Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1088.

1088.

Kinek a felelőssége, hogy unalmas

lett az átlagélet, mintha csak szélsőség

jelentene érdekességet, földrengés,

diadal, nagy szegénység vagy pazar bőség,

hogy háttérbe szorul mindennapi munkás,

dolgos világ, a jólét alapjainak

megteremtése, és előtérbe nyomul

élvezése, múlton, jövőn győz mai nap?

Annak, hogy összekeveredett egyéni

a közzel, közérdek háta mögé bújik

személyes boldogulás és gazdagodás,

és sikeresség nem valóságon múlik,

hanem modern eszközrendszert birtoklókon,

akik megtévesztőn, megmondóemberek

által alakítják s rád is erőltetik,

vállald nem belülről jött véleményedet.

Indoklást minderre igen ritkán hallhatsz,

akkor sem ismernek el önös szándékot,

hanem a világ bonyolultságaival

érvelnek, hogy elkerüljünk szakadékot,

mi felé irányítás nélkül haladnánk,

jobb, ha meghatározott lesz minden percünk,

szakértőket kérdeznek a műsorokban,

így lehet legjobb tájékoztatást nyernünk.

Ha megismertünk  is egy-egy területet,

be kell látnunk, hogy az összes többin üres

a fejünk, káprázatos és sosem gondolt

hírekkel segítenek is ebben ügyes

befolyásolók, a világ minden táját

szép oldalról bemutatva, titkokat

megelevenítve, elérhetetlent is

eléd hozva, s ülsz sokaságuktól kábán.

Le kell szoknunk a legek fogyasztásáról,

mert másnap már más a legborzasztóbb, avagy

legkívánatosabb, többet kell tanulni,

okosodj, utadon önállóan haladj.