top of page

Czigány Edit: Van-e saját tudattalanunk? Önmegfigyelésünk illúziói










Túlbecsüljük a tudatosságunk szerepét döntéseinkben.

Petter Johansson, kognitív pszichológus (Lundi Egyetem Svédország) önkénteseket kért meg, hogy hat arc-párból jelöljenek meg számukra vonzóakat.

Utána meg kellett indokolniuk, miért azokat az arcokat választották.

Csakhogy a választás és az indoklás között egyes esetekben kicserélték a képeket, anélkül, hogy az alanyok észrevették volna. Vagyis nem az eredeti saját választásukat indokolták. Akkor is bedőltek a cserének, ha az arcok egyáltalán nem hasonlítottak egymásra.

Sőt, újraválasztás esetén a már elutasítottat részesítették előnyben.

Volt-e különbség az eredeti, normális választás és a trükközött esetben a magyarázatok között?

Nem !!!

Ez a „választási vakság”. Ugyanez volt a helyzet lekvárokkal, illatokkal kapcsolatban.

Petter Johansson olyan bonyolult kérdésekre is tervezett kísérletet, mint amilyen a politika, vagy az erkölcsi nézetek.

Képtelenségnek tűnt, hogy ezekben az esetekben is elfogadjuk a tőlünk idegent, de mégis megtörtént.

Többen rájöttek, hogy valami nem stimmel, de csupán saját félreértésükre gyanakodtak.

A kísérlet végén – az előírásoknak megfelelően – beavatták őket a valódi helyzetbe.

Legtöbbjük NEM HITTE EL! (Az egyik résztvevő vissza is jött megismételni egy hasonló kísérletet. De másodszor is bedőlt!)

És az érzések? Azok a sajátjaink-e?

Jean-Julien Aconturier, kognitív idegtudományi kutató (CNRS, a francia tudományos kutatás központja) kísérletei mutatják, hogy e téren is előfordulhat minden. 2016-ban olyan számítógépes programot hozott létre, amely lehetővé tette, hogy az egyének hangját elektronikusan módosítsák: szomorúbbra, rémültebbre, vidámabbra.

Saját hangjukat visszahallgatva, az alanyok nem vették észre, hogy módosítva lettek. Megkérdezésük során pedig a torzításnak megfelelő érzelmekről számoltak be.

A mimika is terítékre került.

Egyik kísérletben egy rajzfilmet golyóstollal a fogak között kellett végignézni. Tehát mosolyra nyílt szájjal, és ezek az alanyok viccesebbnek találták a filmet, mint a golyóstoll nélküliek.

A fogyasztók sem tudják, mit akarnak. Példa rá a New Coke 1985-ös bukása, amire a teszteléskor minden jót mondtak a megkérdezettek. A vásárlókat azok a reklámok is befolyásolják, amire alig figyelnek oda.

Ugyanis a tudatos reklámmal szemben, máris kevesebb hitelt adnak a terméknek. Az érdektelen hirdetésnél az agy kikapcsol, és behatol a lapos reklám.

Ami ismétlődik, ismerőssé válik, ami ismerős, rokonszenves lesz. A reklám nem tudna hatni, ha nem lennénk felületesek.

Nick Charter (Warwick Business School professzora) a „Mind is flat(Az elme lapos) c. könyv szerzője szerint nem létezik „tudattalan”, csak pillanatnyi improvizáció: mindig újabb történet, újabb értelmezés az, ami előbukkan.

Ha képesek lennénk valóban betekinteni a tudattalan folyamatokba, azt látnánk, hogy bizonyos idegi hálózatok információ-töredékeket illesztenek össze, vagy éppen törölnek el.

Sem izésünk, sem választásaink, sem meggyőződéseink nem olyan mélyek, mint hisszük.

142 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page