ártatlan kíváncsiság
Estékkel jóllakottan fekszünk
Az éjszakák tele csillagokkal
És újra és újra itt
Mintha el se mehetnénk
(c)
Reggelek nélkül kelünk
A fa fölaprítva
A gyerekek szemében telhetetlen éhség
Havak illata szavainkban
A kert is marasztal
Mintha el se mehetnénk
El soha
(d)
Még sötétben, halkan
Friss havak illata a szikkadt kenyéren
Nincs hova menni
A fény megpördít, megölel
A kert sem enged
Hiába keresnek, hívnak
A gyerekek kifutnak
és visszajönnek
(e)
Minden itt volt
Az illatok megsavanyodnak
Fölkap a szürke fény
Megpördít
A kert hó alatt
Már a csend is messze jár
(f)
A kert halott
A fa alatt hóember
Álmok füstje a lassú szélben
Indulni kell
A szerszámok integetnek
A nagy asztal két lábra ágaskodik
Szürke fény úszik az útra
Soha vissza, mindig itt
Gyermek álmok kelnek
nyugszanak
Estére este
Tiszta ég
![](https://static.wixstatic.com/media/55b554_5267b46d565f472297433830806a6a74~mv2.png/v1/fill/w_89,h_133,al_c,q_85,usm_0.66_1.00_0.01,blur_2,enc_auto/55b554_5267b46d565f472297433830806a6a74~mv2.png)
Deli Mihály elképesztően tartalmas, elegáns új könyve magánkiadásban, magánforgalomra született, ne keresse, nem kapható! (a Szerk.)