Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1025.

1025.

Hogy ami mondvacsinált, az mondva csinált,

nem gondoljuk végig, ez mit is jelenthet,

hogy amit a beszéd valósággá kiált,

hoz ránk annál mindig nagyobb veszedelmet,

mint mit élet s természet ránk zúdíthatna,

mert önbeteljesítő jóslattá válik

képtelenség, kábítón hat a tudatra,

miközben áltudós hatalomra csábít.

Lett aztán belőle történelmi csapda,

mert mikor a kényszerítést bevetették,

a népet tudatlanságba taszították,

hogy hatalmukat igaznak elfogadja,

hamis eszmével és cirkusszal etették,

fegyverrel örök tévútra fordították.