Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1360.

1360.

Ami nehéz, nem lehetetlen, ami könnyű, nem

biztos, hogy jó, ami jó, nem mindig hasznos, ami

kedves, nem mindenkinek az, ami kívánatos,

sokszor nem elérhető, ami nem ismert, még van.

Ez hat tétel, és kibontva sem csökken értelme,

vagy lesz enyhébb a tanulsága, ha mellbevágó,

ha hízelgő, egyaránt fontos, ne taszítsuk el,

felnőttként kell szembenézni a tapasztalattal.

Ne riadjunk vissza, ne legyünk „hőkölés népe”,

ha megpróbáltatás kopog létezés kapuján,

előrelátható lett volna, ha okosabbak

vagyunk, de persze elkerülni mindent nem lehet.

Mert akkor kimaradnánk az életből, felhúzott

rúgó létünkre szükségszerű a lecsengése,

ártalmak is fogadókészségünk miatt vannak,

az öröm pedig túlszárnyalja a képzeletet.

Magunk nélküli világot könnyen beláthatunk,

hogy volt és lesz, de a világ nélkül magunkat sehogy

sem tudjuk előállítani, bár szélsőséges

esetként mondható, a világ az én képzetem.

Azért szélsőség, mert nem válaszol a kérdésre,

a többi emberrel mi van, ők is részei-e

a világnak, s akkor emberként mi is, így tehát

nem vagyunk másként, mint világunk részeseiként.

Ilyen és más elvi nehézségek megoldhatók,

ha komolyan vesszük a megismerés határát,

mármint hogy van, ami gondolati különbséget

jelent valóságtól, róla szól, de nem ugyanaz.

Ekkor könnyebbé válik értékelni igazi

helyzetünket, mitől nem fogunk megkönnyebbülni

létérzetünk gondját illetően, hogy mi a jó,

a pillanatnyi, vagy az örök, és az micsoda.

Ha megállapodunk akármiben, mi csak nekünk

jó, és másoknak, azaz az egésznek nem hasznos,

vagy fordítva, hasznosan éljük életünket a

más javára, úgy elégedetlenek maradunk.

S mennyi minden van, mi szívünkhöz nő, és másnak

közömbös, nem ismeri eléggé, nem tud róla,

így hát hiába győzködjük, falra hányt borsó lesz,

s érdekes módon ettől még nem mondunk le róla.

Eközben ezernyi dolgot mások birtokolnak,

nem benne ülve azokat mennyországnak hisszük,

mármint földön létezőnek, mit sosem érünk el,

vágyakozással teli lelkünk sóvárgás foglya.

De édes teher ez, hit van mögötte, nem ismert

kiterjesztése világon túlra, attól még van,

lehet, hogy senki nem bizonyosodott meg róla,

és végül a többséghez hasonlóan várjuk el.