Darai Lajos: Naplóbölcsességeim 1386.

1386.

Az egész Földnek nincs egységes gondolkodása,

egyesült népe, bár egy idő óta már körbe-

utazzák, repülik, annak nincs szövedéke, mi

oly sűrűn behálózná, mint a nemzetek.

Ezek sem képesek földrésznyi területeket

áthidalni, csupán gépi vagy egyéb erővel,

eszközzel, a helyiek elkülönülnek, máshoz

közvetítésen keresztül van csatlakozásuk.

Ami megtévesztő, hogy ugyanolyan emberek

élnek mindenfelé, ha alapvető képesség

szerint mérjük, testi általánosságban nézzük

őket, de beszélni csak tolmáccsal lehet velük.

Lehet, hogy az eszközeik hasonlítanak a

szomszédaikéhoz, mert a találmányok hasznosak,

viszonylag gyorsan elterjednek párszáz év alatt

az egész földön, ez igen gyér egységesülés.

A gondolkodás ettől nem változik meg, mert az

helyi időmélységekben gyökerezik, ahogy

ott helyt kellett állni a túléléshez, vagy öröm

forrása mi volt, igencsak különböző már kis

távolságra is egymástól, mert változatos az

ember élőhelye, a domborzat, időjárás

és az élővilág, s amennyiben az hasonlót

mutat, emberi terjesztés, honosítás miatt.

Ez a különbözőség nemhogy öncélú lenne,

hogy a dzsungel szórakoztassa az utazókat,

de éppen mint rendszer biztosítja közösen a

fennmaradást, egymásra épülten táplálkozva.

Ezt nem nehéz belátni, s kongatunk vészharangot,

merthogy kiirtva az őserdőt, egyetlen növényt

vetnek hatalmas területeken, állatokat

szintén elüldözve onnan, nagy a kár, veszteség.

De arra már kevesebben ügyelnek, vagy szólnak

ellene, hogy ugyancsak természetrombolás az,

amikor az életmódját, hitvilágát gázolja

le távolról érkezett hatalom önérdeke.

Régóta látjuk, hogy ily kegyetlenségek dúlnak

fel bennszülötteket, nem próbálva megérteni

világlátásukat, felfedezni értékeik

csak rájuk jellemző, de ezért hasznos mivoltát.

Helyette rájuk erőszakolják a hódítók

saját felfogásukat e törékeny lelkekre,

jóindulatú természetes közösségekre,

s elterjed ugyanazság az egész földkerekén.

Mégsem egyesül a gondolkodásmód, hanem

a bukás került máris napirendre, s ha elpusztul

a bűnös magasrendűség mielőtt jósággá

nemesült volna, helyi erők újjászületnek.