top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1199.







                                  

1199.

 

Ki törődik ma már igaz mélységekkel,

ahol lélekerő saját életre kel,

gondolkodással ostromolja az eget,

miközben tudja, ő a létből kis szelet.

 

S bár a világ telis-tele emberekkel,

akik ugyanúgy felkelnek minden reggel,

és végzik dolgukat inak szakadtáig,

mégsem tudják, ki valójában a másik.

 

Mert mindenki ugyanazon élet foglya,

kapaszkodik bele, sikereit fogja,

s ugyan szívesen kiteríti lapjait,

de azzal mégsem árulja el titkait.

 

Kérdés, hogy maga tisztában van-e vele,

mi célból van itt, mitől finom kenyere,

hogyan lehet ízletes minden pillanat,

mindenségi háttérben képződik zamat.

 

Mert ha kikutattuk az elemek szintjén,

hogy összekapcsolásuk újat hoz szintén,

ami aztán még bonyolultabbá válik,

feltérképeztük már őket mind egy szálig.

 

Aztán a sejteket, szerveket ismertük

meg alaposan, s befolyásolni mertük,

egész testünket kézben tartja a tudomány,

ez a jövőben még gazdagabb hozomány.

 

Eközben a fájdalmat is kiveséztük,

igen hasznos vészjelző eszköznek néztük,

de hogy mi fáj bennünk belül, tényleg, mélyen,

nem tudjuk, s még elcsodálkozunk a kéjen.

 

Ez nem olyan, mint hideg, langyos és meleg

víz, melybe próbaképpen dugdossuk a kezet,

s bár nem mindenkinek ugyanolyan rossz s jó,

róla bizonyosság nincsen, avagy foszló.

 

Ami itt adódik, hosszú idő tája,

mint nőtt ki s fel bennünk érzékelés fája,

s került kapcsolatba a tudatossággal,

de ott sem vagyunk tisztában minden ággal.

 

Csak sejtjük, hogy kezdetben milyen nehéz volt,

állatból emberré válás feledés-folt, 

csak az eredményre utaló jeleket

találunk a földben, értelmezni lehet.

 

Aprólékosságot látunk, mint sejtszinten,

elemi lépésekből épült fel minden

ügyesség, haszonnal járó tapasztalat,

s hogy elraktározzuk, növesztettünk agyat.

 

Ebből aztán két tanulság következik,

egy, hogy mozgékonyság lényegünkbe esik,

kényelmed szobraként ne álldogálj, ember,

teendőd tesz naggyá, mint vizet a tenger;

 

s kettő, hogy az érzést a gondolat méri,

mi a gondolatot, a választ nem kéri,

mert az elsőbbségek felsőbbséggel járnak,

mélység s magasság felé járt utat vágnak.

 

 

 


 

 

 

 

 

 




 


21 megtekintés

1 Comment


Guest
May 08

Kedves Lajos!


Úgy tűnik nekem, hogy legalább egy olasz megtette azt, amire a magyarországi tudományosság képviselőinek az elmúlt évtizedekben "nem volt érkezése".


Andrea Milanesi: Album storico della scrittura. “Varga Géza”


https://www.facebook.com/media/set?vanity=andrea.milanesi.9081&set=a.2052180668477236


Andrea Milanesi: A szimbólumtudósok hatalmas körképében ott van egy figura, aki mélyreható tudásával és a téma iránti szenvedélyével tűnik ki: Varga Géza magyar professzor. Munkássága és tanítása révén Varga felvilágosította az akadémiát és azon túl is a szimbólumok megértését, valamint a kultúrákra és az emberi gondolkodásra gyakorolt hatásukat. A Magyarországon született Varga a szimbólumok tanulmányozásában és azok számos civilizációban és hagyományban való megtestesülésében élte le életét. E tudományág iránti elkötelezettsége nyilvánvaló a pályafutása során készített számos művében, amelyek mindegyike gazdag és mélyreható elemzést kínál a szimbólumok fontosságáról kulturális és…


Like
legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page