Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 1222.

1222.

Közös bűnökből nem lehet kimaradni,

bármennyire is tiszták akarunk lenni,

létezésünkben úgy előrehaladni,

ne kényszerüljünk elítélendőt tenni.

Bár szigorúan véve olyan nem is lesz,

mégsem mentesülhetünk bűntudat alól,

hiszen az ember társadalmánál kisebb,

s megbélyegzést kap, bár nem is tehet arról.

Van minden korszaknak saját színvonala,

történettudomány foglalkozik vele,

miként hadakozott hadseregek hada,

hogyan szolgált urat népének embere.

Aztán az eszközök használata zajlik,

természet hasznossá átalakítása,

megszokott módoktól okos el nem hajlik,

teremjen elég élelem, hús és kása.

Nagy egésze ugyan igen lassan mozdul,

ám újdonságot átvesz viszonylag hamar,

emberiség harangja egy hangon kondul,

több az egyetértés, mint a tudatzavar.

Népek, nemzetek is beállnak a sorba,

úgy tenni, mint mindenki, nagy legyen többség,

ne legyen belőlünk se csürhe, se horda,

egyöntetű legyen legalább a környék.

Időnként viszont válságok jönnek, mennek,

ellentétek zsákja megtalálja foltját,

nem mindegy, híve lettél-e annak, ennek,

az ellentmondások egymást ki nem oltják.

Amint vízelvezető érből lesz folyó

felhőszakadáskor s árvíz keletkezik,

ereje az egyes embert is elsodró,

mentésről közösség el nem feledkezik.

De sokkal könnyedebb ügyek esetén is

elköteleződünk a nemzetünk felé,

közös a múlt, a nyelv, sors és még a vér is,

együtt állunk Isten ítélete elé.

Ám olyan valójában nem is létezik

itt a földön, ahol Jézus is gyalog járt, 

így egész világunk igen sokat veszít,

ha háborút szít az egyik észbomlott párt.

Már fegyverkezéssel arra megy ki játék,

hogy ki az erősebb, lenyomjon másikat,

korlátozva kapjon egy nép tudást, málét,

megbűnhödjön érte önállóság-divat.

Megbélyegezetten pedig nehéz lesz élni,

hát még ha hódítás kereke letapos,

hithűen sem lehet már sokat remélni,

elnyomás tönkretesz, mert igen alapos.

Legfőbb gondunk tehát az igazság legyen,

áldozatunk érte együtt eredményes,

át kell törjön bármily nagy hazugság-hegyen,

így lehet jelenünk büntetlenül fényes.