Czigány Edit: „És boldogan éltek, amíg meg nem haltak” – Párkapcsolati dinamika
Mintha az elköteleződés, esküvő, összeköltözés után már nem is lenne probléma, pedig csak ekkor kezdődnek.
Az öreg király teljesíthetetlennek tűnő hétpróbáival, a királykisasszonyt fogva tartó sárkánnyal kell megküzdeniük a párnak.
A feladatok teljesítése közben érettebbé válnak, elfogadóbbá lesznek, az élet kihívásai már megoldandó feladatok lesznek, és nem jelentenek mindent felborító krízist.
Ellyn Bader és Peter T. Pearson amerikai pszichológusok 1998-ban arról írtak, hogy a párkapcsolatok olyan fejlődési folyamatok, mint amilyen az anya gyermek kapcsolat fejlődési szakaszai.
A szakaszok a következők:
Szimbiózis vagy szerelem
Differenciálódás
Gyakorlás
Újraközeledés
Érett párkapcsolat
A szimbiózis bűvölete (1)
A szerelem tudattalan összetevője vagy a gyermekkor élményét jelenti, vagy annak hiányát szeretnénk pótolni.
Megszűnik az Én és a Te. Rágyönyörködnek egymásra, a hasonlóságokat, pozitív tulajdonságokat veszik észre, szépnek, jónak, mindenhatónak érzik magukat. Ebben az elvarázsolt, örömteli állapotban, ebben az egységben elvész a realitáskontroll.
Míg ők feloldódnak, addig a körülöttük kialakult burok gyakran elhatárolja őket a barátoktól, a külső, józan véleményektől.
A feladat a Mi létrejötte, amire szükségük lesz a próbatételek megoldásában.
A differenciálódás igénye (2)
Megjelenhetnek a belső igények a külső ellenségek mellett. Újra megjelenik az Én és a Te, az autonómia igénye.
Felszáll a rózsaszín köd, és meglátják a különbözéseiket.
A párkapcsolat nemcsak két ember szövetsége, hanem magukkal hozzák származási családjaik értékrendjét, kapcsolati mintáit, rituáléit, sebeiket.
Minél különbözőbbek, annál több egyeztetnivalójuk lesz.
Ez a differenciálódás legfontosabb feladata.
Létrejön a praktikus Mi.
Új a struktúra, megjelenik az Én, a Te, és a Mi.
Hatékony, mert nem egyszerre esnek kétségbe.
A gyakorlás (3)
Ez vitatkozós időszak, fontos fejlődési szakasz. Megmérik magukat a világ tükrében. Sikerek, kudarcok, csábítások, barátok, külső kapcsolatok, hobbik, pénz, stb.
A világ felé fordulás megviselheti a kapcsolatot.
Ha az előző fázisban egymás szükségleteit figyelembe vették, ha el tudják fogadni egymás sikereit, kudarcát, nem indul be a rivalizálás, ha az adás-kapás hosszú távon arányos, és ha szabadságot is adnak egymásnak és maguknak is, táplálják is kapcsolatukat, akkor megszületik két autonóm személyiségben az újraközeledés, az élettapasztalatot megélt emberek lassú, megfontolt közeledése.
Ebben az újraközeledésben (4)
Megtapasztalják, hogy el tudják egymást fogadni, nincsenek irreális elvárásaik, milyen távolságot vagy közelséget tudnak elviselni, számíthatnak-e egymásra.
Ha igen, akkor átlépnek a következő szakaszba.
Az érett párkapcsolat (5)
Mernek közel kerülni egymáshoz, mert már nem félnek a megsemmisüléstől, a másikba olvadástól.
Igaz, hogy elmúlik a szerelem, de olyan valós találkozás jöhet létre, olyan kapcsolati biztonság – az egyéni szabadság mellett –, hogy újra mondhatjuk: „boldogan éltek, amíg meg nem haltak”.
