top of page

Az örök izgatottság csitítgatása (Deli Mihály verse)





AZ ÖRÖK IZGATOTTSÁG CSITÍTGATÁSA

Milyen jó volt gyereknek lenni

Bár sírtunk eleget

(tudtuk-nem-tudtuk miért)

Később elfelejtettük minden bánatunkat

mégis bennünk maradt mind:

por, kovász, homályos borostyán


Milyen jó volt növekedni

Pedig sokat izzadtunk, szorongások fojtogattak

tüdőnk tágult, izmaink erősödtek

az ég s a föld között feszengtünk


Milyen jó volt hinni

bármiben, – a hűséges valóságban

Fürdeni szilaj hullámaiban

Milyen rossz volt csalódni a valóságban:

ahogy hidegen átcsapott felettünk

Partra dobott, közönyösen simogatott

Álarcokat húzott, hitegetett, nem engedett

akár egy édes/romlott szerető


Milyen jólesett, hogy felnőtt számba vettek


Milyen furcsa volt másokat szeretni

Lázasan röppent a szerelem

Izgatott mozgásával kiemelt magunkból

és megtartott egymásnak

Milyen különös volt a derűs/viharos ég

s alatta a vak futás

gazdag küzdelmek, kancsal győzelmek illúziója


Milyen érdekes ez a nyakas magány


Micsoda pillanat ez a végzetes születés!




(A kép forrása: itt)







42 megtekintés
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page