Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1328.

1328.

Napi hősök kellenek, akik mindig helytállnak,

már tanulni is úgy tudnak, ami mesterré tesz,

ellenállnak üres hívságnak, sekélyes vágynak,

kezük alatt ég a munka, ügyük sikerré lesz.

Hogy nem tud ilyenné válni, kifogást az keres,

kit körülmények megfosztottak lelkesedéstől,

úgy látni a világot, ahogy az természetes,

igaz válaszért fordulni hozzá bátran kérdőn.

Ahogy a forradalmak előtt szokás, megbírálni

a jelen mulasztását a múlt valós tükrében,

ellenállni, megállítva rosszba nem hátrálni,

legyenek törvényes tiszta viszonyok, mint régen.

Ismereteinket nemcsak megújítani kell,

de megőrizni, amihez biztosan köthető

a jövő, az az értékrend mindenen átível,

önkéntelen szerez híveket, megtartó erő.

Bár titkolják kitalálói, elkövetői,

utóbb napvilágra kerül, mennyi áldozatot

szedett hithez ragaszkodás, ártatlanra lőni

sem késlekedett, aki gonoszságra fogadott.

Eretneknek, ellenállónak lett kikiáltva

csupán megszokott életét élő emberlény,

ha istent játszott sátánfi, istentelen árva,

embertelen kegyetlenségre támadt képesség.

De a hős szereplők nem történelmet csináltak,

pusztán észrevették, hogy ez így nem mehet tovább,

és nem futamodtak meg feladattól, nem vártak

sültgalambot, valamilyen kívülről jött csodát,

hanem beálltak maguk lovak helyett a hámba,

ha már akiknek dolguk lett volna, elárulták

a hazát és a nemzettestvériséget, s szelet

vetőt, vihart aratót, kard ki kard, legyalulták.

Ám kiderült fehéren feketén, hogy hazugság

mérgezi szépnek hirdetett eszmék gyökerét,

midőn veszélyben érzik magukat és elbuknák

hatalmukat, kivonulnak a háttérből herék,

kik addig titkosan, rejtetten gyűjtöttek erőt,

sokkal többet, mint összekapaszkodottak karja,

letörnek minden ellenállást, mást követelőt,

mint mi nekik kedvező állapotot fenntartja.

Így hát különbözők lesznek világunk bugyrai,

ide-oda lehet benne néha menekülni,

de tényvalóság elől nem lehet elugrani,

hogy kiterjedését ellenőrzőktől kell tűrni,

amit ők akarnak, és marad a hősiesség

számunkra, alku nélkül vállalni és kutatni

emberséget, minden vele járó szent kegyesség

mentén ugyanúgy, mint kihívásra válasz adni.