Baranyi W. Krisztina beszél Varga Csaba munkásságáról a Kossuth Rádióban
08:50:40-től, 9 percen át hallgatható ide kattintva.
Beszélgetőtársak: Baranyi W. Krisztina, Varga Csaba özvegye, hagyatékának kezelője és Deák Dóra, rádiós szerkesztő-riporter.
Részlet a beszélgetésből:
„...amiután elhunyt, a hagyatékait rendezgetve, a fiókjának az aljában találtam ezt a papírt – ceruzával, kézzel írott papírt –, és ez így szól:
»Ám egyszer csak beütött a baj. Nézegettem az ábécéket, mint grafikus, és rádöbbentem, hogy nem lehet igaz az, amit az írástörténetről tanítanak, és tanítottak nekem is. Sőt, a vonalas ábécék előképe aligha tagadhatóan a máig fennmaradt székely ábécé, ami egybe is vág azzal, hogy az Erdélyben a 20. szd. elején még használt pont–vonal számjeleket például a Lascoi barlangban is megtalálni. Márpedig az írás és a számírás sziámi ikrek. Műveltségünk ilyen mélyben lévő forrása megrázó volt számomra, és eldöntöttem, életemet a továbbiakban kizárólag csak a magyarság szellemi múltjának feltárására áldozom. E kutatásaima összegző Jel–jel–jel című könyvemet 2001-ben adtam ki.
Adott egy hatalmas, feltáratlan szellemi földrész, amit meg kell hódítani. Úgy érzem – és ezt szerénytelenség nélkül mondom –, hogy talán egyfajta lényeglátó képesség birtokában kötelességem is e terület kutatása. És ez a kíváncsiság nem feltétlen fakad túlfűtött nemzeti érzésből. Múlt nélkül ugyanis nincs semmi, és ha már az ember odaszületik valahová, akkor meg kell ismernie őseit, szóba kell elegyednie ősei szellemével, azaz saját magával, hiszen belőle is ők beszélnek.«”
A kép forrása: itt.
تعليقات