Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1338.

1338.

Hogyan születik valami, miként jön létre, ez

a legizgalmasabb, s talán leggyakoribb kérdés,

és a válasz elemei tovább boncolhatók,

de ez már sokak számára túl bonyolult kérdés,

tehát hogy az alkotórészek hogy keletkeznek,

sőt, azokon belül is találunk vizsgálandót

megteremtődés szempontjából, de ez már alig

követhető, végtelen nem mutat maradandót,

tapinthatót, kézbe véve súlyát nehezítőt,

egyáltalán láthatót, vagy aminek a hangját,

ízét, illatát befogadhatnánk, enélkül a

kutatót – mint versenyben vesztest – magára hagyják.

Hagyták évszázadokig, aztán mégis rájöttek,

hogy vannak olyan áramlatok, az érzékek

számára többnyire semmik, olyasmi közegben

terjedők, hová nem látunk be, mint hat sok méreg.

Fájdalomforrás halálos áramütés ténye,

különösen, ha hozzátartozót veszítünk el,

így hát megtanultuk villamosság természetét,

kelteni tudjuk, használni szakmai eszünkkel.

S bevonulva látókörünkbe, megnyitott igen

széleskörű alkalmazást, már-már azt hihetnénk,

a fejlődés csúcsára értünk, mert uralkodunk

érzékfelettin, ennek hiánya múlti emlék.

Csakhogy kiderült, ez korlátozott  hatékonyság,

mert szép, hogy van telefonhívásra lehetőség,

már nagyjából azt is tudjuk, hogy miként működik,

közben szöget üt fejünkbe, mi történt előtte.

Merthogy a hívás előtt közvetlen rá gondoltunk,

aki hívott, vagy ő mondja ezt, mikor mi hívjuk,

megdöbbentő az egybeesés, mélyebb kapcsolat

kell hozzá bizonyára, s lesz tudósoknak kínjuk.

Mert erre egyelőre nincsen magyarázatuk,

többségük próbálja elmismásolni a dolgot,

tagadva, hogy lenne benne bármi vizsgálandó,

takarva a tudomány mezére esett foltot.

Pedig ez bizony megragadandó lehetőség:

tovább lépni eddigi ismeretlenség iránt,

ami bennünk van, s talán nem tudtunk róla eddig,

általa megnyitható még parányibb másvilág.

Finomabb áramlás, hullámzás felfedezése

– jobban mondva feltételezése – felé, amit

már nem műszerekkel mérünk tehát, hanem minket

magunkat kell érte figyelni, bekapva csalit.

Hiszen mi vagyunk kétségtelen, az élet csúcsán,

gondolkodásunk lehet kulcs, titkot megfejteni,

mert mintha a világnak is lenne ilyen szintje,

ahonnan minden jön, hulláma tud teremteni.