Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1025.
1025.Hogy ami mondvacsinált, az mondva csinált,
nem gondoljuk végig, ez mit is jelenthet,
hogy amit a beszéd valósággá kiált,
hoz ránk annál mindig nagyobb veszedelmet,
mint mit élet s természet ránk zúdíthatna,
mert önbeteljesítő jóslattá válik
képtelenség, kábítón hat a tudatra,
miközben áltudós hatalomra csábít.
Lett aztán belőle történelmi csapda,
mert mikor a kényszerítést bevetették,
a népet tudatlanságba taszították,
hogy hatalmukat igaznak elfogadja,
hamis eszmével és cirkusszal etették,
fegyverrel örök tévútra fordították.
