Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1300.

1300.

Pontos rajzolat, vagy finomhangolás inkább a cél,

mikor saját lelkeddel foglalkozol, kíváncsi vagy

magadra és vizsgálod, aztán befolyásolni szeretnéd

magadat, hogy többet, jobbat érj el, hagyd el

a rossz szokásaidat, – mindkettő ugyanarról szól,

önmegismerésről, a változás alapjáról.

Harmadik eset is van, amit sokszor

öntudatlanságnak tekintenek a hozzá nem

értő okoskodók, a teljes megelégedettség állapota,

örök békés jólét, egyensúly, lélek és test jó

összhangzata, bizalommal a jövő iránt, nem

kételkedve a múlt kiválóságainak érdemeiben.

Így már látható, aki utóbbi, harmadik állapotot

nem birtokolja, szeretné elérni, de nem tudja,

hogy kell, bár hallott róla: lélekelemzés

a kiindulás, olyan önvizsgálat, ahol őszinteséget

kell gyakorolni, amit a részletes megragadás

indít, önbecsapás nélküli kutatás.

No persze, nem ilyen hivatalos, tudományos ez,

inkább csak keresgélünk lelkünkben, eleinte

a felszínen, s az ott találtak vezetnek mélyebbre,

és hozzá kell szokni a szembenézés meglepő

rejtelmeihez, mozgatónk gyakran mennyire

közönséges, ritkán emelkedetten előremutató.

Mint mikor saját hangunkat gépről visszahalljuk,

szinte viszolyogtató ez a lelki tükör, ahonnan

néha egy ismeretlen néz vissza, szándékunk

lelepleződik, ennyire önzők lennénk, vagy

ilyen naivan álmodozók, ennyire nem törődünk

másokkal, vagy ilyen feltétel nélkül bízunk bennük.

Milyen sokszor dobjuk lovak közé a gyeplőt, vakon

bízunk a sors kényében, hogy majd jó lapot dob,

nem kell érte megküzdeni, jön magától az eredmény,

máskor a reménytelenség uralkodik el rajtunk,

néha közel a célhoz, vagy már az elején megbénít

a kétely, érdemes-e hozzáfogni ahhoz.

Eredményt csak a nem eltussolás hoz,

a bármennyire is riasztó helyzet nyugodt

felmérése, a mélytalaj hepehupáinak, avagy

szakadék és hegyorom állapotainak

megállapítása, bejárása után az akarat

szerepének felismert jelentőségét érvényesíteni.

Ez pedig az első lépés elhatározása és könnyed

megtételének, meglepően egyszerű kivitelezhetőségnek

tudata, hite, az önbizalom szerepének belátása,

ragaszkodás az így megkezdetthez,

mosolygós önsimogatás, vállveregetés:

meg tudod csinálni, ez te vagy.

Ez a megjavítottságból visszanézés korábbi magadra,

aki már csak voltál olyan, mert eltüntetted azt,

máris más vagy, és majd rád köszön hamar

valóságosként is, amit ésszerűen érzelmes vágyad

olyannyira kíván, hogy érte ezt a finomhangolást

a lelkedben ezután már mindig végzed.