Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1059.

1059.

Mintha elfeledkeztünk volna az apró

lépésekről, amivel nemzetünk és az

emberiség került egyre közelebb a

mához, de nem időben, hanem szellemi

állapotára nézvést, fejlettségnek is

szokták mondani, de ha tüzetesebben

megvizsgáljuk az összetevőket, tarka

kép tárul elénk, és igen tanulságos.

Eleve semelyik szerveződési szint

sem egyenlően részesedhet javakban,

hanem legjobb esetben fontosabb szerep

kap nagyobb figyelmet s támogatást

közös kasszából, s lesz így kiemelkedő,

már ha el nem lopják a haladás pénzét,

de többnyire igen, azaz esetleges,

végezetül hol s kik fognak jobban élni.

Miközben van egy alap természettörvény,

hogy kedvezőbb körülmények közepette

több az eredmény, mint ártó erők alatt,

ott gyarapodás is sokszorosan több lesz,

s nem is kell tudni, mi okozta a hátrányt,

földrengés vagy harci kutyák támadása,

árvíz, aszály, fagykár, nyári kiszáradás,

segítség nélkül nehéz lesz felzárkózni.

Újabban már számontartjuk kedvezőtlen

beavatkozás romboló hatását is,

mit ferde lelkülettel tettek valahol,

valamikor, utód járulékát pótló

jócselekedetek és adományok képzik

erkölcsi eszményünket, akik vállaljuk

jelen feladatát, hogy kiegyenlítsünk

elmaradásokat földrészeken akár.

Miközben teljesen ellenirányú mozgást

látunk kibontakozni, hivatkozással hamis

eszmeképre, kemény helyt kell állni,

hogy megmaradjuk legalább ahol vagyunk.